Kunszentmárton

Tábori kórház emléktáblája (Kunszentmárton)

Az 1848/49-es szabadságharc 170. évfordulója alkalmából emeltek új emléktáblát a Nagyiskola falán, amely tábori kórházként működött 1849. március 14. és július 29. között. A régi 1849-es emléktábla  hibás adatokat tartalmazott. Az új már a legújabb kutatási eredmények alapján készült.

A 170. évforduló alkalmából emlékérem is készült Szabó tamás ötvösművész verdéjében.

Felsőtemetői kápolna (Kunszentmárton)

1874-ben épült a kunszentmártoni Felsőtemetői nagykápolna. A neoreneszánsz sítlusú templomot 1994-ben újjították fel. Az Országos Műemléki Felügyelőség által jóváhagyott rekonstrukciós tervek alapján Tigyi Béla építési vállalkozó végezte el a felújítást.

Karmelita rendház (Kunszentmárton)

A karmelita rendházat és kápolnát 1941. nove,ber 9-én szentelte fel dr. Hász István, a magyar honvédség tábori püspöke. A kunszentmártoni kápolnát azzal a céllal építették, hogy a környékbeli hívek hitéletét szolgálja. Az épület 120 pengőbe került. Az összeg előteremtésében nagy szerepet vállalt Kunszentmárton módosabb, vallásos rétege is. Az előcsarnokban felállított márványtábla örökíttte meg azok nevét, akik legalább 100 pengővel támogatták az építjezést.

Véber János (1874-1939)

Véber János 1874-ben született. 1897-ben szentelték pappá. 1909-ben Kunszentmártonba került, amjd 1928-ban Tiszafüreden, később Sarudon lett plébános.

Sarudon hunyt el 1939. április 21-én.

Honfoglalás-emlékmű (Kunszentmárton)

1996. szeptember 15-én avatták fel Kunszentmártonban a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készített szoborcsoportot. Az Epres-kertben leleplezett fafaragás Virág János népművész alkotása.

Forrás:

Szoborcsoport-avatás az Epres-kertben. Jászkun Krónika (1996.08.13.): 12.

Tartalomátvétel