Tiszatenyő

Szabados Ferenc (1913-1942)

Szabados Ferenc (1913-1942) Bükről származott. Kőszegen szerzett tanítói végzettséget 1935-ben.

Tanulmányai befejezése után Pusztatenyőre, az itteni állami népiskolába helyezték.

Szabados Ferenc-emléktábla (Tiszatenyő)

Szabados Ferenc (1913-1942) a pusztatenyői állami népiskola pedagógusaként vonult be katonának 1942 tavaszán, majd a doni hadműveleti területén, Perezsajánál 1942. szeptember 2-án hősi halált halt. A tiszatenyői tanító emléktábláját 1943-ban avattak fel az akkori iskola falán. 1999-ben az iskola újraépítésekor lekerült a márványtábla az épület faláról. 2015. augusztus 30-án avatták újra a Szent István Általános Iskola homlokzatán.

Orosz János (1894-?)

Pusztatenyőn (ma Tiszatenyő) született 1894. január 1-jén. 1914-ben kezdte színészi pályáját. 1927-ben szerepelt az Aggyisten, Biri! című némafilmben, 1933-ban A bor című hangosfilmben.

Forrás:
Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006.

Történelmi emlékfal (Tiszatenyő)

A 2002 őszén felavatott Szent István parkban álló történelmi emlékfal Magyarország legfontosabb eseményeit és kiemelkedő alakjait jeleníti meg. A település lakó méltó helyen emlékezhetnek meg nemzeti ünnepeink alkalmával.

Tiszatenyő

Az emlékfal két oldalán zászlórúd

Szent István-szobor (Tiszatenyő)

Tiszatenyő első köztéri szobrának felállítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A Szent István szobrot a Szent István Általános Művelődési Központ udvarán avatták fel, melyet Varga Gábor szobrászművész készített. A szobor talapzata: gyöngyössolymosi kőszikla, rajta kovácsoltvasból Szent István pecsétje. Szent István alakja életnagyságú, palástban, fején a szentkoronával, kezében a koronázási ékszerekkel: a jogarral és az országalmával. A műalkotás magas tüzű bronzmázzal bevont pirogránitból készült.

Almásy (1677)

(zsadányi és törökszentmiklósi)

Kollár János

gyári munkavezető * 1888. Törökszentmiklós. Mezőgazd. szakiskolát végzett. Dolgozott Pusztatenyőn, Pusztapón, Cibakházán, Törökszentmiklóson, a Lábassy-ekegyárban, 1919 óta a Martfűi téglagyár rt.-nál munkavezető. - A 3. h. gy. e. kötelékében a világháborúban 4-szer sebesült, bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Csurgó Erzsébet, gyermekei: János, Ilona, Róza és Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Jankó Károly

áll. el. isk. tanító (Pusztatenyő) * 1889. Sümeg. Oklevelét 1908-ban Csáktornyán szerezte. 1909-től Szelevényen, 1933 óta Pusztatenyőn tanító. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és román fronton, kétszer megsebesült, 2 bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. Az Olvasókör elnöke, levente s. oktató, az Orsz. tanítóegyesület tagja. - Felesége: Gyalay Mária, gyermekei: Károly, Mária, László, Gyula, Sarolta és Pál.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Farkas Imre

fűszerkereskedő (Pusztatenyő) * 1895. Mezőtúr. 1911-ben szabadult fel, segéd Mezőtúron, Hódmezővásárhelyen, Bpesten volt, 1919 óta önálló. - A 2. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton, 2-szer súlyosan megsebesült, K. cs. k. tulajd. Az Olvasókör tagja. - Felesége: Petky Vilma, gyermekei: Ilona, Imre, Eszter, Margit és Sándor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tartalomátvétel