Tiszasüly

Barócs János (1826-1905)

Barócs János 1826. január 23-án született Áporkán (Pest megye). Középiskoli tanulmányait Kunszentmiklóson és Kecskeméten folytatta. A budapesti egyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1846-ban.

Szántó László

 Szántó László Jászszentandráson született. Állatorvosként Tiszasülyön dolgozott, majd 1980-ban került Jászladányra. A gyógyítás mellett aktívan részt vett a település életében polgármesterként. A labdarúgó csapat edzője volt, és kilenc éven át irányította a helyi sportegyesület, az ESE munkáját.

2005-ben Jászladány Díszpolgári címmel jutalmazta.

2015-ben hunyt el.

Forrás:

Elhunyt dr. Szántó László = Ladányi Hírek (2015. augusztus): 11.

Lovász Gábor (1934-2012)

Lovász Gábor 1934-ben született Kunhegyesen. Itt járt elemi iskolába, majd Mátészalkán érettségizett. Az ELTÉN szerzett diplomát 1957-ben. A kunhegyesi Dózsa Iskolában kezdte tanári pályáját. Alapító tagja volt az újonnan létrejött helyi gimnázium tantestületének. Egy évtized után igazgatóként tért vissza a Dózsa Iskolába, majd a Kossuth Iskola vezetője lett, majd Tiszasülyön látott el közigazgatási feladatokat. Később a szolnoki Honvéd Kollégiumba került. Innen ment nyugdíjba 1991-ben.
Nyugdíjas kollégaként a szolnoki Humán Intézet Magángimnáziumban dolgozott.
2012-ben hunyt el.

Szabó József (1903-1962)

Szabó József Jászárokszálláson született. A jászberényi Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát 1924-ben. 1928-ban vette feleségül Zsidei Ilonát. Három gyermekük született.
1924-től egy évig volt gyakornok a zagyvaszántói iskolában. Az 1926-ban felépült középhalmi tanyasi iskola tanítója lett, ahol 1941-ig állt ezen a katedrán. Ekkor a nagyhalmi iskolába helyezték át. A tanyasi tanító életéhez hozzátartozott a levente képzés is. Színjátszással és felnőttoktatással színesítette a tanyasi emberek mindennapjait.
Majd 1942 és 1950 között a dózsai belterületi iskolában tanított.

Balpataki Béla (1934-2014)

Dr. Balpataki Béla címzetes kanonok 1934. március 29-én született Törökszentmiklóson. 1957. június 16-án szentelték pappá.
1961 és 1964 között Kunszentmártonban, 1964 és 1966 között Karcagon, majd 1970 és 1975 között Tiszasülyön teljesített szolgálatot. 2006-ban kapott címzetes kanonoki címet.
2007-ben vonult nyugállományba.
2014 tavaszán hunyt el. 2014. március 12-én mutattak be szentmisét lelki üdvéért a törökszentmiklósi templomban. Szülővárosában helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Czuczi Mihály: Búcsúzás Dr. Balpataki Béla atyától = Kunszentmártoni Hír-Lap (2014.március) p. 10.

Berze Nagy János (1879-1946)

Berze Nagy János 1879. augusztus 23-án született Besenyőn (Heves megye). Berze János és Koncz Borbála tizenegyedik gyermekként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülőfalujában kezdte, majd Lőrinc bátyja vette magához Tisza-Sűlyre [Tiszasüly], ahol tanító volt. Így az iskolát itt folytatta. Bátyja gimnáziumi tanulmányait is támogatta. Gyöngyösön (1889–1896) és Egerben (1896–1897) is tanult. Végül Jászberényben (1897–1898) érettségizett le. 

Polnay Jenő (1873-19??)

Tiszasülyi Polnay Jenő miniszter 1873. augusztus 20-án született Tiszasülyön. A debreceni jogakadémián tanult, majd Morvaországban folytatott kereskedelmi tanulmányokat.
Erdőgazdasággal és fakitermeléssel foglalkozott. A Faipari és fakereskedelmi Értesítő, később a Faügyi Szemle szerkesztője volt. Az Erdőipari Rt. kiviteli üzletének vezetésével bízták meg, majd a Groedel Testvérek Gőzhajózási Rt. londoni érdekeltségét szerezte meg. Ennek utóbb igazgatója is volt. Megalapított az Atlantica Tengerhajózási Rt-t.

2. világháborús emlékmű (Tiszasüly)

Tiszasüly 1944. november 12-én szabadult fel a német megszállás alól. A támadó szovjet alakulatok Kőtelek felől érkeztek és délkeleti irányból hatoltak be a községbe. A harcok során néhány épület súlyosan megrongálódott. Az utókor által emelt, zászlórúddal ellátott, kőfalon két oldalt márványba vésve a világégés helyi áldozatainak neve olvasható.

Szekeres

Nemeslevele a Mátyássy családnál van ismertetve.
Szekeres Pál és Gergely 1657-ben zálogba vették Bessenyey István sülyi birtokrészét.
(O. L. N. r. a. 1777 : 15 : 2.)
Inkább Borsodban s talán Szabolcsban és Sárosban is, szerepelt.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Nagy (1665)

I. Lipót király 1665. évi junius 24-én kelt armalisában megnemesitette Nagy Péter sülyi lakost, nejét Haray Annát, fiait Andrást, Gergelyt, Jánost, Istvánt, Thúry Jánost, ennek nejét Tarkó Erzsébetet s fiait Pétert, Györgyöt és Pált.
Kihirdettetett 1666. évben, másolata a levéltárban.
(1799. év 195. sz.)
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon ugró szarvas; sisakdisz: vértezett könyöklő kar pallossal; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Igazoltatott az 1724. évi investigatió alkalmával János fia Gergely gyöngyösi lakos; Nógrádmegye bizonyitványa alapján 1778.

Tartalomátvétel