Műemlékek

Szélmalom (Kengyel)

Kengyel határában található a Baghy-majori-halom (Szélmalom-domb). A halmot értékes löszgyep fedi. A halom tetején magassági jegy található. A népi emlékezet szerint Bagi Gyula után kapta a nevét, aki egy szegény juhász volt, azonban a kutyája a halomból értékes kincset kapart elő, így a juhász egyszeriben meggazdagodott.

Szélmalom (Karcag)

Karcagon az első szélmalom valószínűleg az 1800-ban épült fel, a Méri-féle szélmalom a Cigányvárosban.. Várostörténeti kutatások alapján 11 szélmalom helyét sikerült beazonosítani. Mára ezek közül csak egy maradt fenn. A lebontott szélmalmok közül kiemelkedett a Várdai féle, amelyet 1864-ban emeltek. Ez volt az egyetlen szélmalom a városban, amely vályogból épült. 1940-ben bontották le. A szélmalmok, melyek a lóerővel működő, korszerűtlen szárazmalmokat voltak hivatatottak leváltani, egy újabb technológia a gőzgép szorította ki. Így a 20.

Zádor-híd (Karcag)

A Nagykunságról a Debrecenbe vezető posta út keresztezte a Zádor-eret. Az átkelést egy fahíd biztosított, amit állandóan javítani kellett a nagy forgalom és a gyakori áradások miatt. A Jászkun Kerületek megbízásából, Bedekovich Lőrinc mérnök tervei alapján Magorányi József egri kőműves mester építette meg 1806 és 1809. között a Karcag külterületén a ma is látható klasszicista kőhidat. A kb. 80 méter hosszú, kilenc nyílású, kőalapzatú, téglaboltozatos híd sokáig állta az árvizek dühét. 

Református templom (Karcag)

A Kossuth téren álló református templom helyén a 17. században egy fallal megerősített templom és torony állt   1743-ban  a „kerítést” és a templomot lebontották, a toronyhoz építette az új templomot Csermák Vencel debreceni kőműves. Az építkezés 1755-ben fejeződött be. Az új templom azonban nem állta az idők próbáját, ezért az addig délre néző épület helyére 1793-95-ben Rabl Károly, a kerületi építész tervei alapján új, homlokzatával észak felé néző templomot emeltek.

Jász Múzeum (Jászberény)

A régi városháza köveinek felhasználásával az új városháza udvarán építették 1842-ben a Táncsics Mihály utcai klasszicista épületet. A műemlék épület két végének megtoldásával nyerte el U alakját. Eredetileg istállónak építették, erre utal a régi épületrész termeinek vaskos dór oszlopos csehboltozatai. 1870-től raktár, majd adóhivatal működött az épületben, amely 1931 óta a Jász Múzeum gyűjteményeinek ad otthont. A múzeumépület nagyszabású renoválása, az alapítás 100. évfordulójára történt meg, 1974-ben.

Tartalomátvétel