Kúriák

Keszlerffy-kúria (Martfű)

A Keszlerffy család kúriája a 19. század végén épület fel. A historizáló stílusú épületen romantikus villaépítészeti stílusjegyeket is megfigyelhetünk. 1920-as évek elején a Szobotka Dezső vásárolta meg a kúriát. Az államosítás után a cipőgyár kezelésébe került a kúria. A park egy részét pedig felparcellázták.

Magyary-kúria (Kenderes)

A Magyary-Kossa család bánhalmi rezidenciájának magja Magyary-Kossa István nevéhez fűzödik, aki 1855-ben vette feleségül nagybányai Horthy Jolánt. Ezután fogott a kúria építésébe. Az államosítást követően értelmi fogyatékos betegek számára otthont hoztak létre az épületben. A bánhalmai intézmény napjainkban a Fenyves Otthon nevet viseli, és továbbra is értelmi és más fogyatékosságban szenvedő felnőtt betegek ápolást végzi.

Szeniczey-kúria (Kenderes)

A kúriát a 19. század elején kisszeniczei Szeniczey család építtette klasszicista stílusban. Szeniczey famíiliától  a Bolzákhoz került, amikor gróf Bolza Géza feleségül vette Szeniczey Ilonát 1894-ben. A Bolza család kenderesi kúriája 1918-ban paczolai báró Hellenbach Gottfried tulajdona lett Bolza Mária Klárávalkötött házasság révén. A Hellenbach-kúria az államosítást követően pártháznak adott otthont. Később kultúrházat, majd szolgálati lakásokat alaktottak ki benne.

Hebrony-kúria (Jászfényszaru)

Hebrony Kálmán plébános az 1900-as évek elején volt Jászfényszaru plébánosa. Ő volt a kastély építettője. Az épület a 2. világháború után iskolaként működött.

Jászfényszaru

Rimóczy-kúria (Jászfényszaru)

Az 1910-es években emelet szecesszisó stílusú kúriát Rimóczy Pál polgári származású földbirtokos építette. Az államosítás után a kúriát a MKP helyi szervezetének adott otthont. Az 1960-as években a Béke Termelőszövetkezet használta az ingatlant. A szövetkezet jelentős átalakításokat végeztetett az épületen. A rendszerváltozást követően a helyi önkormányzat vásárolta meg a kúriát és a Jászfényszarui Teleház működik a falai között.

Tartalomátvétel