Tiszabő

Nagy Ferenc (1938-2017)

Nagy Ferenc 1938-ban született Patak községben (Nógrád megye). Az egri papnevelő intézetben tanult. 

Felszentelt papként Arlón, majd kilenc évig Nyírbátorban volt plébános.  Innen Nyíregyházára került. Következő szolgálati helye Tiszabőn volt. 1981 és 1999 között, 18 éven át szolgálta Kunszentmárton katolikus felekezetét. Nevéhez fűződik a két temetői kápolna és a 18. századbeli plébánai-épület felújítása. Majd Makó és végül Tótkomlós plébánosaként tevékenykedett, mielőtt püspöke nyugállományba helyezte.

Majzik Szilveszterné Házi Mária

1948-ban született Tiszabőn. 1967. április 17-én helyezkedett el könyvkötőként a Verseghy Ferenc Könyvtár kötészetében aranyozó munkakörben. 1983-ban Minisztrei Dicséretben részesült és 1992-ben 25 éves Szolgálatért Emléklplakett tulajdonosa lett. A megyei könyvtár munkatársaként ment nyugdíjba.

Dienes Eszter (1949-2014)

Csörögi Eszterként látta meg a napvilágot 1949. május 5-én Kunhegyesen.  Általános és középiskolai tanulmányait Kunhegyesen végezte. Debrecenben a Tanítóképző Intézetben népművelő-könyvtáros szakon szerzett diplomát 1971-ben. Kunhegyesen a művelődési központban, majd Tiszabőn dolgozott. 1987 és 1990 között a törökszentmiklósi városi könyvtár munkatársa volt nyugdíjazásáig.

Kremzer Ibolya (1955-2015)

Kremzer Ibolya 1955-ben született Törökszentmiklóson. A tiszabői általános iskola pedagógusa és egy ideig igazgatója is volt. Itt többek között Mága Zoltán, a világhírű hegedűművész volt a tanítványa.
Majd szülővárosában a Hunyadi és a Kölcsey általános iskolába dolgozott. A Hunyadi Általános Iskola 2012-ben Az Év Pedagógusa Díjjal ismerte el munkáját. Művésztanárként maga is a festőállvány mögé állt, munkáit számos kiállításon mutatta be.

Hellebronth Antal (1858-1946)

Vitéz tiszabeői Hellebronth Antal Tiszabeőn [Tiszabőn] született 1858. december 20-án. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi és a budai főreáliskolában végezte. Egyéves műegyetemi tanulmányai után 1876-ban katonai pályára lépett, és 1781-ben végezte le a cs. és kir. tüzérkadétiskolát. 1911-ben cs. és kir. kamarás, 1912-ben Ferenc József rend lovagkeresztet kapott. Ezredesi rangban lépett át az akkor felállított magyar királyi honvédtüzérség kötelékébe, ahol a budapesti székhelyű magyar királyi 1.

1. világháborús emlékmű (Tiszabő)

Az 1. világháborúban elesett hősöknek a településen egy emlékkeresztet áll, amelyet br. Orosdy Fülöp és neje saját költségén készítettek. 1922-ben erre az emlékműre vésték fel az elesett katonák nevét.

Forrás:
Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk, 14. Szolnok, 1999. pp. 369-411.

Hellebronth-kúria (Tiszabő)

A tiszabeöi Hellebronth család 1755-ben kapott adománylevelet Mária Terézia királynőtől Tiszabő egyes birtokrészeire. Ugyanis a török hódoltság után a település egy részét a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család szerezte meg.  Almásy Apollónia pedig Hellebronth Jánoshoz ment feleségül. Már özvegyként kapta meg a királynő adománylevelét. A kúriát a Hellebronth család építette a 19.

Keppich-kúria (Örményes)

A Keppich család Tiszabőn és Örményesen is rendelkezett földbirtokkal és kastéllyal a 20. század első felében.  A család nevét viselő Keppichtanyán álló kastélyt a 2. világháború után államosították. Az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kezelésébe került, amely irodákat rendezett be az épület falai között. Jelenleg a külterületen szabadon álló épület állaga erősen leromlott.

Római katolikus templom (Tiszabő)

Római katolikus templomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. Oltárképét  Illés Pál festette 1860-ban.

Tiszabő

Képeslap

Tinta-halom (Fegyvernek)

Fegyvernek, Kenderes és Tiszabő határában található Tinta-halom a környezetéből kiemelkedő, szabályos ívelésű kurgán. Nevét a mellette fekvő Tinta-fertőről kapta. Az erőteljes kotusodás (szerves anyag gyors átalakulása és ásványosodása) miatt a fertő vize gyakran fekete színű volt. Az itt található mocsári növényzet botanikai értéke jelentős. A Tinta-halom a három település határának volt jele.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Tartalomátvétel