1895-ben született Szolnokon. Petrozsényben járt középiskolába. Pályáját Piskiben kezdte, szertárnok jelölt volt 1913-tól. 1921-ben helyezték át Szolnokra, mint műhelyszertárnokot és 1922-ben a fiókszertár vezetője lett.

Tagja volt a MÁV Sportegyletnek és a keresztény nemzeti pártnak.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

1887-ben született Lajtakörtvélyesen. 1908-ban végzett a kassai felsőipari iskolában, majd huzamosabb ideig a Ganz villamossági rt-nél dolgozott. 1914-ben került a szolnoki MÁV műhelybe. 1918-ban nevezték ki főtisztté.

A MÁV sportegylet ligájának előadója volt, társelnöke a középmagyarországi labdarúgók alszövetségének.

Az I. világháborúba az orosz fronton küzdött. 1915-ben hivatali érdekből felmentették a katonai szolgálat alól.

Forrás:

Németh Gyula Mezőtúron született 1885-ben. 1907-ben került a MÁV szolgálatába, mint állomásfelvigyázó segédtiszt.

1908-ban Szolnokra helyezték. 1927-ben tett tisztviselői vizsgát. 1929-től tisztviselőként teljesített szolgálatát és kezelte a pénztárat.

A szolnoki MÁV sportegylet egyik megszervezője és alapítója volt. Az atlétikai osztály alelnöki tisztségét is ellátta. A vasúti áruház alapítása is a nevéhez fűződik, amelynek tisztviselője és ügyvezető igazgatója is volt.

A szolnoki református egyház presbitere volt.

Nagy Lajos 1853-ban született Lökösházán. A rozsnyói evangélikus főgimnázium elvégzése után Losoncon szerzett tanítói oklevelet, és megszerezte a gimnáziumokat képesítő tornatanári oklevelet is.

Annafalván, majd 37 éven át Nagyrőczén tanított. 1912-ben került Szolnokra.

Nyugdíjazása után a szolnoki Szent István király temetkezési egylet könyvelője lett. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt háznagya volt, a Szolnok és Vidéke című lap felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett.

Forrás:

1871-ben született Rakamazon. 1891-ben szerzett tanítói oklevelet Sárospatakon, illetve ipariskolai rajztanítói és kántori képesítést is szerzett.

1893-tól e községi iskolánál tanító, az iskolák államosítása után állami tanító lett. Tizenhárom éven keresztül a szolnoki főgimnéázium és az ipari iskola ének- és rajztanára volt.1928-ban vonult nyugdíjba.

Több dalárdát vezetett, műkedvelő előadásokat rendezett.

Jegyzője volt a Vármegyesi Tanítói Egyesületnek.