Mesterszállás

Soós-kereszt (Mesterszállás)

A település Alsórészén található Soós-kereszt.

Forrás:
Nyári képek = Falufigyelő 24. évf. 7-9. sz. (2013. július-szeptember) p. 19.

Kőkereszt (Mesterszállás)

Az Alsórész déli részén, a szarvasi út mellett található az 1912-ben állított kőkereszt. A feszületet Kovács S Antal (1874-1944) alsórészi gazdálkodó és felesége, Hegedűs Julianna (1878-1938) állíttatta, akiknek tanyája a szarvasi út másik oldalán állt, a kereszt közelében. A feszület felirata szerint házasságunk 13. évében hálából emeltették Isten dicsőségére. A feszület állandó megállóhelye volt a búcsúsoknak, akik megálltak itt, énekeltek és imádkoztak.

1. világháborús emlékmű (Mesterszállás)

A templomkertben áll az 1. világháborús emlékmű, amelyet 1930. október 12-én lepleztek le. Az emlékoszlop Vaszary László budapesti szobrászművész munkája, amelynek tetején félgömbön álló bronz turulmadár látható. A több mint 4 méter magas emlékoszlopon elől szalaggal övezett kard domborműve látható. Az oszlop két oldalán babérkoszorúval díszített keretbe vésték a 85 helyi katona nevét.

Alsórészi iskola (Mesterszállás)

Mesterszálláson az egyháztanács 1937 júniusában alakította meg a Szent év Bizottságot. A Budapesten megrendezett Eucharisztikus kongresszusra Mesterszállásról közel 90 hívő utazott fel. Az alsórészi iskolakápolnát 1937. augusztus 20-án szentelték fel Szent István király tiszteletére. Az 1970-es években azonban annyira leromlott az épület állaga, hogy lebontották.

Almásy Sándor (1874-1958)

törökszentmiklósi és zsadányi , gróf Almásy Sándor 1874. november 10-én született Jászberényben. A budapesti Pázmány Tudományegyetemen végzett jogot. Pest-Pilis-Solt vármegyénél közigazgatási gyakornoksága után 1898-tól Pest megyében tb. szolgabíró, majd Kiskőrösre osztották be szolgabírónak. 1904-től tb. főszolgabíró, 1906-tól pomázi főszolgabíró.

Tartalomátvétel