Helyismereti wiki oldalak

Zsinagóga (Jászkisér)

Jászkiséren már az 1840-es években is élhettel átmeneti jeleggel zsidók. A legtöbb zsidó 1880-ban élt a településen 99 fővel. Azonban a következő évtizedekben folyamatos volt az elvándorlás. 1940-es évek elején 51 fő alkotta a hitközséget.

A zsidó hitközség 1860 körül emelt kisebb zsinagógát a Malom utcában, melynek udvarában kántorlakás és rituális fürdő is helyet kapott.

1944-ben a kiséri zsidókat a zsinagógába gyűjtötték össze, majd a Jászapátiban kialakított gettóba zárták őket. 

Zsidó temető (Jászkisér)

A helyi zsidó temető a Gát utca tövében fekszik a település határában, keleti irányban. Szabadon látogatható, azonban elhanyagolt. A sírok ledőltek. A néhány tucatnyi síremlékből csak pár áll még a helyén.

Forrás:

Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában - két keréken. Budapest, 2020.

Zsidó temető (Jászapáti)

Jászapátira a 19. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. 

1944-ben a zsinagógába, a szomszédos hitközségi épületekbe és lakóházakba zsúfolták össze a zsidó családokat. A gettóból Jászberényen és a monori gyűjtőtáboron keresztül Auscwitzba deportálták őket.

Zsinagóga (Jászapáti)

Jászapátira a 19. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. 

A hitközség 1896 nyarán vette használatba az új, tornácos zsinagógát. Büchler Áron rabbi és fia avatta fel a templomot, amely 1911-ben egy új Tóra-tekercset is kapott.

Zsidó temető (Jászjákóhalma)

A zsidó temető a település keleti részén, a Redempció utca végén fekszik. A Mechon Simon Alapítvány vásárolta vissza a temető földjét 2000-ben.

Zsidó temető (Jászdózsa)

Jászdózsáról 1944-ben a jászárokszállási gettóba zsúfolták össze a zsidó családokat. A helyi zsidó temető a települést északról elkerülő Tarna-csatorna mellett a a község peremén fekszik. Napjainkban nagyon elhanyagolt.

Forrás:

Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában - két keréken. Budapest, 2020.

 

Zsinagóga (Jászárokszállás)

Jászárokszálláson 1853-ban alakult zsidó hitközség, amely az 1910-es évekig folyamatosan növekedett. Akkor közel 250 fő volt. 1858-ban épült a karzatos zsinagóga épülete, amely a mai Ady Endre utca és Jászai Mari Utca sarkán állt egykor.

Jászárokszállás

Zsidó temető (Szolnok)

Szolnokon a régi és az új zsidó temető a köztemető szomszédságában találhatóak egymással szemben. A régiből sajnos néhány követ már elloptak. A szolnoki izraelita hitközség kezeli.

Szolnok

 

Zsidó temető (Nagykörű)

Zsidó családok a szabad költözést megengedő törvény után érkezhettek a településre, valószínűleg a szomszédos Tiszabőről. A legtöbb zsidó 1880 és 1910 között élt Nagykörűben 50-60 fő között. 1941-ben azonban már csak kilenc izraelita lakos maradt a faluban. Őket 1944-ben a szolnoki gyűjtőtáborba hurcolták és deportálták.

A községben van zsidó temető, amely a köztemető mellett fekszik. Egy tucatnyi sírkő található itt. Legtöbbjük az 1900-as évek elejéről való.

Forrás:

Zsidó temető (Fegyvernek)

Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma. Eleinte a törökszentmiklósi hitközség alá tartoztak, majd a 19. század vége felé önállósodtak.