Tiszabura

Borbély (1704)

(roffi.)
A család története, leszármazása, czímere Magyary-Kossa Sámuelnek a családi levelesláda oklevelei alapján irt tanulmányából (U. N. J. III. 53. 105. 261.) eléggé ismeretes lévén e helyütt csak azon adatok közlésére szoritkozom, melyekről neki tudomása nem volt.
II. Rákóczi Ferencz 1704. év aprilis 2-án Borbély Balázs ezredes-kapitánynak és utódainak Bura (Tiszabura) falut ajándékozta. Ez adománylevelet a vármegye 1705. évben szabályszerűen kihirdette. Ezen Balázs volt a család tulajdonképeni megalapitója s eleinte Abádon, majd Tiszaroffon és Jászapátiban lakott.

Fodor Lajos (1887-1926)

várm. ir. főtiszt özvegye Pintér Julia. Férje * 1887. Tiszaföldvár. U. i. volt gyakornok, Tiszaburán s. jegyző, 1912-ben került Szolnokra a vármegyéhez, megh. 1926-ban. A világháború alatt a szerb fronton harcolt. - Gyermekei: Ferenc, László (kereskedő) és István.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kovács Kálmán (1863-?)

ny. el. isk. tanító * 1863. Tiszabura. Oklevelet Nagykőrösön szerzett. Működését 1881-ben Gerjénben kezdte, 1924-ben Kisgyőrön vonult nyugalomba. - Felesége: Pinkóczy Mária, fiai: Sándor (hajókapitány) és Kálmán.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szabó Miklós

dr. gyakorló-orvos 1878. Tiszabura. Oklevelét Bpesten szerezte. 3 évig bpesti kórházakban, majd vidéken működött, 1906-ban nyitotta Szolnokon rendelőjét. - A világháború alatt katonai kórházakban teljesített szolgálatot. Az Orsz. orvosszövetség tagja. - Leánya: Bora (Pallainé).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Horváth Tibor

a Magyar történeti múzeum régészeti osztályának tisztviselője. * 1910. Budapest. Középiskolái elvégzése után a bpesti Tudományegyetem bölcsészeti karán 1929/33-ban nyelvészeti, történeti és régészeti tanulmányokkal foglalkozott. Régészeti dolgozatai magyarul és franciául jelentek meg. Sajtó alatt van "Az avar-germán-szláv kapcsolatok" c. munkája. Ásatásai közül jelentősebbek a tiszaburai szarmata lakótelep és a táci ókeresztény bazilika feltárása. Jelen Monográfia dolgozótársa.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tartalomátvétel