Czakó Elemér (1876-1945)

Szentiváni Czakó Elemér Gábor 1876. december 16-án született Szolnokon. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Párizsban és Budapesten járt egyetemre. 1899-1901. között szerzett doktori oklevelet.

Az egyetemi könyvtárban kezdte közéleti pályáját. 1901-ben a Könyvnyomdászok Szakköre által indított szaktanfolyamán tanított. Ő alapította az Iparművészeti Szakiskola nyomdászati tanműhelyét, amelynek fő célja szakoktatók képzése volt. 1903-ban megszervezte az első magyar ex libris kiállítást. 1905-ben Hamburban és Berlinben is folytatott gyakornoki munkát iparművészeti gyűjteményekben. 1906-ban a milánói világkiállításon kormányküldöttként vett részt, és az iparművészetii anyag rendezője is volt.

1907 és 1911 között az Iparművészeti Múzeumban őre volt. Az Iparművészeti Iskola, majd a Nemzeti Múzeum igazgatója volt.1917-ben a  Vallás- és Közoktatási Minisztériumban tanácsosi rangban intézte a múzeumi és a tudományos ügyeket, az iskolán kívüli művelődés ügyét. Foglalkozott a tankönyvreformmal és a hozzá kötődő nyomdaügyekkel is. 1925-ben címzetes helyettes államtitkári kinevezése után ynugállományba vonult. Majd a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda főigazgatója lett. Közel egy évtizeden át dolgozott egy művészileg igényes, új korszakot nyitva a 350 éves műhely történetében.

Ismert filatélikusként a Bélyegmúzeum okmánytárának megalapítójaként tekintenek rá. A filatélia iránti érdeklődése a nyugdíjba vonulása után teljesedett ki.

Első írásai már középsikolás korában megjelentek az Én Újságom című lapban. Egyetemi évei alatt a Pesti Hírlap, a Hazánk, a Magyar Géniusz és a Vasárnapi Újság is teret adott gondolatainak. A Betűország virágos kertje című ötkötetes elemi iskolai olvasókönyvet Móra Ferenccel közösen szerkesztette Szentiványi Gábor álnéven.

Tagja volt az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak. A Magyar Néprajzi Társaság 1922-ben társelnökévé választotta. Ügyvezető alelnöke volt a Tudományos Társulatok Szövetségének. Tagja volt továbbá a Római Magyar Történeti Intézet Biztottságának, az Országos Irodalmi és Művészeti tanácsnak.

1945. április 29-én hunyt el Budapesten. Szülővárosa 1992-től utcát nevezett el róla a Széchenyi-városrészben.

Forrás:

Előterjesztés Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének egyes közterületek neveinek megállapításáról, pályázatok elbírálásáról. Szolnok, 1991.

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Szabó Jenő: Emlékezés Czakó Elemérre. In: Hírközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyv, 2003-2004. Budapest, 2005: 196-204.