Műemlékek

Emlékoszlop (Kenderes)

Kenderes-Bánhalma határában az egykori Kakat-ér medre felett 1723-ban háromnyílású, kb. 12 méter nyílású nagy boltozatú kőhidat emelt a kamarai mérnök, Fortunato di Prati. A 18. században a Kakat még igen komoly természeti akadályt jelentett az utazók számára. Az újjáépített Sóút egyik fontos átkelőhelye volt Bánhalma. A Rákóczi-szabadságharc leverlése után 1736-ban az itt élő emberek állítottak emlékoszlopot a híd egyik oldalán.

Városháza (Kisújszállás)

Kisújszállás egyik legszebb középülete a Módl Lajos által tervezett városháza. 1900- ban került sor az első közgyűlésre. 

2. világháború előtti képeslap a kisújszállási városházáról

Hálaadó kápolna (Rákóczifalva)

A 442-es főút mentén, Rákóczifalva és Rákócziújfalu között, található szakrális építményt 1832-ben emelték, amely 1996 óta helyi védelem alatt áll. A kápolnát a Gorove család emeltette hálából, hogy az 1831-ben pusztító nagy kolerajárvány elkerülte a varsányi pusztán élőket. A vakolt téglaépítmény útra néző oldalán 2-2 féloszlop. A fülke nyílásában kovácsoltvas félkapu. A kápolna belsejében fából készült feszület áll.

Református templom (Vezseny)

Vezseny református temploma 1720 körül épült barokk stílusban. A műemlék templom egyhajós, két végén szegmensívekkel zárt kórussal, amelyet fenyőoszlopokon álló mellvédes galéria kapcsol egybe. A torony egyszerű architektúrájú, vakolatkeretes ablakokkal, párkányokkal tagolt. Az ajtószárnyak eredetiek. A belsőben régi, falazott stukkódíszítéses szószék található.

Orczy-kastély (Újszász)(1890)

A régi kastély eladása után Orczy Andor új rezidenciáját a Szarvas-ér és Szarvasmalom körüli ligeterdős területen emleltette. A kastélyt övező park tervszerű kiépítésére a 19-20. század fordulóján került sor. Orczy Zsuzsanna 1935-ben eladta a kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, amely zárdát, valamint az idős apácák számára otthont és egészházat alakított ki az épületben.

Római katolikus templom (Túrkeve)

A város műemlék templom klasszicista stílusban épült 1812 és 1822 között. A római katolikus templom egyhajós, három csehboltszakaszos. A főhomlokzaton a bejáratot hangsúlyozó kettős falpillérekkel szegélyezett rizalit. Felette íves, keretes ablakok. A főpárkány felett a rizalitot lezáró timpanon látható. Homlokzati sarkain lekerekített, óraívpárkányos torony, hegyes toronysisakkal.

Lelkészlakás (Túrkeve)

A késő barokk lakóház a 18. század végén épült. Földszintes, oromzattal az utcára néző, kétablakos téglaépület, cseréppel fedett nyeregtetővel. Udvari négyíves tornáccal,a melyet három erős pillér tart.

Forrás:
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Műemlék lakóház (Túrkeve)

A 19. század közepén épült parasztház oromzatával az utcára néz. A nyeregtetős lakóház hagyományosan háromosztatú. A házvég faroromzata alatt két keretelt ablak, szemöldök- és könyöklőpárkánnyal. Az udvari homlokzaton mellvédes tornác húzódik, két ikerpillérrel.

Forrás:

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Almásy-kastély (Törökszentmiklós)

Törökszentmiklós külterületén áll az Almásy-Geiger-kastély. Az Almásyak törökszentmiklósi kúriáját az 1848-as forradalmat követő örökváltság után átengedte a városnak. Gróf Almásy Imre Szenttamásra a család itteni birtokainak gazdasági központjában fogott építkezésbe. Első fázisban a kastély földszintes főszárnya és az ahhoz L-alakban kapcsolódó földszintes mellékszárny épült fel 1891-től. A belső munkálatok befejeztével a család 1893-ban költözött be a kastélyba. A kastélyt ekkor nyitott folyosó kötötte össze a mellékszárnnyal. Ez később beépítésre került.

Református templom (Törökszentmiklós)

A Kossuth Lajos úton található református templom késő barokk stílusban épült 1787 és 1789 között Rábel Károly gyöngyösi építész tervei alapján. A torony utca felöli oldalán olvasható felirat szerint 1882-ben építették a templomhoz. A homlokzatból kiugró galériás óratornyát kovácsoltvas korlát futja körbe. Ablakai íves záródásúak.

A templom bejárata felett vörös márványtábla látható, melyet

Tartalomátvétel