Szelevény

Borz Margit

1896-ban született Esztergomban. Az Apponyi Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1915-től dolgozott pedagógusként. 1950-ben lett  a szelevényi Községi Könyvtár tiszteledíjas könyvtárosa. 1964-ben Miniszteri Dicsérő Oklevéllel ismerték el több évtizedes munkáját.

Lázi László

1912-ben született Szelevényen. 1937-től dolgozott könyvkötőként. A Verseghy Ferenc Könyvtár kötészetének vezetője volt. 1963-ban Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott és 1974-ben Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült.

Berkes Imre

1937-ben született Szelevényen. 1956. június 1-jén klubkönyvtárvezető lett a kungyalui intézményben.

Csergő István

Csergő István 1900. április 6-án született Szelevényen.
Részt vett az I. világháborúban mint hdj, tizedes. 1921-ben kezdte meg tanári pályáját Hódmezővásárhelyen, ahol 1940-ben iskolaigazgató lett.
A cserkészet ügyének előmozdítójaként tagja volt a M. Cserkészszövetség Országos Intézőbizottságának. "Fehérszarvas" cserkészkitüntetésben részesült.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Árvízvédelmi emlékmű (Szelevény)

A településen élők nehéz napokat éltek meg 2006 tavaszán. Április 21-én 12 órakor rendelték el az árvízi helyzet miatt Szelevény kiürítését. A Körös-torokban átáztak a gátak a hatalmas víztömeg miatt. A veszély elmúltával emlékoszlopot állítottak a Hősök terén. A 3 méter magas terméskőből  emelt emlékoszlop felső harmadában található egy vonal, amely azt a magasságot jelzi, ameddig a vízszint érhetett volna, ha bekövetkezik a gát átszakadása. Az emlékmű tetején a Körös folyó hullámait  jelképező három fekete kőlap látható.

Bakos-kúria (Szelevény)

Historizáló stílusjegyei alapján a 19. század utolsó negyedében épülhetett a kúria, amely a Bakos család szőlőbirtokának központjaként szolgált. A Bakos család egészen az államosításig használta az épületet. Azután a termelőszövetkezet kezelésébe került az egykori szőlőbirtok. A Tisza menti Mgtsz az épület pincéjét borfeldolgozás és bortárolás céljára használta. A rendszerváltozás után előbb egy részvénytársaság tulajdonába került az ibngatlan. Napjainkban magántulajdonban van.

Schweiger-kúria (Szelevény)

A visszaemlékezések szerint a kúriát Schweiger Ödön az 1900-as évek elején emeltette. Az államosítás után a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került az ingatlan. Az 1960-as években aztán lakásokat alakítottak ki az egykori kúria falai között. 1995-ben magántulajdona került az épület. A tulajdonosa felújította és lakásként funkcionál ma is. A szabadon álló, magasföldszintes épület négyzet alaprajzú. A rendszerváltozás után az új tulajdonos új terasszal és tornáccal bővítette a kúriát, valamint beépítette a tetőteret.

Pieta szobor (Szelevény)

A Gajzer család állítatta a szakrális szobrot 1910-ben. A népiesen festett szobor a Haleszi úton található.

Szelevény

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Haraszti-kripta (Szelevény)

Haraszti Tivadar földbirtokos 1904-ben kapott nemesi címet "szelevényi" előnévvel. A család a helység temetőjében építette fel sírboltját. A nemesi címerrel díszített kriptán külön tábla készült Haraszti (Haraszty) Károly tiszteletére, aki a Nagy Háború idején, 1915-ben hősi halált halt.

Felföldi-kúria (Szelevény)

A házat a 19. század közepén épült a Felföldi család részére. Az 1910-es évek közepén a szelevényi Haraszti család tulajdonába került a kúria. A família közös sírboltja a községi temetőben található. Az államosítás után az Ármentesítő Társulat és a helyi termelőszövetkezet osztozott az épületen. Ma a Szelevényi Önkormányzat kezelésében áll az üres ingatlan.

Tartalomátvétel