Tiszaliget (Szolnok)

Szolnok város tiszántúli területe zöld növényzettel, erdővel gazdag terület volt. A Tisza szabályozása után a Móricz-liget kialakítása és elnevezése Tóth Mór (1834-1902) ügyészhez fűződik, aki 1885-ben került Szolnokra. Földterületet bérelt a szandai uradalomtól és erdőtelepítésbe kezdett. A munkát a fogház rabjaival végeztette. Az 1890-es évek elejére megnőtt tfák között sétányok és pavilonok várták a pihenni vágyókat. De csak 1912-ben került engedték át az ügyészség gondozásában álló parkot a város lakosságának.

Szolnok

A ligetben az 1901-ben alakult Tisza Evezőegylet klub- és csónakháza is helyet kapott, valamint két teniszpálya fogadta a kor divatos sportjának hódolóit. A Móricz-liget bejáratánál Stögermayer Antal (1864-1919) az 1900-as évek elején vendéglőt is épített.

Szolnok

1935-ben a liget adott helyet a Nagykunsági Pásztortalálkozónak. A 2. világháború alatt sok kárt szenvedett. A vendéglő megsemmisült, a várost megszálló német és szovjet csapatok is sok fát nyertek ki. 1948-ban újra fásították a letarolt területet.

1961-ben készült a körgát, amely a Tiszaliget megfelelő árvízvédelméről gondoskodik, amelyet a Tiszaliget Intézőbizottság elnöke, Nemes Gerzson (1902-1988) mérnök tervezett. A balparti terület 7,5 méteres árvízhullám elleni megvédése történt meg. 

1960-as évek elején, az új közúti Tisza-híd építésekor a 4. sz. főútvonalról épített leágazással egy 6 méter szélés kocsiutat alakítottak ki. A város vezetése a debreceni Nagyerdő és az újszegedi Erzsébet liget mintájára szabadidő park kialakítáásába fogtak. A Hazafias Népfront szolnoki bizottságának kezdeményezésére a Szolnok Megyei Tervező Iroda építészmérnökei, Kovács József és Bíró József készített tanulmányt a liget beépítéséhez. A javaslatok közül több meg is valósult.

Szolnok

1962-es beépítési tervjavaslat

A tervek között szerepelt csónakázó-tó, sportlétesítmények (1974-1975), valamint strandfürdő (1964), vidámpark, kisvasút és úttörőváros létrehozása is. Az úttörőváros tervezője Éliás László építész volt. Községfejlesztési alapból valósult meg az 500 fő befogadására képes létesítmény az erdőövezet délnyugati végén. 100-100 fős leány- és fiúszálló és 300 fős sátortábor kiszolgálására 200 fős társalgó-étterem-konyhaépületet emeltek. Az úttörőváros déli részén kialakított játszóterek, szabadtéri színpad, úszómedence és sportpályák biztosította.

Az úttörőváros távlati képe

Szolnok

A létesítmények elsősorban társadalmi összefogással a szolnoki vállalatok közreműködésével épültek fel. Az üzemek egykori pihenőházai mai is állnak a Liget Tisza felöli oldalán. 

Szolnok

2008-ban került átadásra a szolnoki felsőoktatás Campusa. 2011-től gyaloghíd köti össze a Tiszaligetet a belvárossal. Itt lelt új otthonra a 2009-ben lebontott Damjanich uszoda utódja a Szolnoki Vízilabda Aréna, melyet 2013-ban avattak fel.

Forrás:

Éliás László: A jövendő szolnoki úttörőváros = Jászkunság (1962.03.): 14-18.

Jász-Nagykun-Szolnok megyei képeslaptár

Kósa Károly: A Tiszaliget története. In: Szolnok könyve. Szolnok, 2010.

Kovács József - Bíró József: Javaslat Szolnok-Tiszaliget beépítésére = Jászkunság (1962.03.): 9-13