Török Aladár (1862-1918)

Török Aladár 1862. július 4-én született Budapesten. Szülei római katolikusok voltak, szili Török Imre (1823-1897) birtokos és Felső-Eőri Pyerker Róza (1830-1916). Török Aladár 1893-tól Jászberényben élt. A helyi sajtó 1894-ben közreadta, hogy a nőegyleti juniálison Török Aladár hadnagy a belépőt felülfizette, azaz támogatta a rendezvényt. Amikor Jászberényben 1895-ben megházasodott, unitárius vallásúnak van feltüntetve. Itt nem volt ilyen felekezet, ezért az esküvőt Ferenczy Leonával a református templomban tartották, majd a gyermekek születése is itt lett bejegyezve. Ekkor Török Aladár kétszeresen elvált volt. A családi dokumentumok szerint első házasságát Nagy Irénnel kötötte, amely frigyből Gabriella lánya született. Második neje Röser Lili volt, akitől Lívia nevű lánya született. A vallása körüli rejtélyt talán éppen az indokolja, hogy elvált ember volt. 1895-ben tartalékos honvéd, huszárhadnagy bejegyzés szerepel a házassági anyakönyvben. Ekkor Jászberényben a III. tizedben (kerületben) lakott. 

S zülei halála után , mint malomtulajdonos és jövedelmei után adózó személy, kiskorú Ferenczy Leona neve is a virilisek listáján szerepelt 1889-ben. Leona vagyonával azonban sok dolog nem volt rendben, így hamarosan több per kezdődött Török Aladár, illetve Ferenczy Leona kezdeményezésére. Török Aladár 1893-tól különböző vállalkozásokat indított Jászberényben. A város tulajdonát képező belső és a külső vízimalom üzemeltetését szerette volna elnyerni 1896-ban. A város vezetése korábban ezt Benyovszkynak adta bérbe, de Török Aladár 300 forinttal több bérleti díjat ígért. Azonban Koncsek István akkori polgármester kierőszakolta a képviselő-testület többségénél, hogy ne szavazzák meg. Pedig a városnak így több bevétele lehetett volna. Török Aladár 1896. november 21-én fa- és kőszén kereskedelemre kapott engedélyt 9866/896. szám alatt. A malomnál gazdasági gépkiállítást rendezett, ahol kisebb gépek, de gőzgép is látható volt, és részletfizetéssel is lehetett vásárolni. 1896-ban – az 1895-ös jövedelmei alapján - 2000 forint adóalap után fizetett adót, de a választói névjegyzékből mégis kihagyták, amit sérelmezett. Az 1897-es év végén összeállított virilis (a legtöbb adót fizető) listában nevét a 17. helyen találjuk, 428 forint megfizetett adóval. 1896-ban a Jászberényi Hitelszövetkezet alapításában is részt vett.

1896. december 22-én, Budapesten letette az államtudományi doktorátust. Ebben az időszakban a berényi szabadelvűek a helyhatósági választások közeledtével újraszerveződtek. Török Aladár is azok közé tartozott, akik a város fejlődését, a személyi összefonódásokkal vezetett korszak megszüntetését támogatták. Részt vett a helyi szervezet új alapszabályának kidolgozásában is.

Török Aladár lelkes támogatója volt dr. Almásy Lászlónak, a helyi szabadelvűek vezéregyéniségének, akit a tisztújítás alkalmával a képviselő-testület szabadelvű többsége 1896. december 31-én megválasztott polgármesternek. Azonban a kisebbségben lévő ún. parasztpártiak a választás megtörténte után megtámadták dr. Almásy Lászlót. Ennek hatására Almásy lemondott, így az első tanácsos – és gyakorlatilag helyettes polgármester - Török Aladár lett. Ami azt jelentette, hogy amíg nincs újabb polgármester-választás, neki kell vezetnie a testületet. Így 1897 elejétől ő volt a városvezető, majd március 1-től már hivatalosan megválasztva is polgármester lett.

Számos - a lakosságot szolgáló - intézkedést tett a vezetése alatt álló képviselő-testület. A főteret rendszeresen locsolták. A nyári melegben a Zagyva mentén több helyet jelöltek ki fürdőzésre. Ezeken a helyeken deszkákkal elkerített részben a férfiak és a nők külön-külön fürödhettek. A gimnázium korábban elkezdett államosításának ügyét befejezték. Állandó dohánybeváltó építését, a méntelep létesítésének ügyét is szorgalmazták. Az ésszerű gazdálkodás eredményeként a pótadót csökkenteni lehetett. A népiskolák községivé szervezése is elkezdődött, ami szintén a város kiadásait csökkentette. A határban a dűlőutakat kijelölték, rendbe szedték. A Zagyva kotrása történt, járda épült. Felújították a Jászkürt Fogadót és bővítették a városháza épületét.

1898. február 2-án azonban lemondott polgármesteri posztjáról, mert ellenlábasai számos ügy miatt feljelentették. A jászberényi helyi politika hónapokon át az országos érdeklődés középpontjában állt.  Azonban újra jelölték polgármesternek, és 1898. április 23-án újra megválasztotta a többség. A politikai küzdelmek részeként 1899-ben több alkalommal is párbajozott. Az egészsége megromlott, többször is volt betegszabadságon 1899-ben. 1899 novemberében balesetet szenvedett, kocsiját a lovak elragadták. 1901-ben ismét beteg volt, újra sokáig kezelték Pesten.

1901 szeptemberében ismét parlamenti választás volt. A helyi választási bizottság elnökének Török Aladárt választották. Azonban az ezt követő fegyelmi vizsgálatok következtében 1901. december 31-i hatállyal a megyei vezetés hivatalvesztésre ítélte Török Aladárt. 1902-ben is több per folyt ellene a szolnoki bíróságon. 1903 tavaszán azt a határozatot hozták, hogy választási elnökként a rend helyreállítására intézkednie kellett, e tekintetben hatáskörét nem lépte túl, nem sértett személyiségi jogot.

A Török család valószínűleg már 1902-ben elköltözött Pestre, ahol Török Aladár szülei, testvérei és rokonságuk élt. A család súlyos anyagi gondokkal küzdött. Az USA több államában is próbálkozott megélhetést találni, jogi ismereteit az új világban kamatoztatni. Bizonyos, hogy New Jersey Állam fővárosában Trentonban éltek. 1906 és 1911 között kétszer is kiment Amerikába, de ez sem hozta meg az anyagi eredményt, amit ettől vártak.

Török Aladár végig katona volt a Nagy Háborúban. Huszár főhadnagyként szolgált, kétszer kapott Signum Laudist a kardokkal ékesítve, és a Károly csapatkeresztet is kiérdemelte. Visszatérve családjához Budapestre, az őszirózsás forradalom hírének hallatán, 1918. október 31-én agyvérzést kapott. A Farkasréti temetőben, katonai parcellában temették el.

Forrás: 

Kiss Erika: Akit háromszor választottak polgármesternek. In: Jászsági évkönyv. Jászberény, 2015.: 41-52.