Bernát Gáspár (1810-1873)

A leginkább Bernát Gazsi néven ismert bernátfalvi Bernát Gáspár Tiszafüreden érkezett e világra 1810. június 26-án. A pesti egyetemen jogot végzett, ügyvédi oklevelet szerzett, de ügyvédi gyakorlatot sohasem folytatott. Pesten telepedett le, és az irodalomnak élt. 1834-ben hat népies dalt adott ki saját zenéjével; közülük Az alföldön halászlegény vagyok én... és a Sötét felhők kerekednek az égen... című szerzeményei országszerte ismertek voltak. A Hasznos Mulatságok és a Rajzolatok által közölt első írásai után az Életképek, a Honderű, a Pesti Divatlap, majd az 1850-es évektől a kor szinte minden lapja gyakran és szívesen közölte verseit, adomáit és un. freskóképeit. Józsa Gyuri-anekdotáival és a Bach-huszárokat kigúnyoló írásaival országos hírnevet szerzett. A régi asztali mulattatók egyfajta késői utódjának tekinthető. Bohém, anekdotázó, adomázó "gazsiádái"-val sajátos műfajt teremtett. Petőfi Sándor a barátságába fogadta, Jókai Mór több anekdotáját felhasználta.

Pesten hunyt el 1873. január 4-én. A Kerepesi temetőben kísérték utolsó útjára.

Forrás:
Új Magyar Életrajzi Lexikon. 1. kötet. Budapest, 2000.
Törs Kálmán: Bernát Gáspár (1810-1873). = Vasárnapi Újság, 1873. pp. 18-19.