Nagyiván

Ágfay Antal (1956-2005)

Ágfay Antal 1956. május 5-én született Hidvégardó településen. 1981-ben szentelték pappá. Több Jász-Nagykun-Szolnok megyei település (Törökszentmiklós, 1982; Tiszaörs, 1985; Tiszafüred, 1992) plébániáján szolgált. 1999-ben belépett a kapucinus rendbe, majd 2000-ben az egri egyházmegyébe lépett át. 2005 őszén bekövetkezett haláláig Dorogháza plébánosa volt.

Csirmaz Béla (1887-?)

Nagyivánban született 1887-ben. A Nagyváradi Tanítóképzőben nyert kántori oklevelet. Jászberényben, Csongrádon, Miskolcon és Kiskunfélegyházán segédkántori feladatot látott el. 1914-től Törökszentmiklóson római katolikus kántor volt. Vezette az egyházi férfikart. Veje, Somos János a Zenebarátok Egyesületének I. hegedűse, leánya Somos Jánosné az egyesület zongoristája volt.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Feszület (Nagyiván)

2012 őszén szentelték fel Nagyiván község bejáratánál az a fából készült feszületet, melyet a helyi Fekete család állíttatott. A feszület Bodnár János asztalosmester munkája, melyet Bereczkei Miklós plébános szentelt fel.

Forrás:
Nagyiváni kereszt = Új Néplap 2012. november 3. Egyházmegyei Hírek [melléklet] II. p.

Tájház (Nagyiván)

Az egykori lakóházból 1977-ben alakított ki tájházat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (Szabadság út 2.) az 1930-as évek életmódját és gazdálkodását mutatja be a nagyiváni puszta szélén. A kiálltó tér egy szabadkéményes konyhából és két szobából áll. 

Plébániaház (Nagyiván)

1991 óta a tiszafüredi pap látja el a nagyiváni plébánosi teendőket. A megüresedett egykori plébániaépületben akkor alakították ki a Szent József Otthont. 1993 és 2001 között a Népjóléti Minisztérium pályázata segítségével kialakított szociális konyhalátta el az önkormányzat összes intézményét. Az intézmény fenntartója a Caritas Hungarica Eger Alapítvány (Egri Főegyházmegyei Karitász) 1999 óta, amikor is új épületszárnyat emeltek a plébániaház mellé.

Keresztelő Szent János-szobor (Nagyiván)

Nagyiván római katolikus templomát Kereszttelő Szent János tiszteletére szentelték fel. A névadó szent szobra a település közepén, a Piac téren állt, amely megsemmisült. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázata jóvoltából, amely az 1945 után eltávolított szobrok és emlékművek helyreállítására vonatkozott, a település eredeti helyén újraállította Keresztelő Szent János szobrát a Piactéren. A szoboravatásra és újraszentelésre 2000. június 25-én került sor.

József Attila-szobor (Nagyiván)

A nagyiváni művelődési ház épülete előtt állították fel a névadó, József Attila (1905-1937) mellszobrát 1986-ban. A szobor Rieger Tibor szobrászművész alkotása.

József Attila Művelődési Ház és Nagyközségi Könyvtár (Nagyiván)

A József Attila Művelődési Ház és Nagyközségi Könyvtár épülete.

Nagyiván

Képeslap

Bürök-halom (Nagyiván)

A nagyiváni Bürök-halom (tszf. 104,8 m) tetején egy geodéziai torony látható, melyet 1983-ban emeltek a halom tetején. Bár a torony rontja a halom tájképi értékét, botanikai szerepe fontos. Növényritkaságok menedékhelye, az egykori löszpusztagyepek maradékfajai itt még fellelhetőek.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Sároséri-halom (Nagyiván)

A nagyiváni Sároséri-halom déli oldalán értékes löszgyep található. Nyár végén a halomtest előterében tömegesen virágzik a magyar sóvirág (Limonium gmelinii).

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Tartalomátvétel