Tiszaföldvár

Makay Imre (1822-1882)

Makay Imre (1822-1882) a tiszaföldvári születésű hadbíró hadnagy a 14. Lehel huszárezredben szolgált. 1849 elején főhadnaggyá, majd századossá léptették elő a bánsági hadtestnél. A szabadságharc után Pesten sorozóbizottság elé állították. A szolnoki honvédegylet tagja volt. Miután birtokait elveszítette a Szolnok és Csongrád megyei ármentesítő társulatnál vállalt hivatalt. Budapesten hunyt el.

Basch-kúria (Tiszaföldvár)

A Basch család a 19. század második felében szerzett birtokokat a Cibakháza és Tiszaföldvár határában elterülő Nagyhátpusztán és Homokréten. A família majorsági központját Homokréten alakították ki. Itt építették fel az 1900-as évek elején a jószágigazgató kúriáját is. A földbirtokos család kúriája Nagyhátpusztán épült fel, melyet főként nyaranta használtak. Homokréten álltak a mintagazdaság uradalmi épületei, istállói, magtárai, pincéi és cselédházai. Dr.

Kőkereszt (Martfű)(1938)

1938-ban Kövér János, martfűi birtokos feszületet állíttatott az Úrjézus tiszteletére Tiszaföldvár és Martfű között, a vezsenyi komplejárónál. Az 1950-es évek elején a szobrot ledöntötték. Kovácsoltvas kerítése eltűnt. Egy homoki gazda, Kiss Ferenc elszállította a ledózerolt műemlék darabjait, és a homoki templom kertjében helyezte el. Az 1980-as évek közepén Tamási József atya új talapzattal újra felállította a feszületet Homokon. 2012-ben került vissza a kőkereszt Martfűre.

Kövér-sírkápolna (Mezőhék)

Az örmény származású gyergyószentmiklósi Kövér család 1853 körül lett birtokos Tiszaföldvár környékén. Hékpusztán1866-ban idősebb Kövér János és felesége, Prandau-Hilleprand Amália bárónő egy temetkezési sírkápolnát emeltetett a kastély mellett. Mivel Hékpusztán nem volt templom, az itt élő vallásos hívek részére az egyházi ünnepek megrendezésére a Kövér család kápolnáját használták az 1960-as évekig. Az 1950-es években a kastélyt elbontották. A sírkápolna, bár kifosztották, az épület fennmaradt.

Díszkút (Tiszaföldvár)

 
Tiszaföldvár község az egészséges ivóvíz ellátás érdekében 1894-ben ártézi kutat fúratott a piactéren (mai Kossuth tér). A költségeket a Polgári Társulati Alap által adományozott 10.000,- Ft összegből finanszírozták. A következő évben, 1895-ben készült el a kút vízmedencéje és a hozzá tartozó vízelvezető csatornák. A vízmedencével együtt készült el egy boltozatos alépítmény is, amely a kút és a vízmedence vízellátó berendezéseinek és vezetékeinek a kezelését biztosította.
Tartalomátvétel