A szolnoki Balogh család 1943 és 1944 között építtette a kúriát, akik bérlőként kerültek Csataszögre. 1925-ben Balogh Gyula szolnoki lakosnak 632 katasztrális holdnyi saját földje volt.

A Besenyszög-Papföld területén álló kúria - a felújításkor előkerült téglák tanúsáag szerint - 1827 és 1828 között épült. A kúria  19. század végén került a felsőgyőri Nagy család tulajdonába. A legtöbb majorsági épület a kúria mellett volt, melynek parkja egészen a Millérig húzódott. Nyugalomba vonulása után itt gazdálkodott felsőgyőri Nagy Sándor főjegyző 1913-tó. 1925-ben 305 katasztrális holdnyi földbirtokkal rendelkezett Besenyszög határában.

A historizáló stílusú kúria 1890 és 1895 között épült. Építtetője Gecse Árpád (1900-1990) festőművész édesapja, Gecse István földbirtokos volt. Gecse Árpád a kúria mellé egy műteremlakást is emeltetett a két világháború között.  A kúria egy részét pedig tájmúzeumnak rendezte be. A 2. világháborúban német, majd szovjet tiszteket szállásoltak be a lakóépületben. 1948-ban államosították a kúriát, amelyet hamarosan visszakapott a Gecse család.

A Göttmajorban (régebben Kunhalom) területén álló műemlék kúria. A kései historizáló stílusú, romatikus formaelemeket is tartalmazó kúriát Gött Zoltán  építette 1920 körül. Az államosítás után a Petőfi Termelőszövetkezet irodáit rendezték be a kúriában, a majorban pedig a gazdasági központot alakították ki. 

A Fő úton álló népies barokk kúriát Borbély Sámuel építette fel 1750 és 1756 között. A kúriát a 19. század első felében átalakíthatták. A 2. világháború után államosították az épületet, amely a helyi termelőszövetkezet gondozásába került át. 1952-ben az általános iskola kapott benne helyet, amely az épület átalakítását hozta. 1990-ben az iskola új épületbe költözött. Az önkormányzat egy magánszemély részére értékesítette az egykori kúriát, amely jelenleg lakatlan. A kúriához tartozó park és gyümölcsös kert területét felparcellázták és beépítették.