Tiszainoka

1956-os emléktábla (Tiszainoka)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából avatták fel az emléktáblát a községháza főhomlokzatán, a főbejárat mellett.

Tiszainoka

(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)

1. világháborús emléktábla (Tiszainoka)

A református templom falán avatták fel a Nagy Háború helyi hőseinek emléket állító táblát.

Tiszainoka

Református templom (Tiszainoka)

1711-ben avatták fel a tiszainokai református templomot.

Tiszainoka

Képeslap

Makay-kúria (Tiszainoka)

Az 1800-es évek második felében épült fel makói és geleji Makay Gábor tiszainokai kúriája. A birtok Makay Júlia és férje, dr. csengerujfalusi O'sváth Albert tulajdonába került. A két oldalszárnnyal ellátott U-alakú kúria tetején huszártorony állt. A hátsó homlokzatán tornác futott végig, amely egy kis parkra nézett. Az 1900-as évek elején Kocsis Imre, helyi gazda vette meg a kúriát a családtól. Házasság révén a kúria Zsoldos Zsigmond tulajdona lett.

Haraszti-kúria (Tiszainoka)

Az épült eredetileg intézői lakásának épült a 19. század első felében a széki gróf Teleki család birtokán. Vajai báró Vay Béláné széki Teleki zsófia grófnő halála után a korábbi bérlő, a szelevényi Haraszti család vásárolta meg a birtokot az örökösöktől 1897-ben. Az 1940-es évek második felében államosították az épületet, amelyben kulturházat és helyi mozit rendezték be. A kultúrház és a községi könyvtár napjainkban is az épület egyik részében működik. Az épület másik fele magántuljadonban van.

1848-as emléktábla (Tiszainoka)

A községháza falán 1948-ban elhelyezett centenáriumi emléktábla.

Tiszainoka

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Szovjet emlékmű (Tiszainoka)

1960-ban, a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából állította a település a német csapatok ellen küzdő szovjet katonák emlékére a Kossuth téri parkban álló obeliszket.

Tiszainoka

2. világháborús emlékmű (Tiszainoka)

1944. október 17-től több napon át nagy tüzérségi harcok folytak Tiszakürt és Tiszainoka térségében. Amikor a szovjet és román csapatok a hónap végén a Tiszán átkelve elindultak a főváros felé, a településen is véget ért a háború. A tiszainokai áldozatok nevét fekete márványtábla őrzi az 1992-ben felállított emlékművön.

Tiszainoka

Róth

(királyfalvi)
1699. évben Pásztón, Apczon, Csányon birtokos, 1701. évben pedig János Inokán.
(1701. év 744. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Tálas István (?-1916)

közs. főjegyző özvegye Eckert Frida. Férje * Tiszainoka. Működött Tiszasason, Tiszakürtön, Vezsenyben, Mesterszálláson és mint főjegyző Tiszasülyön. 1916-ban Tiszasülyön vadászfegyverrel orvul lelőtték. Az özvegy saját termelésű borait árusítja kicsinyben és nagyban. - Gyermekei: Katalin és Frida.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tartalomátvétel