Szent Vendel szobor (Jászboldogháza)

Jászboldogházát Szent Vendel falujának is nevezik. A kiterjedt tanyavilágban élő pásztorok védőszentjének három szobra is volt a település határában: a tápiói, a csíkosi és a jakabi.

A jakabi határrész az 1900-as évek elején Jászberényhez tartozott. A környező tanyavilág lakói állattenyésztéssel foglalkoztak. A juhos gazdák szervezete, a Szent Vendel Társulat volt, amely a jakabi határban, Bóta Mizsei János birtokán 1905. június 1-jén Vendel tiszteletére szobrot állított, amelyet Bauer Károly kőfaragó készített. Az alkotónak a az 1866-ban állított jászberényi Vendel-szobor szolgált mintául. A szobor kőből faragott, festett, jellegzetes népi karakterű: fekete bajuszos juhászember a jászsági pásztorok öltözetében: csizmában, ráncos bő gatyában, fehér ingben, fekete dolmányban, nyakravalóval, subában, kalapban, vállán tarisznyával és kulaccsal. Kezében pásztorbotot tart, a lábánál két oldal egy-egy birka fekszik.

A talapzatán olvasható felirat: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÁLLÍTTATTAK A JAKABI / ÉS BOLDOGHÁZAI / SZENT VENDEL TÁRSULAT / TAGJAI TÖBB / JÓSZÍVŰ / EMBEREK / ADOMÁNYAIKBÓL"

A második világégés alatt találat érte a szobrot, amelyet 1946-ban helyreállítottak. Majd 1993-ban és 2010-ben is történt felújítás.

Forrás:

Papp Izabella: A jakabi Szent Vendel szobor történetéből = Boldogházi Hírek (2017.11.): 34-35.

Jászboldogháza Települési értéktára = Boldogházi Hírek (20118.09.) 7-9.