Műemlékek

Krisztus-szobor (Szolnok)

Szolnokon a Templom út és a Mészáros Lőrinc utca kereszteződésében egy apró háromszögletű téren álló Krisztus-szobrot 1800-ban állították. A "Szomorú Jézus"-nak is nevezett késő barokk ülő Krisztus-szobor a szintén barokk ferences templom műemlékegyüttes része.  A terméskő szobor felett álló eklektikus védőépítmény később, a 19. század második felében készült. 

Vármegyei Kaszinó (Szolnok)

A megyeháza mellett álló épület az egykori Vármegyei Kaszinó, amelynek megalapítása Almásy Géza főispán nevéhez fűződik. A kaszinó 1894-ben épület fel eklektikus stílusban. A jól tagolt L alakú egyemeletes épület szimmetriatengelye a sarokbejárat, ameéyet a fölötte található kör alakú erkély és díszes rézborítású magasított kupola még jobban hangsúlyoz.

Megyeháza (Szolnok)

1876-os megyerendezések során Szolnok lett az újonnan szerveződött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye központja. Az új funkció új székházat igényelt. A város egy telket adományozott erre a célra, az egykori Zöldfa vendéglő telkén épülhetett fel a megyeháza. Az alapkőletételre 1878. május 21-én került sor.

Magyar Király Szálloda (Szolnok)

A város főtere a napi és heti piacával sok érdeklődőt vonzott. Ezért emelkedtek sorra a kereskedelemmel és vendéglátással kapcsolatos üzletek a főtér köré. A Magyar Király Szállodát Obermayer Lajos tervezte és építette 1860-ban, melyet először katonatisztek számára bérelték ki. A főhomlokzat közepén kocsibejáróval, ahonnan az udvaron át a hintók a hátsóudvarba hajthattak.

Kálvária (Szolnok)

A volt ferences templom előtt álló szoborcsoportot 1794-ben emelték. A középpontban álló kereszt tövében Mária Magdolna és Szent János szobra látható. A kereszt talapzatán évszámrejtő tábla. A kőkálvária a város egyik legszebb barokk műemléke. Az ezredfordulón a templomteret átépítették és a korábban a templom főhomlokzat előtt álló kálváriát a kolostor kerítése mellé helyezték át. A szoborcsoportot övező kovácsolt vaskerítést eltávolították.

Tartalomátvétel