Kepenyes Mihály 1961-ben végzett matematika-fizika szakon a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 40 éven keresztül tanított a szajoli általános iskolában. Oktatott a Dolgozók Általános Iskolája esti tagozatán, valamint a Szajolba kihelyzett gimnázium és szakközépiskola 1-2. osztályában is vállalt órákat. 1966-ban az újtelepi iskola igazgatója lett. 1969-ben a két iskola egyesülése után 25 évig irányította az intézményt. Pályája kezdetén osztályfőnök is volt. Vezetett rádiós szakört, irányította a kis matematikusok baráti körét.

A törökszentmiklósi Kálvária kápolna 1756 és 1761 között épült az Almásy család megbízásából. A várost újraalapító II. Almásy János (1691-1765) fiatalon elhunyt fia, III. Almásy János (1728-1761) emlékére építette a kápolnát, amely az akkor itt található temető közepén kapott helyet. A család 1819-ben még felújította a kápolnát, azonban a 19. század közepén a telket és a rajta álló szakrális épületet eladta a szajoli Fehér Lajosnak. Az új földbirtokos örökösei pedig tovább adták a területet Lelovitsnak, aki Fehér Sebestyénnek adta tovább.

Szabó Jenő, vitéz
Szajol

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Rózsa Imre 1925. június 29-én született Hatvanban. 1940-ben került a Jászberényi Tanítóképzőbe. 1945-ben diplomázott. Majd Szegeden a Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait. 1949-ben szerzett tanári végzettséget.
Ebben az évben kötött házasságot Szentkirályi Tóth Klára tanítónővel. Két gyermekük született: Gábor (1950) és György (1953).
Egerbe helyezték, azonban mivel ott feleségének nem tudtak tanítói állást biztosítani, így Szajolban telepedtek le. Négy éven keresztül tanítottak itt. 1953-ban a szolnoki Közgazdasági Technikumban kezdett dolgozni.

1988-ban Szent István jubileumi évében állítottak kőkeresztet az államalapító szent nevére felszentelt római katolikus templom bejáratával szemben. Később a Rószák terének átépítése során a a feszületet a templom főhomlokzata mellé helyezték át.

A szajoli temetőben álló kőkeresztet 1866-ban emelték. Talapzatán János evangéliumából (11,25-26) vett alapige olvasható: "Én vagyok a feltámadás és az élet; a ki énbennem hiszen, ha szintén meghal is, élni fog, és minden a ki él, és énbennem hiszen, nem hal meg mindörökké"

Helyi védettséget élvez a népiesen festett barokk szobor a Fő utca és az Erkel tér sarkán. Nepomuki Szent János, a vízenjárók védőszentjének szobra szajoli hívők adakozásából készült 1876-ban.

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a szajoli állomáson áthaladó gyorsvonat. A Nyíregyháza-Budapest között közlekedő vonat 110 km/óra sebességgel haladt át a településen. A szerencsétlenség emberi mulasztás okozta. Egy szabálytalan tolatást hajtottak végre a gyorsvonat érkezése előtt nem sokkal, és a tolató szerelvény kerekei átállították a váltót, amelyet nem ellenőrzött a váltókezelő, a forgalomirányításnak pedig nem volt róla tudomása. Így az engedélyezett sebeséggel érkezett.

A temetőben álló harangláb szajoli hívek adományából készült 1937-ben az Eucharisztikus nemzeti kongresszus tiszteletére.

Kovacsóczy István (1818-1888) kanonok 1849-1869 között Tiszapüspöki plébánosa. Ő alapította a szajoli plébániát, melyre 1885-ben kb. 31 ezer Ft-ot költött.

Forrás:
Magyar katolikus lexikon. Budapest, 1993-