Helyismereti wiki oldalak

Sebestyén János

Szolnokon született 1898-ban. Mészárossegédként dolgozott a proletárdiktatúra kikiáltása előtt. — A proletárdiktatúra idején vöröskatona volt. 1919. április 4-én délután, a Szolnoki Forradalmi Törvényszék ítélete alapján, három társával együtt agyonlőtte Gedei Lászlót. 1919. április 7-én délután fél hétkor a Szolnoki Forradalmi Törvényszék ítélete alapján hét társával együtt agyonlőtte Bobák Imrét és Torba Balázst 1921. augusztus 25-én Fuchs Gyula tanácsa megszüntette vele szemben az eljárást, mivel a pere idején ismeretlen helyen volt. 1933.

S.Papp István

Szolnokon született 1903. május 9-én kisbirtokos családban. Földművesként dolgozott, katonai szolgálatot nem teljesített a proletárdiktatúra kikiáltása előtt. - A proletárdiktatúra idején vöröskatona volt, 1919. április 4-én délután, a Szolnoki Forradalmi Törvényszék ítélete alapján, három társával együtt agyonlőtte Gedei Lászlót. 1919. április 7-én délután fél hétkor, a Szolnoki Forradalmi Törvényszék ítélete alapján, hét társával együtt agyonlőtte Bobák Imrét és Torba Balázst. - 1921.

Papp István (1896-1981)

Törökszentmiklóson született 1896. július 27-én, egy kisparaszti család hatodik gyermekeként. Édesanyját 4, édesapját 11 éves korában veszítette el. Nővére nevelte fel adta asztalos inasnak a jó eszű fiút. Felszabadulása után a csepeli ládagyárban talált munkát. Itt találkozott először a szervezett munkássággal, egy munkáscsaládnál kapott szállást. Az I világháború idején, 1915. október 10-én behívták katonának, majd rövid kiképzés után orosz frontra vitték. 1916-ban sebesülten hadifogságba került.

Muhari János

Születési helye és ideje ismeretlen. Foglalkozása „csavargó lakatoslegény” volt. - A proletárdiktatúra kikiáltását követő napok egyikén a szolnoki törvényszéknél is megalakult a Forradalmi Törvényszék, melynek bírájául az Igazságügyi Népbiztosság a „véresszájú kommunista” Muhari Jánost nevezte ki. Részt vett hét embert halálra ítélésében, és több embert börtönbüntetésre ítélt. — A proletárdiktatúra leverése után emigrált. További sorsa ismeretlen.

Márton Ferenc dr.

Nagymegyeren (Komárom vm.) született 1865. április 26-án, később Szolnokon élt. Jogi egyetemet végzett, beszélt még németül, és tótul (szlovákul). Törvényszéki bíróként dolgozott, a kommün kikiáltása előtt megnősült. Házasságából négy gyermek született. Ügyének irataiban néhol „dr. mándi Márton Ferenc”-ként említették, erről közelebbi adatot nem tudni. A proletárdiktatúra kikiáltását követő napok egyikén a szolnoki törvényszéknél is megalakult a Forradalmi Törvényszék, melynek vádbiztosául az Igazságügyi Népbiztosság őt nevezte ki.

Máté András

Aradon (Arad vm.) született 1898. október 8-án, később Szolnokon élt. Épület-lakatossegéd napszámosként dolgozott a proletárdiktatúra kikiáltása előtt. A 33. aradi gyalogezredben volt katona. A proletárdiktatúra idején vöröskatona volt. 1919. április 7-én délután fél hétkor hét társával együtt agyonlőtte Bobák Imrét és Torba Balázst. — 1920. november 21-én délelőtt tartóztatta le Szolnokon az államrendőrség. A jászberényi járási börtön büntetés-végrehajtási törzskönyv a következőket írta róla: „Nagysága: 177 cm. Testalkata: erős. Arca: ovál.

Lőbenhőfer Ede

Születési helye és ideje ismeretlen. Foglalkozása vasesztergályos volt. A proletárdiktatúra kikiáltását követő napok egyikén a szolnoki törvényszéknél is megalakult a Forradalmi Törvényszék, melynek elnökéül az Igazságügyi Népbiztosság Lőbenhőfer Edét nevezte ki. Részt vett hét embert halálra ítélésében, és több embert börtönbüntetésre ítélt. Proletárdiktatúra leverése után a svájci Buchsba emigrált. További sorsa ismeretlen.

Forrás:

Redemptios emléktábla (Kunhegyes)

Kunhegyes Város Önkormánnyzata, Kunhegyes Városi Könvytár és Közművelődési Intézmény, a Kunhegyes Kultúrájáért Alapítvány és a Helytörténeti Kör 2019. május 3-án Redemptios emléknapot szervezett, amelynek keretében avattak emléktáblát a könyvtár épületének falán.

Az emléktábla Nagy András nagykunkapitány és a Helytörténeti Kör javaslata alapján készült.

Gaál Áron (1952-2019)

Gaál Áron 1952. szeptember 10-én született Budapesten. Már gimnazista korában megmutatkozott költői tehetsége. De 1987-ig csak az asztalfióknak írt. Évekig segédmunkásként és raktárosként dolgozott, majd külkereskedő lett.

Gaál Karolina (1825-1907)

Gaál Karolina 1825. szeptember 29-én született Tiszainokán. Szülei: Gaál Pál jegyző és Vörös Julianna. Később a család Kenderesre került. Miután az édesapja elvesztette állását, leánya rokonokhoz kerül Vácra. 1852-ben ment feleségül Vörös László mérnökhöz. A férj 1886-ban bekövetkezett halála után lányukkal, Juliannával élt visszavonultan Vácott.