Martfű

Erdélyi Sándor (1940-1986)

Erdélyi Sándor  a Martfűi Növényolajgyár főrmérnöke volt, majd a Növényolajipari és Moósszergyártó Vállalat Világbank Irodájának vezetője lett.

Vegyipari munkája mellett neves drámaíróként és publicistaként is ismert volt. Négy éven át tagja volt a Jászkunság című folyóiart szerkesztőbizottságának is.

1986-ban, 46. évesen hunyt el, hosszas betegség után.

Forrás:

Vasúttörténeti emléktábla (Martfű)

Pusztatenyő - Kunszentmárton vasútvonalszakasz átadásának 130. évfordulójára alkalmából  emléktáblát avattak 2015. május 15-én a megújult martfűi vasútállomáson. A jeles évforduló alkalmából elhelyezett emléktáblát dr. Papp Antal, Martfű város polgármestere és Vinczéné Balogh Magdolna leplezte le.

Forrás:

Joó Zsuzsa: Megy a gőzös = Új Néplap (2015. május 16.): 5.

Bazsó Ernőné (1941-2015)

1941-ben a felvidéki Tornócon született. A háborús események sodorták családját megyénkbe. Martfűn, Csépán, Kunszentmártonban lakott és tanult. 1964-ben szerzett diplomát az Egri Tanítóképző Főiskolán.
A fiatal biológia-földrajz-mezőgazdasági ismeretek tanára a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban állt először katedrára. Három év után szintén pedagógus férjével 1967-ben Jászboldogházára költöztek. 1985-ben miniszteri dicsérettel, majd 1996-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el több évtizedes munkáját.

Kovács József (1950-2013)

Kovács József néptáncpedagógus 1950. június 21-én született Hatvanban. Iskolát szülővárosban és Budapesten végezte. Egerben elvégzett egy "C kategóriás" néptáncoktató tanfolyamot, amelyet később több szakmai képzéssel egészített ki. 2002-ben, 52 évesen, diplomát szerzett a szombathelyi Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógusi szakán.
1973-1977 között Boldogon (Heves megye) tanított. Megházasodott, majd a fia születése után a család Szolnokra költözött.

Bata-szobor (Martfű)

2013. május 1-jén, a Város Napján leplezték le a városalapító Jan Antonin Bata szobrát Martfűn. A gyáralapítóról elnevezett köztéren állították fel Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotását. Jan Antonín Bata 2,2 méteres bronzalakja mellett a vörös gránit talapzaton a cipőgyár makettje is megörökítésre került. Egy külön emléktáblán örökítették meg az avatás időpontját és a szobrász nevét.

Református templom (Martfű)

1986-ban született meg az elképzelés egy ökomenikus templom építéséről. Végül azonban 1991-ben, közel egyidőben római katolikus és a református felekezet, külön templom alapkövét helyezte el. 1996. július 27-én szentelték fel a martfűi református templomot. Az épületet Kálmán Ernő debreceni építész tervezte. A templom különlegessége az ég felé imdádkozó kezet szimbolizáló torony. A templom mellett urnakegyhely és lelkészlakás is kialakításra került.

Római katolikus templom (Martfű)

A rendszerváltás követően épült meg Martfű római katolikus temploma. A Szent Tamás nevére szentelt templom tervezője Marosi Gábor építész volt. A "jeruzsálemi kereszt" alaprajzú templombelső Krisztus öt sebére utal. A kupolát gyergyói mesterek ácsolták. A búzavirág folyondár motívumaival díszített koszorú Takács Ferenc (1942-) zombori festőművész alkotása. A rézlemezből készült szenteket ábrázoló szobrok Meszlényi János (1939-) szobrászművész munkái.

Trianoni emlékpark (Martfű)

2011. június 3-án a Jobbik Magyarország Martfűi Szervezete Trianon Emlékparkot avatott és „kettős keresztet” állított a Kossuth Lajos úton.

Martfű

Wass Albert-emlékmű (Martfű)

Wass Albert (1908-1988) erdélyi író munkássága előtt tisztelegve állítottak emlékkövet a martfűi református templom előtti parkban. 2006-ban. Az emléktáblán Wass Albert Üzenet haza című költeményéből való idézet olvasható: "...de a kő marad".

Thalia-szobor (Martfű)

Dabóczi Mihály (1905-1980) szobrászművész Thália című alkotását 1965-ben állították fel a martfűi Tisza Cipőgyár kultúrháza előtti parkban. A színház istennőjét ábrázoló női alak haraszti mészkőből készült. A múzsa jobb kezében egy görög színházi komikusmaszkot tart.

Martfű

Tartalomátvétel