Török (1481)

(enyingi)
Szakmunkákban többszörösen tárgyalt történelmi nevezetességű család, mely I. Mátyástól 1481. évi nov. 26-án Enyingi Török Ambrus, fiai Imre és Benedek, továbbá Bakonoki Török Péter fia András és László fia László személyében nyert czimerlevelet. Ambrus soproni főispán és szörényi bán, fia Imre belgrádi bán volt; ettől származott Bálint szintén belgrádi bán, ettől Ferencz, a ki nejével, gúthi Országh Borbálával és István, Fruzsina, Zsuzsanna, Ilona nevű gyermekeivel együtt Miksa királytól 1569-ben adományt nyert a magtalanul elhunyt gúthi Országh Kristóf terjedelmes javaira.
(1748. év pp. 397. sz. Turul 1897. év 33. 1892. év 28. 1893. év 22. l. N. I. XI. 290. Siebm. 680. Hevesm. tört. II. 251.)
Az adományozott birtokok közül Szentjakabot, Gyandát, Ványát és Fegyverneket István 1608-ban 3000 frtért elzálogositotta Dósa Tamásnak.
(O. L. Ügyv. ir. fasc. 49. N. 30.)
Ezen István pápai várkapitánynak 1618-ban bekövetkezett halásával a család sírba szállt s birtokait az emlitett Török Zsuzsanna, Nyáry Pálné, révén a Nyáry család örökölte.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.