Tiszaigar

1956-os emléktábla (Tiszaigar)

2011 októberében, az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából avatott emlétáblát Tiszaigar Község Önkormányzata. A márványtábla felirata: "Hirdesse ez az emléktábla a forradalom és szabadságharcban a hazáért életüket és vérüket feláldozni kész harcosok és a hősihalált halt bajtársaik örök dicsőségére".

1. világháborús emlékmű (Tiszaigar)

A református templom kertjében áll a világháborúk hőseinek emlékműve. A Nagy Háborúban elesett tiszaigari katonák emlékére emelt mementóra utóbb a második világégés helyi áldozatai nevét is feltüntették.

Református templom (Tiszaigar)

A késő barokk templomot Trásy János építtette 1785 és 1786 között magas, kétboltszakaszos hajóval, félköríves szentéllyel. Jellegzetessége zömök homlokzati tornya, amely 1914-ben lett a templomhoz építve. A templomhajó háromboltszakaszos és szentélye egyenes záródású. Az épületet 1856-ban megújították

Római katolikus templom (Tiszaigar)

Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt templom és plébánia 1782 és 1785 között épült barokk stílusban. A templomot Trásy Imre  közbirtokos építette.

 

Szücs (1648)

helyesén Pellionis
Eredetileg Pelsüczön lakott. 1648. évben Pellionis néven nyerte nemességét, de a megyénkbeli Tiszaigarra költözött s Gömörmegye bizonyitványa alapján 1767-ben kihirdetett Mihály már a Szűcs nevet viselte.
(1767. év 36. sz. 43. jkl.)
Ezen Mihály később Mezőtúrra ment lakni, itt született Mihály nevű fia, a ki Szalatnay Évától való Ferencz (sz. 1773.), István (sz. 1775.) miskolczi ügyéd, Mihály (sz. 1777.), Máté (sz. 1783.), Lukács, András és György (sz. 1793.) nevű fiaival együtt 1802. évben nemesi bizonyságlevelet kapott.
(1802. év 733. sz. 759. jkl. 1803.

Szentmiklósy (1715)

(primóczi)
A XVIII. század elején István tiszaigari birtokos.
(1715. év 66. sz. 724. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Széky

(széki)
Vármegyénk ezen tekintélyes birtokos családjának emlékét Széky Mihályig (Michael de Zeek) tudjuk felvinni, a ki 1445-ben mint hevesi szolgabiró müködött közre annál a beiktatásnál, melyet a budai káptalan Visontán és Karácsondon nánai Kompolt János javára teljesitett.
(O. L. D. L. 24534.)
Egyik utódát pedig, Mártont, II. Ulászló király Zwch (Szúcs) birtok határjárását illetőleg kiadott oklevelében királyi emberként nevezi meg.
(Haz. okmt. 443. l.)
A XVI.

Szana

II. Ferdinand 1631. évi okt. 20-án nemesitette meg Szana Mihályt, nejét Ilonát, gyermekeit Jánost, Mihályt, Istvánt, Katalint, Erzsébetet s a következő czímert adta nekik:
Kékben zöld mezőn nyakán nyillal átlőtt egyszarvú; sisakdisz: növekvőn a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Ezen armalist, melynek eredetijét Szana Tamás ismert iró és kritikus, a család utolsó férfisarja őrzi, másolata pedig Pestmegye levéltárában van, vármegyénk 1635. évben hirdette ki.
Mihálynak mindhárom fia mag nélkül halt meg.
A társszerző István Kecskeméten lakott, fiai voltak: I.

Ráday

(rádai)
A Rathold nemzetségből származik.
Lipót királytól 1709. évben Ráday Gáspár Réde, Apcz, Méra, Csány, és Igar falukra adományt nyert.
(1767. év pp. 852. A. sz. 1755. év pp. 551. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Mátyus

Sárosmegyéből eredő, Borsod- és Pestmegyékbe is elágazott család, melyről Nagy Iván munkája is emlitést tesz.
(VII. 373.)
1603. évben Sárosmegye hirdette ki ama czímeres nemeslevelet, melyet II. Rudolftól 1598. évi márcz. 12-én M. Antal, neje Hevessy Ilona, fia Ambrus, unokatestvére Lukács s ennek fia Miklós nyertek. Az 1724. évi investigatió idején István, ki Borsodmegyéből származott, Tiszaszentimrén lakott.
Fia István elvégezvén a debreczeni kollégiumot, Böszörményben iskolamester, majd Nagy-Károlyban, végre 1778. Börbe helységben prédikátor volt.
(1780. év 295.

Tartalomátvétel