Helyismereti wiki oldalak

Jubileumi emléktábla (Karcag)

1976. október 8-án avatták fel  karcagi gimnázium fennállásának 300. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség keretében Somogyi Árpád, az iskola egykori diákja által készített emléktáblát.

Gábor Áron-szobor (Karcag)

A nagy múltú karcagi gimnáziumot a II. világháború után államosították. 1950-ben vette fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alakja, a székely ágyúöntő Gábor Áron nevét.

A névadó tiszteletére 1958-ban állítottak szobrot az iskola előterében. A mészkő mellszobor Somogyi Árpád, a gimnázium egykori tanítványának alkotása. A szobor attól az évtől az 1848-49-es megemlékezések egyik állomása lett a városban.

Zsinagóga (Fegyvernek)

Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma.

Zsinagóga (Kunhegyes)

Zsidó kereskedők már az 1800-as évek elejétől megfordultak a településen. Valós letelepedésük és a hitközség alapjainak megteremtése 1848 után kezdődött. Az 1880-as népszámláláskor 162 zsidót írtak össze. A kunhegyesi orthodox hitközség a karcagi anyahitközség alá tartozott. A hitközség 1871 őszén alakult meg. A legtöbben 1920-ban éltek Kunhegyesen, amikor a hitközségnek 356 tagja volt. 1941-ben 224 izraelita vallású élt a településen.

Zsinagóga (Kunmadaras)

A kunmadarasi kései klasszicista stílusban épült zsinagóga 1880 körül épült, amely az 1940-es évek elején összedőlt, így új templom építését kezdeményezték a hitközség tagjai.

Zsidó temető (Kunmadaras)

A nagyközségbe 1840 körül költöztek zsidó családok, akik hamarosan a Tisza felső járás egyik legnépesebb hitközösségét alkották. 1880-ban már 215 fő alkotta, amely az akkori lakosság 2,9 %-a volt. 1910-ben 398 fővel tetőzött a hitközség létszáma. Az elős világégés után lassú apadásnak indult. 1941-ben 273 fő élt Kunmadarason.

Zsidó temető (Tiszaszentimre)

A XIX. század második felében a tiszafüredi zsidó anyahitközségnek Tiszaszentimrén is volt egy fiókhitközsége. Egy nagyobb tudású saktert alkalmaztak, aki az előimádkozói feladatokat is ellátta.

1944-ben az itt élő zsidó családokat a karcagi gettóba hurcolták, majd Szolnokon keresztül Auschwitzbe deportálták.

A zsidó sírkert a falu határában található.

Forrás:

Zsidó temető (Tiszaszőlős)

Vélhetõen 1830 táján jelentek meg az elsõ izraeliták. 1837-ben 6, 1850/51-ben pedig 91 fõ volt ennek a közösségnek a létszáma. Az 1850-es, 1860-as években már itt él a Deutsch, a Schwarcz, a Brüll, a Léderer, a Glausius, a Weisz, a Rozenberg család néhány tagja. 1890-re a zsidó közösség létszáma 128 fõre emelkedett. A fiókhitközségnek nem volt rabbija, a tiszafüredi anyahitközség alá tartoztak. Ima- és sakterház mellett saját mikvét üzemeltettek.
Ezt követõen, a XX.

Zsinagóga (Tiszafüred)

Fényes Elek említi először Tiszafüreden a zsinagógát, amely az 1847/48-as összeírásban a Nánássy földbirtok területén szerepel. Az izraelita hitközség tulajdonában volt még paplak, imaház, és sakterház is.  Az első zsinagóga a XIX. század első felében épült a település fő utcáján - a római katolikus templom közelében -  klaszszicista stílusban.

Feszület (Jászkisér)

1901-ben a Jézus Szíve Csoport állíttatott Isten dicsőségére feszületet Jászkiséren a Ladányi út mellett. 2022 januárjában megdöbbentő látvány fogadta a helyieket, amikor meglátták a darabokra tört feszületet. Sokáig az egyik ház udvarán állt, melynek idős lakója szerette volna, ha áthelyezik máshová a keresztet. Erről egyeztetéseket is folytattak az egyházzal, az önkormányzat pedig új helyet ajánlott fel. Adományokból pár hónap alatt megvalósult a szakrális emlékmű helyreállítása.

2022. március 31-én Kocsis Sándor plébános szentelte fel a felújított kőkeresztet.