Nagyrév

Turcsányi Péter-emléktábla (Nagyrév)

A nagyrévi irodalmi tábor szervezője, Turcsányi Péter (1951-2015) író emlékére állítottak emléktáblát az óvoda-iskola-könyvtár épületének falán 2016 nyarán.

Forrás:

Emléktáblát kapott az író = Új Néplap (2016.08.31.) : 6.

Református templom (Nagyrév)

A nagyrév egyházközség 1609-ben alakult meg. A községben 1659-től folyamatosan működnek református papok a török kiűzéséig. 1697-ben egy tatártámadás következtében a falu elnéptelenedett. A 18. század eljén, a kuruc idők elmúltával, újratelepülést községben indul meg újra az egyházi élet. 1721 után épült imaháza a közösségnek, 1764-től rendelkeztek egyházi haranggal. 1772-ben épült fel az első torony nélküli templom, amelyet vályogból emeltek.

Árvíz emléktábla (Nagyrév)

2000 tavaszán a nagy tiszai árvíz alatt számos nagyrévi ház súlyosan megrongálódott. A nagyrévi lkaosság is részt vett az árvízi védekezésben. A helyi általános iskola épületének (Árpád út 36/A) lábazatán helyezték el azt az emléktáblát, amely a 988 centiméteren tetőző 2000. évi vízállás szintjét jelzi. Az árvíz után az iskola mögött épült meg az új gátszakasz, amely az elkövetkező áradások ellen védi a települést.

Zsidó-halom (Nagyrév)

Nagyrévihatárában található Zsidó-halom (vagy Úr/Or Miklós domjba, korábban Strázsa-halom) egy kurgán, mely egy bronzkori települést rejt. Az egykori tiszai ártér magas partján közel ezer évig lakó bronzkori népcsoportok településének maradványaiból keletkezett a nagy kiterjedésű, több méter magas halom, amelyről az ún. nagyrévi-kultúrát elnevezték. A 19. századi szőlőtelepítések nyomán kerültek először felszínre a leletek, amelynek felfedezése Kubinyi Ferenchez kötődik, aki az akkori birtokos Kubinyi Albert rokona volt.
A Zsidó-halom elnevezés eredete ismeretlen. Először egy 18.

1. és 2. világháborús emlékmű (Nagyrév)

A település központi részén kialakított Hősök Kertjében áll a két világháború nagyrévi mártírjai tiszteletére emelt emlékmű. Az obeliszket a Nagy Háború után emelték a távoli harctereken életüket vesztett hős katonák emlékere 1931. június 7-én. Az 5 méter magas emlékmű Branczeiz János budapesti szobrászművész alkotása, amelynek északi oldalán kilenc katonát ábrázoló dombormű, felette három oldalt pedig babérkoszorúval övezett kard relief látható.

Szent István-szobor (Nagyrév)

Nagyrév

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Varga (1794)

1800. évi tanuvallomás szerint nemzedékrendje néhány ízen:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/257.htm


Egy más adat szerint az 1794. évben Nagyréven élt János Ónodról származott.
(1794. év 675. sz. 1017. jkl. 1795. év 559. sz. 820. jkl. 1800. év 478. sz. 657. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Setét

1670. évi ápr. 9-én S. Mihály, neje Bezy Erzsébet, gyermekei Mihály és Erzsébet, fivére Demeter, ennek neje Katona Erzsébet, leányai Erzsébet és Ilona kaptak nemeslevelet, mely 1679. évben lett kihirdetve. (1679. év 380. jkl.)
Leszármazása:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/229.htm

Nagy (1824)

(sződényi)
A Szatmármegyében kihirdetett, 1683. évi május 19-én kelt nemeslevelet szödényi Nagy Márton nyerte.
Tőle a család ekként származik le:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/186.htm

Nagy (1669)

Eredetileg zempléni család s Nagy Péter személyében I. Lipót király által 1669. évi nov. 26-án lett megnemesitve.
Utódait az alábbi táblázat mutatja:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/185.htm


Tamás gyermekei és unokái részére Zemplénmegye nemességi bizonyitványt adott, melyet ugyanazon 1782. évben megyénk hatósága is kihirdetett.
(1782. év 230. sz. 295. jkl. 1823. év 375. sz. 623. jkl.)

Forrás:


Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Tartalomátvétel