(kövesszarvi és gosztonyi, illetőleg gosztonyi és krencsi)
Vasmegyei eredetü régi előkelő család. Ismert első őse gyanánt a genealogusok azon Miklóst tekintik, a kit Miklós és Mihály nevü fiaival, Máté és Fülöp nevü testvéreivel együtt V. László király a nemesek sorába vett fel s Kövesszarvat adományozta nekik. A család azonban, mint az oklevél megjegyzi, már előbb is nemes, vagyis várjobbágy volt s csupán rágalom folytán jutott a várőrök sorába.
(Fejér: Cod. Dipl. IV. III. 525.)
I. Mátyástól 1467. évi ápr. 24-én Kövesszarvi másk.

Hevesmegye kihalt régi családja, mely nevét Domoszló községtől vette. Ismert törzse a XIV. század közepén szerepelt Gergely, kitől a család néhány izen való leszármazása ez:

(nagybessenyői). A Szalók nemből való ősi birtokos családja vármegyénknek, mely nevét Bessenyő (ma Besenyőtelek) helységétől vette. Alapitója Márkus 1322-ben már birtokos volt Bessenyön. Fiai László, Miklós és Imre. V. László királytól Mihály 1452-ben czímerlevelet, Mátyás királytól pedig 1461-ben Therpesi Péter fia Miklós magszakadása folytán ennek terpesi és széki birtokára adományt nyert.
(1764. év pp. 768. sz.)
1576-ban szerepelnek B.

dr. ügyvéd * 1897. Arad. Kat. akadémiát végzett, a 7. husz. e.-ben, gyalogságnál és vadászoknál harcolt, a nemz. hadseregben is szolgált, összekötő tiszt volt a bpesti román főparancsnokságnál. Egy szolgálati útja alkalmával Erdélyben elfogták, halálra ítélték, de kicserélték. 1920-ban a bpesti dandárbíróságnál szolgált, 1924-ben ügyv. oklevelet nyert, azóta ügyvédi gyakorlatot is folytat és Pusztagyendán gazdálkodik. A III. o. kat. é. k., 2 SL, II. o. német vaskereszt stb. tulajdonosa.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. rk. elemi isk. igazgató * 1868. Pusztagyenda. Oklevelét Kassán szerezte, nevelő volt Pusztafolyáson, majd tanító Mezőnyéken és Bessenyőn; 1900 óta van Kisújszálláson, 1929-ben vonult nyugalomba. Az Uri kaszinó tagja, a gimnáziumi segélyegylet alapító tagja. - Felesége: Tánczos Julianna.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.