Helyismereti wiki oldalak

Gacsó

Szatmármegye G. Gergely részére 1792. évben testimoniálist adott, mely itt ugyanazon évben kihirdettetett.
Testvére Mihály volt.
(1792. év 294. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Hieser József

sütőmester * 1884. Paks. 1905-ben szabadult fel, segéd volt Szegeden, Hamburgban, Kaposváron, Pápán, 1910 óta önálló; 1934-ben került Kunszentmártonba. - A 69. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton, 2-szer megsebesült bronz vit. érem, K. cs. k. 1907 évi jubl. és mozg. eml. é. tulajd. - Felesége: Józsa Mária, leányai: Mária, Ilona és Magolna.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Csörsz vezér szobra (Jászárokszállás)

2016. augusztus 20-án avatták fel Tősér János szobrászművész alkotását a jászárokszállási Petőfi Sándor Művelődési Ház előtt.

Forrás:

B[anka] Cs[aba]: Szobrot kapott a mondai alak = Új Néplap (2016.08.23.): 4.

Földi József: Jászárokszállás és a Csörsz-árok. In: Jászsági Évkönyv 2008. pp. 216-231.

1. világháborús emléktábla (Szolnok)

A szandaszőlősi római katolikus templom főhomlokzatán állítottak emléktáblát 1922-ben az 1. világháborúban elhunyt katonák emlékére. Az emléktáblát 2002-ben újították fel.

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár)

Sándor Jenő

cégvezető * 1892. Jászberény. Kereskedelmi érettségit tett Szegeden, Erdélyben a Neuberger testv. fűrésztelepén volt üzemvezető, 1919 óta a mezőtúri Márer-cég beltagja és cégvezetője, búzabevásárló, gőzmalomigazgató és irodafőnök.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Rózsa Imre (1925-1990)

Rózsa Imre 1925. június 29-én született Hatvanban. 1940-ben került a Jászberényi Tanítóképzőbe. 1945-ben diplomázott. Majd Szegeden a Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait. 1949-ben szerzett tanári végzettséget.
Ebben az évben kötött házasságot Szentkirályi Tóth Klára tanítónővel. Két gyermekük született: Gábor (1950) és György (1953).
Egerbe helyezték, azonban mivel ott feleségének nem tudtak tanítói állást biztosítani, így Szajolban telepedtek le. Négy éven keresztül tanítottak itt. 1953-ban a szolnoki Közgazdasági Technikumban kezdett dolgozni. Közben Debrecenben történelem tanári diplomát szerzett. 1963-ban az újonnan alapított újszászi gimnázium igazgatója lett. Szívós munkájának köszönhetően 1989-ben kollégiummal bővült az intézmény. Nevéhez köthető a felnőttoktatás megszervezése is. Elismerésként Oktatásügy Kiváló Dolgozója a Felnőttoktatás Kiváló Dolgozója, valamint a Szolnok Megyei Tanács Pedagógiai Díja kitüntetésben részseült, valamint posztumusz Újszász Pro Urbe Újszász díjat adományozott neki 2000-ben halála 10. évfordulója alkalmából.
A Szolnok Megyei tanács, illetve Újszász Község Tanácsának is választott képviselője volt.
1990 nyár végén hunyt el. Halála után egy évvel a gimnázium tantestülete Rózsa Imre Alapítványt hozott létre. 2012-ben az újszászi iskola az iránta érzett tiszteltből felvette alapító igazgatója nevét.

Forrás:
Gedei Szilárd: Öt évtized után új néven : alapítója és első igazgatója nevét vette fel     a középiskola =  Új Néplap (2012. december 22.): 5.
Pedagógusok arcképcsarnoka, 12. köt. Debrecen, 2013.

Szentmiklósy (1713)

másk. Nagy János 1713-ban Jászberényből Gyöngyösre költözvén igazolja nemességét.
Az 1724. évi investigatió idején fiai Mihály és János szentiváni lakosok Nagy néven fordulnak elő.
(1713. év 40. sz. 309. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Bencsik

Czímerlevelet III. Károlytól 1722. év november 27. nyert Bencsik Mátyás. Kihirdetve 1723. évben Borsodban. A czímerszerző Mezőkövesden lakott.
Czímer a levéltárban levő armalis-másolat alapján: vizszintesen 3 részre osztott pajzs, felső és alsó kék mezejében vörös rózsa, középső vörös mezejében koronázott kettős farku s jobb lábával zöld koszorút tartó oroszlán; sisakdisz: két vörös-ezüst zászló közt a koszoru; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1722. év 94. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Gyarmaty

Az 1724. évi investigatió alkalmából István apczi lakos ezen néven igazolta nemességét s bemutatta a II. Ferdinand által 1635. évi márcz. 22-én Füzes Gyarmaty másk. Együd János, neje Fekete Ilona, fiuk István, továbbá Együd István, András, Mihály részére adományozott s Nógrádban még azon évben kihirdetett nemeslevelet s az 1696. évben az ő apja András részére kiállitott bizonyságlevelet.
Már 1699. évben birtokos volt Apczon és Gyetrefalván.
Czímer: Kékben zöld alapon kardot tartó griff; sisakdisz: a pajzsalak növekvőn: takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Az eredeti czímerlevél Nógrádmegye levéltárában van.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Némedy

Czímeres nemeslevelet II. Ferdinandtól 1630. évi május 9-én Némedy Boldizsár, neje Piroska, fiai István, János, Mihály, testvére Mihály, ennek neje Erzsébet, fiai Gerely, Boldizsár, Mihály és György nyertek a következő czímerrel:
Kék pajzsban kardot tartó könyöklő vértes kar; sisakdisz: ugyanaz; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. Siebmacher czímerkönyve kard helyett tévesen lándsát jelez. Kihirdettetett 1632. évben Nógrádmegyében, másolata megyénk levéltárában.
(1735. év 127. sz.)
Nemességüket igazolták: 1699. évben Péter csányi lakos (1699. évi 326. jkl.); továbbá Pestmegye bizonyságleveleivel az 1724. évi investigatió alkalmával György fia Gergely fia István zagyvaszentjakabi lakos (1724. év 157. sz.) és 1750. évben György.
(1750. év 589. jkl.)
Pestmegye levéltárában a család leszármazásáról bővebb adatok is vannak.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.