Címlap

Szajol

Királyi adománylevél emléktáblája (Szajol)

2019. március 15-én avattak emléktáblát Szajol birtok királyi adományozásának 350. évfordulója alkalmából. Ifj. Hegedűs Ferenc adományozta az emléktáblát a településnek, amely a községháza épületében kapott helyett. Az avató ünnepségen jelen volt Lengyel István esperes, aki megszentelte a márványtáblát.

Az emléktábla mellett az adományelvél latinból magyarra fordított szövege is helyet kapott.

Forrás:

2019. május 28. 08:50 — Károly Nóra

Vetró József (1950-2019)

1950. február 2-án született Budapesten. Gyermekkorában került Szajolba. Már középiskolás évei alatt versenyszerűen szertornázott és a birkózást is kipróbálta Miskolcob.

A Szolnoki MÁV igazolt birkózója lett. 1980-ban Szegeden edzői képesítést szerzett. Kiskunhalason 1988-ig tanította a birkózást, majd a Szolnoki MÁV-nál folytatta.

2019. március 1. 15:29 — Károly Nóra

Székelykapu (Szajol)

A Hargita megyei Kászon és Szajol testvértelepülési kapcsolatot ápol egymással 2008 óta. A 10 évforduló alkalmából 2018-ban Hargita székelykaput adományozott Szajolnak A falunapon állították fel a míves fafaragást a község szabadidőparkjában 2018. június 30-án. Lengyel István, szajoli esperes plébános áldotta meg a kaput. Az ünnepéget András Zoltán, Kászon polgármestere is megtisztelte jelenlétével.

Forrás:

2019. január 6. 14:01 — Károly Nóra

Tenyőszigeti emlékmű (Szolnok)

Az egykori tenyőszigeti általános iskola parkjában állítottak emlékművet az egykor itt élők emlékére. A gránit lapokra az egykor 190 dülőben élő családok és az iskolában tanítók neveit vésték fel.
 
A 2018 júliusában felavatott emlékmű közel 10 évnyi előkészület után valósult meg. Létrehozását Rákóczifalva, Szolnok, Törökszentmiklós, Szajol, Kengyel települések vezetősége is támogatta.
2018. augusztus 4. 16:07 — Károly Nóra

Várszeghy János (1889-1938)

Várszeghy János Szajolban született 1889. december 18-án. Középiskolai tanulmányait a szentesi főgimnáziumban végezte, ahol 1907-ben érettségizett.
Ezt követően a KSH ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatta 1908—1909-ben. 1909—1910 folyamán díjnokként, 1910 és 1918 között állandó díjnokként dolgozott. 1917-ben a BKMTE-n államtudományi doktorátust szerzett, amely alapján felvették a hivatal fogalmazói karába. 1918-ban miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, majd 1919-ben fogalmazási szakvizsgát tett.
2017. szeptember 1. 11:55 — Károly Nóra
Tartalomátvétel