Rákóczifalva

Balog Erzsébet (1909-1982)

Balogh Erzsébet M. Assiola szerzetesnő 1909. január 13-án született Rákóczifalván. Esztergomban tanítónőképzőt, Szegeden tanárképzőt végzett. 1927. szeptember 10-én Esztergomban lépett a szatmári irgalmas nővérek rendjébe, fogadalmát 1933. augusztus 3-án tette. Jászberényben, majd Esztergomban polg iskolában tanított és gondnoknői feladatokat látott el. 1950. után Budapesten saját háztartást vezetett, kézimunkázásból élt. Utolsó éveit Dobán, majd Verőcemaroson töltötte.

Barhács Istvánné Molnár Éva

1942-ben született Rákóczifalván Molnár Éva. 1972-ben lett a Nagyközségi Könyvtár munkatársa. 

Gregorné Földi Mária

1944-ben született Rákóczifalván. 1965-ben lett a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár munkatársa. Módszertanos könyvtárosként 1975-ben Vállalati Kiváló Dolgozó és 1986-ban pedig Miniszteri Dicséretben részesült. A Felnőttolvasó-szolgálat munkatársaként a helyismereti gyűjteményből ment nyugdíjba 2000-ben.

Juhász Sándorné (1917-2014)

Juhász Sándorné Mária 1917. november 11-én született Szentgotthárdon. A tanítóképző elvégzése után egy évet tanított szülővárosában. Apáti Sándorral, a jánoshidai jegyzőjével kötött házasságot, így került a település általános iskolájába tanítóként. Majd elvégezte a földrajz-történelem szakot. Ezután a jászjákóhalmi iskola igazgatóhelyettese lett. Második férje Juhász Sándor, a Járási Tanács Művelődési Osztály munkatársa lett. Juhász Sándornét 1967-ben nevezték ki a jászboldogházi általános iskola igazgatójává, amely posztot nyugdíjazásáig, 1973-ig töltötte be.

Jean Béliveau Emlékpark (Rákóczifalva)

A kanadai Jean Béliveau az Egyenlítő hosszával megegyező 40 ezer kilométer utat tett meg világvándorlása alatt 2000 és 2007 között. A 40 ezredik kilométer elérésére Rákóczifalva közelében történt.
A világvándor 11 évig tartó útja alatt 75 ezernél több kilométert is megtett. Rákóczifalva azonban a település és Jean Béliveau útjának közös találkozási pontja kapcsán emlékparkot nevezett el a vándorról. A park közepén álló kőtérkép kompozíció Balázs Antal alkotása, melyet Krizsán József avatott fel 2014 nyarán.

Forrás:
Csabai István: Emlékparkot avattak = Új Néplap (2014. június 30.) p. 2.

Tartalomátvétel