Kunmadaras

Szücs Gergely (1891-1953)

Kunmadarason született 1891-ben. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a hegedűtanári és középiskolai ének- és zenetanári tanszakokon olvelet nyert. Hangversenyezett az általa szervezett magyar cimbalomötössel Debrecenben és környékén. Gyakran szerepelt a magyar rádióban. 12 évig a kisújszállási református főgimnázium tanára volt, 8 évig a Debreceni Városi. Zeneiskolában tanított, majd magánzeneiskolát alapított, és a debreceni református főgimnázium ének- és hegedűtanára volt.

Kurucz János (1937-2014)

Kurucz János 1937-ben született Kisújszálláson. Az Arany János Általános Iskola után a helyi gimnáziumban folytatta tanulmányait. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát.

A karcagi Gábor Áron Gimnázium tanára volt 1961 és 1977 között. Az intézmény igazgatóhelyettesi (1969-1973), majd igazgatói feladatait is ellátta (1973-1981).

Erődi-Harrach Béla (1882-1956)

Ruttkai Erődi-Harrach Béla közgazdász, szociálpolitikus, egyetemi tanár és országgyűlési képviselő 1882. május 5-én született Kunmadarason. A budapesti, berlini és hallei egyetemeken végzett jogi és közgazdasági tanulmányokat. 1903-ban Kolozsvárott pénzügyi fogalmazó. 1904-ben a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia főiskolai tagozatán a közgazdaságtan és a pénzügytan tanára. 1910-ben megszervezte az újpesti főiskolai szociális telepet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából.

Astris de Kozina

Astris György oesti származású kunmadarasi, majd gyöngyösi lakos (mihály pesti kereskedő fia) és fiai Mihály, Szilárd. Pest m. bizonyítványa alapján 1825-ben Hevesben kihirdetnek (Heves m. jkv. 1825. 1113 l.).
Az armalist Lipót adta 1690 máj. 7-én Demeternek és fiainak györgy és Astrisnak. Kihirdették Biharban 1693-ban. Török eredetű család, Mihály pesti kereskedő felesége 1756-ban még török volt. (Pest, D 24.)

Forrás:
Soós Adorján: Magyar nemesek a Jászkunság területén. Pápa, 1935.

1. világháborús emlékmű (Kunmadaras)

A kunmadarasi községháza előtti téren 1923. november 4-én állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, amely az 1. világháborúban elesett helyi hősök emléke előtt tiszteleg. A műkőből kéászült szobor egy rohamsisakos bakát ábrázol, amelynek magassága 1,8 méter. Az alapzat 1,4 méter magas, elől 1,4 méter széles, oldalt 1,6 méter. A talapzat oldalába vésve olvasható a Nagy Háborúban elesett  277 helyi katona neve. A talapzat elején pedig a Szózat-ból származó idézet olvasható: "Az nem lehet hgy annyi szív / hiába onta vért"

Tartalomátvétel