Tiszasas

2. világháborús emlékmű (Tiszasas)

A településen 1944. október 9-én hallgattak el a fegyverek. 1991-ben készült el a 2. világháborúban elesett hősök emlékére emelt emlékmű az áldozatok nevével.

Tiszasas

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

1848-as honvédemlékmű (Tiszasas)

A centenárium emlékére állította a község a zászlórúddal ellátott, festett díszítésű kőobeliszket.

Tiszasas

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Vesenyi

(martonosi)
Vármegyénk régi kihalt családja, 1384. évben László főasztalnok, 1460. évben egy másik László marsall Mátyás király udvarában. 1472. évben szerepelnek néhai Demeter fiai János és Péter, továbbá néhai László leányai Hedvig, Júlia és Fruzsina s tiltakoznak a váczi káptalan előtt abonyi, paladicsi, tószegi, vezsenyi, bekenyei, sasi, kürti, kerekegyházi stb. javaiknak Soldos András és Kinizsi Pál által való elfoglalása miatt.
(O. L. N. r. a. 481. : 9. DL. 17360.)
Midőn a család utolsó férfitagjai, András és János, a XVI. század közepén elhaltak, Hegyesbor, Szurdokpüspöki stb.

Varjú

Debreczen város és Sass község V. László kabai lakos nemességéről 1701-ben bizonyitványt adtak, melyet ő a következő évben mint dévaványai lakos hirdettetett ki.
(1701. év 94., 95. sz. 1702. év 804. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Steöszel

(rapini)
Az investigationalis iratok szerint II. Ferdinandtól nyert nemeslevelet, tehát minden bizonnyal azt az armalist kapta, melyet az emlitett uralkodó 1627. évben adományozott s 1628. évben Abaujmegye Garadnán hirdetett ki.
(Csoma J. Abaujm. nem. cs. 664.)
Megyénkben Kristóf tünt fel először a XVIII. század elején. Kiváló tehetségű és szorgalmú ember volt, csaknem három évtizeden át méltó alispánja a vármegyének. Lipót királytól adományt nyert Sas és Kürth birtokokra (1735. év 111. sz. 487. jkl.), 1740.

Tartalomátvétel