Szászberek

Szovjet katonai sír (Szászberek)

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.

Kohner Adolf (1866-1937)

Kohner Adolf (1866-1937) Budapesten született 1866-ban. Középiskolát Budapesten végezte el, majd a berlini egyetemen szerzett doktori címet kémiából.

Római katolikus templom (Szászberek)

A római katolikus templomot 2003. május 24-én szentelte fel Keszthelyi Ferenc püspök. A sóskúti kőből rakott épületet Gereben Gábor és fia, Gereben Péter tervezte. A kivitelező Bozsó László vezette vállalkozás volt. Az esőcsatorna a főhomlokzaton fut le egy negatív sarokba. A csatornát egy dísz fedi, amely egy kőmedencébe köpi a vizet. Az angyal fejű bronz hal Stromfai Krisztina szobrász alkotása. Az oltárkép a 2. világháborúban elpusztult egykori kápolnából való, amely Molnár C.

Kohner-kúria (Szászberek)

A Besenyszöghöz tartozó alsószászbereki uradalom tulajdonosa a herceg Esterházy család volt, majd tőlük 1874 végén a Stein család vásárolta meg. A Kohner család öröklés és vásárlás útján szerezték meg a Steni és a báró Orczy családtól. Kohner Károly (1841-1894) felesége Stein Ida (1846-1875), illetve Kohner Ágoston (1847-1907) felesége Stein Rózsa (1853-1933) volt. A Kohner család uradalmi birtokközpontja Szászberek lett., ahol országos hírű mintauradalmat alakítottak ki.

Felszabadulási emléktábla (Szászberek)

1964-ben az úttörők által felavatott tábla a helyi általános iskola épületében.

Szászberek

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Kopjafa (Szászberek)

A műkő talapzatra emelt fafaragás a 2. világháború helyi hősei és áldozatai tiszteletére az emlékparkban.

Szászberek

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Váczy

A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1636. évi febr. 1-én V. Mátyás, neje Gyöngyösi Ilona, fiai György és István, unokatestvére Péter, ennek neje Jászberényi Piroska kapták s Füleken tartott közgyülésében vármegyénk hirdette ki.
Ács, Fokorú Szászberek pusztákban volt valami birtokrésze.
Mátyás Százbereken lakott, György és István nevű fiai pedig, mint a táblán látható, már Jászalsószentgyörgyön laktak.

http://vfek.vfmk.hu/00000108/255.htm

Paczolay

Nyitramegyéből származik.
1796. évben Sándor a somogymegyei Kónyiba költözött s ott prédikátor volt. Fia Sándor előbb csurgói gazdatiszt, majd Orczy György báró százbereki ispánja volt s mint ilyen Somogymegye bizonyitványával 1840. évben hirdettette megyénkben nemességét.
(1840. év 2209. sz. 1089. jkl. 1843. év 801. sz. 1401. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Országh (1403)

(gúthi)
Genealogusaink ezen történelmi nevezetességű, a XVI. század derekán kihalt családot a Guthkeled nembeli Guthy családból származtatják.
Eme nemzetség czimerének motivumait látjuk Guthy Gáspár fia gúthi Országh Mihály nádor (+ 1482.) pecsétjeiben.
(N. J. VIII. 282. Siebm. 467. Nyitram. monogr. 699.)
A Guthyak már 1403. évben szerepelnek megyénk történelmében. Ezen évben kaptak ugyanis Zsigmond királytól adománylevelet Gúthi Pál és Boldizsár a hütlen Zalowk Domokos fiai István és László Zalowk (Szalók) és Thyza Zalowk (Tiszaszalók)[Abádszalók] possessióira.
(O. L. N. r. a.

Dankó

Szabolcsmegyéből származó család, czímerlevelet 1625. évben nyert D. Lukács. Nekünk csupán István fia András fiai: Ferencz százbereki ispán, Mihály gyöngyösi és János sajószentpéteri lakos testvérekről, továbbá Ferencz és Rábl Erzsébet fiáról, Zsigmondról, van tudomásunk, kik itt 1837. évben kihirdettetnek.
(1837. év 566. A. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Tartalomátvétel