Tiszagyenda

Domoszlói

Hevesmegye kihalt régi családja, mely nevét Domoszló községtől vette. Ismert törzse a XIV. század közepén szerepelt Gergely, kitől a család néhány izen való leszármazása ez:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/072.htm

Bessenyey

(nagybessenyői). A Szalók nemből való ősi birtokos családja vármegyénknek, mely nevét Bessenyő (ma Besenyőtelek) helységétől vette. Alapitója Márkus 1322-ben már birtokos volt Bessenyön. Fiai László, Miklós és Imre. V. László királytól Mihály 1452-ben czímerlevelet, Mátyás királytól pedig 1461-ben Therpesi Péter fia Miklós magszakadása folytán ennek terpesi és széki birtokára adományt nyert.
(1764. év pp. 768. sz.)
1576-ban szerepelnek B.

Csapó Loránt Pál

dr. ügyvéd * 1897. Arad. Kat. akadémiát végzett, a 7. husz. e.-ben, gyalogságnál és vadászoknál harcolt, a nemz. hadseregben is szolgált, összekötő tiszt volt a bpesti román főparancsnokságnál. Egy szolgálati útja alkalmával Erdélyben elfogták, halálra ítélték, de kicserélték. 1920-ban a bpesti dandárbíróságnál szolgált, 1924-ben ügyv. oklevelet nyert, azóta ügyvédi gyakorlatot is folytat és Pusztagyendán gazdálkodik. A III. o. kat. é. k., 2 SL, II. o. német vaskereszt stb. tulajdonosa.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kováts Endre

ny. rk. elemi isk. igazgató * 1868. Pusztagyenda. Oklevelét Kassán szerezte, nevelő volt Pusztafolyáson, majd tanító Mezőnyéken és Bessenyőn; 1900 óta van Kisújszálláson, 1929-ben vonult nyugalomba. Az Uri kaszinó tagja, a gimnáziumi segélyegylet alapító tagja. - Felesége: Tánczos Julianna.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Végess Árpád

bánóczi, dr. cs. és kir. kamarás, földbirtokos (Gyenda-puszta) * 1863. Gyenda. A bpesti egyetemet végezte 1886-ban. 1880 óta gazdálkodik 601 holdas ősi, öröklött birtokán. A közs. képv. test., a várm. thb., az Orsz. kaszinó, a Tiszaroffi kaszinó tagja, a gyendai rk. hitk. világi elnöke. - Leánya: Róza (orvos doktor).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tartalomátvétel