Kunmadaras nagyközség fennállásának 725 éves jubileuma alkalmából ünnepséget szerveztek. 2016. május 22-én avatták fel a kunmadarasi redemptusok névsorát tartalmazó márványtáblát. A polgármesteri hivatal lépcsőfordulójában elhelyezett emléktáblát Guba László Albert polgármester és Berec Zsolt Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke leplezte le.

Forrás:

Laczkó Tóth Brtalanné: Kunmadaras 725 éves = Redemptio (2016.12.): 24-25.

Rizner Lajos 1952. május 22-én született Kunhegyesen. A helyi Dózsa Úti Általános Iskola után a karcagi Gábor Áron Kereskedelmi Szakközépiskolában folytatta tanulmányait.

Kunmadarason kezdett el dolgozni, majd a kunhegyesi ÁFÉSZ alkalmazásában bolti eladó lett. hamarosan áruházvezető helyettesnek nevezték ki. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. 1994-ben indította el saját vállalkozását.

Hívő ember volt. A helyi katolikus Egyháztanács elnöki tisztjét is betöltötte.

1928. március 18-án született. Az egyetem elvégzése után katonaorvosként kezdte pályáját Verpeléten. Majd 4 évig dolgozott Kunmadarason. 1956-ban megnősült. Felesége Záborrszky Ilona zenetanár lett. A házasságkötés után Karcagon édesapja, dr. Lázár  Dezső szülész-nőgyógyász mellett szerzte meg a szakvizsgát. 1968-ban került a család Kisújszállásra. Lázár Szabolcs a városi szülőotthon szülész-nőgyógyász szakorvosaként 1990-ig dolgozott, majd nyugdíjba vonult. 1998-ban Gencsapátiba költözött

Kusak Julianna Rózsa 1945-ben született Kunmadarason. 1976-ban végzett népművelő-köbyvtáros szakon. A tiszafüredi Járási Könyvtár gyermekkönyvtárosaként 1977-ben Szocialista Kulturáért kitüntetésben részesült.

Kéri József 1952. február 21-én született Kunmadarason. 1973-ban kezdett dolgozni a megyeszékhelyen a városi tanács revizori csoportjában. Két év után a költségvetési csoport vezetőjévé nevezték ki.. 1982-ben a pénzügyi-terv és munkaügyi osztály vezető-helyettese lett. 1990 és 1994 között Szolnok város alpolgármestereként a pénzügyi és gazdasági terüeletekért volt felelős. Mandátuma lejárta után 1994-től a polgármesteri hiavatl gazdasági és városfejlesztési főosztályának vezetője, később pedig a gazdasági igazgatóság irányítása lett a feladata.

Dr. Preznánszky András 1901-ben született Beregszászon. Orvosi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. A Szent István Kórház csecsemő-és gyermekosztályán kezdte a pályáját. Itt is tette le szakvizsgáját. Harcolt a 2. világháborúban. 1946 nyarán szabadult a hadifogságból. A sátoraljaújhelyi Csecsemő- és Gyermekotthon igazgatója lett, majd 1957-ben megpályázta a kunmadarasi körzeti orvosi állást.

Forrás:

Megőrzött emlékezet =  Madarasi Krónika (2015. szeptember): 7.

Váradi Margit alapította meg a kunmadarasi Háziipari Export Szövetkezetet1954-ben. 1957-ben népi iparművész lett, majd 1981-ben elnyerte a Népművészet Mestere címet. 1960-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.

Forrás:

Értékmentés = Madarasi Krónika (2015. szeptember): 7-8.

A kunmadarasi csipkeverő családból származó György Ilona férje, Kiss András szabóműhelyében dolgozott. A karcagi, majd a szolnoki HISZ tagjaként értékesíttte édesanyja, György Gergelyné (1902-1996) és a saját maga általa készített vert csipkéket.

György Gergelyné Ökrös Rebeka 25 éves korától élt Kunmadarason. Férjével a csipkeverés kézműves hagyományainak megteremtői voltak a településen.

Forrás:

Értékmentés = Madarasi Krónika (2015. április): 9.

Dr. Kormos László lelkész 1944 és 1959 között Kunmadarason teljesített szolgálatot. Számos tanulmányt írt a település történetéről. Párt is Kunmadarasról választott magának. Papp Ilona Mária, a helyi gyógyszerész lánya lett a felesége. A település 2015-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki.

Forrás:

Dr. Kormos László emlékezete = Madarasi Krónika (2015. április): 8.