báró.
Belgiumból származott család, mely nemességét a Fürstenberg-ház fejétől nyerte. Br. József 1769. évben nőül vette özvegy Révayné született hallerkői Haller Antoniát - H. Samuel gróf leányát - s az ő révén Hevesben terjedelmes javakhoz jutott. 1771. évben bárói rangra emeltetett, 1778. év febr. 6-án pedig mint ezredes s emlitett nejétől származott gyermekei Ferencz-József, Samuel-Antal, Antonia-Jozefa magyar honfiusitást nyertek. Miután ezt az 1790/1. évi 73. t.-cz. beczikkelyezte, 1791. évben a vármegyei közgyülés is kihirdette. Ekkor József már tábornok volt.
(1791. év 226. sz. 251. jkl. K. K. LI. 38.)
Fiai közül Ferencz-József - a közéletben József - gyöngyösi lakos játszott dicséretes szerepet a vármegyében. Nagy müveltségü férfiu s igaz magyar hazafi volt. Példa erre 1833. évben kelt végrendelete, melyben nagyobb alapitványt tett bármely nemzetiségü jeles mathematikus és technikus ifjak külföldi tanulmányútjaira, azon kikötéssel azonban, hogy szolgálataikat kizárólag az "édes magyar hazájának" szenteljék. Nőtelenül halt meg.
Fivérének, Samuelnek, Praschma Teréz grófnővel való házasságából származtak ugyan gyermekek, nevezetesen Jozefin, előbb Sztáray Jánosné grófné, utóbb Mocsonyi Antalné, továbbá Alajos és Antal, de mivel ezek is mag nélkül haltak meg külföldön, a család sirba szállt.
Verpeléten, Szajlán, Sírokon, Kőkúton, Gyöngyösön, Vámosgyörkön, Detken, Ugrán, Visontán, Gyöngyöstarjánban, Gyöngyöspatán, Gyöngyöshalászon bírt java nagyobbrészt a Károlyi grófi család tulajdonába mentek át.
Berzeviczy Edmund érdekes tanulmányt irt a családról.
(Turul 1897. év 95. l.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.