Czettler Jenő (1879-1953)

dr. egyet. tanár, a képviselőház alelnöke. * 1879. Jászárokszállás. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Bpesten és Berlinben végezte. Doktorátust 1901-ben Bpesten tett. A földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán működött és több törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1905-től az Állatorvosi főiskolán közgazdasági és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban Németországban, Dániában és Svédországban állami megbízásból tanulmányokat tett. 1909-ben a Magyar gazdaszövetséghez osztották be, ahol a mezőgazdaság, a szövetkezetek, a terményértékesítés, a szakiskoláztatás stb. kérdéseivel foglalkozott. 1918 elején mint min. oszt. tanácsos megvált a miniszteriumtól és a Magyar gazdaszövetség igazgatója lett. Ugyanezen évben magántanárrá nevezték ki. Megalapította a nemzeti alapon álló földműves pártot. A kommün alatt a tanítástól eltiltották. 1919 decemberében a Közgazdasági egyetemen a szövetkezeti politika nyilvános rendes tanára lett. 1924-ben dékán, 1925-től az agrárpolitika és gazdaságtörténet tanára, a Mezőgazdasági intézet igazgatója. A Magyar tudományos akadémia levelező, a Statisztikai társaság rendes, a Bpesti kereskedelmi és iparkamara kültagja. Számos gazdasági és társadalmi egyesület vezetője. A jászjákóhalmi kerület országgyűlési képviselője. A képviselőház több bizottságának tagja. Az I. o. magy. é. k. tulajd. Jelen Monográfia dolgozótársa.

Egyetemi tanár, tudós, agrárpolitikus, a képviselőház alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt alapítója. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Doktorátust 1901-ben Budapesten tett. A Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági osztályán dolgozott, több törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1905-től az Állatorvosi Főiskolán közgazdasági és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban Németországban, Dániában és Svédországban állami megbízásból tanulmá- nyokat folytatott. 1909-ben a Magyar Gazdaszövetséghez osztották be, ahol a mező- gazdaság, a szövetkezetek, a terményértékesítés, a szakiskoláztatás stb. kérdéseivel foglalkozott. 1918 elején, mint miniszteri osztálytanácsos megvált a minisztériumtól, és a Magyar Gazdaszövetség igazgatója lett. Ugyanezen évben egyetemi magántanárrá nevezték ki. 1919 decemberében a Közgazdasági Egyetemen a szövetkezeti politika nyilvános, rendes tanára lett. 1924-ben dékán, 1925-től az agrárpolitika és gazdaságtörténet tanára, a Mezőgazdasági Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Statisztikai Társaság rendes, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kültagja. Számos gazdasági és társadalmi egyesület vezetője. Főbb művei: Magyar mezőgazdasági szoci- álpolitika (Bp., 1914); A magyar gazdaszövetség és a birtokreform (Bp., 1921); Agrárkérdés és katolicizmus (Bp., 1923); A földmíves munkások aktuális kérdé- sei (Bp., 1929); Agrárpolitika (Bp.; 1932); Földbirtok-politika (Bp., 1936).25 A településreform, az agrárpolitika és a szociális kérdések összekapcsolása foglalkoztatta, ezt bizonyítják kötetbe válogatott tanulmányai, képviselőházi beszédei. Czettler egész világlátása a 19. század végéhez kötődött. Liberális, konzervatív nézetrendszere mélyen a katolicizmusban gyökerezett. 1920-tól kisgazdapárti programmal képviselője lett a jákóhalmi választókerületnek, ahol négyszer választották meg. 1921-ben kilépett a Független Kisgazdapártból, majd a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt alapítója, egyik vezetője lett. 1927-től a képviselőház alelnöke, 1937-től a felsőház tagja. A Magyar Érdemrend Nagykeresztje kitüntetés birtokosa. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) társelnöke, az Országos Pénzügyi Tanács, a Földteherrendező Országos Bizottság tagja volt. Az 1935-ös választáson nem nyert, ekkor Jenes Andrást (kisgazdapárti) választották meg a jákóhalmi kerületben. Azonban Czettler Jenő 1937-től a felsőház tagja volt, így a törvényhozásban 1944-ig részt vett. 26 Parlamenti munkássága mellett saját gazdasága is volt. Virilis tagja volt Tápióság – ahol birtoka volt – és Sződ községek képviselő- testületének.

Alattyán, Jánoshida, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy és Jásztelek községek díszpolgáruknak választották. 1947-ben, mint egyetemi tanár nyugdíjba vonult, semmilyen társadalmi, politikai tevékenységet nem vállalt már. 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai kö- zül törölték. 1950-ben letartóztatták a már 71 éves tudóst, majd 1951-ben a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával bíróság elé állították, és elítélték több tudóstársával együtt. A büntetése 12 év börtön és vagyonelkobzás volt. A börtönben halt meg tisztázatlan körülmények között 1953 áprilisában. A 301- es parcella egyik jeltelen sírjába került. Fia, a Svájcban élő Czettler Antal (1925– 2012) történész és családja 1992-ben a Tápióságon római katolikus szertatás szerint temette el.

Forrás:

Kiss Erika: A jászsági alsójárást képviselték a parlamentben 1848-1944. In: Jászsági évkönyv, 2012.: 126-140.

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Budapest, 2014.

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

A szócikk elkészítésében Farády Simon Hunor működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.