Rákóczifalva

1956-os emlékhely (Rákóczifalva)

2017. május 28-án adták át Rákóczifalván az 1956-os Büszkeségpont és emlékhelyet. Az emléktáblát a Kuruc Hagyományőrző Egyesület állította.

Balog Erzsébet (1909-1982)

Balogh Erzsébet M. Assiola szerzetesnő 1909. január 13-án született Rákóczifalván. Esztergomban tanítónőképzőt, Szegeden tanárképzőt végzett. 1927. szeptember 10-én Esztergomban lépett a szatmári irgalmas nővérek rendjébe, fogadalmát 1933. augusztus 3-án tette. Jászberényben, majd Esztergomban polg iskolában tanított és gondnoknői feladatokat látott el. 1950. után Budapesten saját háztartást vezetett, kézimunkázásból élt. Utolsó éveit Dobán, majd Verőcemaroson töltötte.

Barhács Istvánné Molnár Éva

1942-ben született Rákóczifalván Molnár Éva. 1972-ben lett a Nagyközségi Könyvtár munkatársa. 

Gregorné Földi Mária

1944-ben született Rákóczifalván. 1965-ben lett a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár munkatársa. Módszertanos könyvtárosként 1975-ben Vállalati Kiváló Dolgozó és 1986-ban pedig Miniszteri Dicséretben részesült. A Felnőttolvasó-szolgálat munkatársaként a helyismereti gyűjteményből ment nyugdíjba 2000-ben.

Juhász Sándorné (1917-2014)

Juhász Sándorné Mária 1917. november 11-én született Szentgotthárdon. A tanítóképző elvégzése után egy évet tanított szülővárosában. Apáti Sándorral, a jánoshidai jegyzőjével kötött házasságot, így került a település általános iskolájába tanítóként. Majd elvégezte a földrajz-történelem szakot. Ezután a jászjákóhalmi iskola igazgatóhelyettese lett. Második férje Juhász Sándor, a Járási Tanács Művelődési Osztály munkatársa lett. Juhász Sándornét 1967-ben nevezték ki a jászboldogházi általános iskola igazgatójává, amely posztot nyugdíjazásáig, 1973-ig töltötte be.

Jean Béliveau Emlékpark (Rákóczifalva)

A kanadai Jean Béliveau az Egyenlítő hosszával megegyező 40 ezer kilométer utat tett meg világvándorlása alatt 2000 és 2007 között. A 40 ezredik kilométer elérésére Rákóczifalva közelében történt.
A világvándor 11 évig tartó útja alatt 75 ezernél több kilométert is megtett. Rákóczifalva azonban a település és Jean Béliveau útjának közös találkozási pontja kapcsán emlékparkot nevezett el a vándorról. A park közepén álló kőtérkép kompozíció Balázs Antal alkotása, melyet Krizsán József avatott fel 2014 nyarán.

Forrás:
Csabai István: Emlékparkot avattak = Új Néplap (2014. június 30.) p. 2.

Aszódi Albertné (1925-1979)

Gyászjelentések

Kovács József (1950-2013)

Kovács József néptáncpedagógus 1950. június 21-én született Hatvanban. Iskolát szülővárosban és Budapesten végezte. Egerben elvégzett egy "C kategóriás" néptáncoktató tanfolyamot, amelyet később több szakmai képzéssel egészített ki. 2002-ben, 52 évesen, diplomát szerzett a szombathelyi Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógusi szakán.
1973-1977 között Boldogon (Heves megye) tanított. Megházasodott, majd a fia születése után a család Szolnokra költözött.

Hálaadó kápolna (Rákóczifalva)

A 442-es főút mentén, Rákóczifalva és Rákócziújfalu között, található szakrális építményt 1832-ben emelték, amely 1996 óta helyi védelem alatt áll. A kápolnát a Gorove család emeltette hálából, hogy az 1831-ben pusztító nagy kolerajárvány elkerülte a varsányi pusztán élőket. A vakolt téglaépítmény útra néző oldalán 2-2 féloszlop. A fülke nyílásában kovácsoltvas félkapu. A kápolna belsejében fából készült feszület áll.

Rákóczi-vadászkastély (Rákóczifalva)

II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtoka volt Varsány, ahol 1704 és 1706 között vadászkastélyt épített. A szabadságharc bukását követően a Kincstár elkobozta Rákóczi összes birtokát. 1721-ben Csernyánszky Ferenc főtisztviselő vásárolta meg a varsányi kastélyt, aki hamarosan a maróthi Paluska családnak adta tovább. A család egyik leszármazottja, Paluska Julainna fia, nagyményai gróf Koller Ferenc királyi személynök 1781-ben királyi adományként kapta meg a birtokot.

Tartalomátvétel