Kerekudvar 1628-ban került a melléthei Barna család tulajdonába, mint nádori adomány. Majd házasság révén az uszfalvi Usz, utóbb jekelfalusi és margitfalvai Jekelfalussy család birtoka lett. Jekelfalussy Johanna építtette a kúriát 1820 körül. A klasszicista stílusú épületet a gyöngyösi ifj. Rábl Károly építőmester tervezte a családi hagyomány szerint.

A literáti Vágó család 1803-ban építette a népies klasszicista kúriát. A 19. század első felében Vágó Ignác volt az épület tulajdonosa. A családi rezidencia mellett a 19-20. század fordulóján emeltette műtermét Vágó Pál (1853-1928) festőművész. A 2. világháború után a kúriát államosították. Egy ideig a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) használta. Később a rendőrségi konyhát és lakást alakítottak ki az épületben.

Az oszlányi Kudelka család birtokában álló egykori kúria építésének idejét nehéz megállapítani. Az épület egykori architektúrája az átalakítások miatt nem beazonosítható. Az államosítás előtt Kudelka József rendelkezett a fegyverneki birtokkal és kúriával. Az államosítás után iskola céljára átépítették az épületet. Napjainkban is az Orczy Anna Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Pedagógia Szakszolgálat működik az egykori Kudelka-rezidenciában.

A Bíró család fegyverneki majorságán emelt kúria a 19. század végén épült, amely kezelését dr. Bíró Zoltán (1898-1979) vette át 1928-ban. A 2. világháború után a birtokot államosították, és lakásokat alakítottak ki a kúria falai között. Napjainkban is önkormányzati szolgálati lakások találhatók az épületben. Az 1930-as években virágzó Bíró-majorság egykori magtára ma is látható.

A Keppich család Tiszabőn és Örményesen is rendelkezett földbirtokkal és kastéllyal a 20. század első felében.  A család nevét viselő Keppichtanyán álló kastélyt a 2. világháború után államosították. Az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kezelésébe került, amely irodákat rendezett be az épület falai között. Jelenleg a külterületen szabadon álló épület állaga erősen leromlott.