Helyismereti wiki oldalak

Kovács Nándorné, Vener Gizella

áll. el. isk. tanító * Szemere. Oklevelét 1916-ban Sopronban szerezte. Csanakon, Péren, Istvánházán szolgált, 1930 óta Rákóczifalván működik. Leányai: Edit és Márta.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935

Szitár József

vendéglős * 1895. Tiszavárkony. Fodrász mesterséget tanult, 1929 óta a helyi közs. vendeglő bérlője; szódavízgyártással is foglalkozik. 1915-ben bevonult, az olasz fronton megsebesült. A Polg. és a Rk. olvasókör tagja. - Felesége: Hovodzák Ilona, gyermekei: Margit és Ilona.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Farkas Imre

fűszerkereskedő (Pusztatenyő) * 1895. Mezőtúr. 1911-ben szabadult fel, segéd Mezőtúron, Hódmezővásárhelyen, Bpesten volt, 1919 óta önálló. - A 2. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton, 2-szer súlyosan megsebesült, K. cs. k. tulajd. Az Olvasókör tagja. - Felesége: Petky Vilma, gyermekei: Ilona, Imre, Eszter, Margit és Sándor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ugronovics

(ledeneczi)
Trencsénmegyei ősi fészkéből Kristóf 1745. év körül telepedett meg megyénkben.
Nőül vette Tarródy Apolloniát s általa birtokos lett Hevesen, Pélyen, Átányban, Kürün, Fegyverneken s ezenfelül 1748-ban bérbe vette a Sembery-féle birtokrészt Nagyrédén.
Meghalt 1762-64. közt.
Gyermekei: Erzsébet (Szabó Györgyné), Anna (Lessenyei Imréné), Borbála (Dévay Pálné) és az utód nélkül maradt Kristóf.
(1746. év 111. sz. 152. jkl. 1748. év pp. 389. sz. 1754. év 233. jkl. 1780. év pp. 2180. sz. 1801. év pp. 3097. sz.)

Forrás:


Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Újratelepítési emlékmű (Kunszentmárton)

A török hódoltság alatt elnéptelenedett középkori Kunszentmártont 1717 és 1719 között Jászapátiból és egyéb jász helységekből érkező lakosok népesítették be. A község újratelepítésének 250. évfordulójára állították a város központjában található emlékművet és bronz emléktáblát 1969-ben.

Kunszentmárton

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : "...Körös vizinek napkeleti partján..." Szolnok, 2008. 457-486. pp.

Révész Péter Pál (1903-1945)

Szolnokon született 1903. szeptember 20-án. A középiskolát szülővárosában végezte, majd Fényes Adolf tanítványa lett. A budapesti Képzőművészeti Főiskola után Rudnay Gyulánál tanult, majd a fővárosban nyitott műtermet. 1927-ben a Szinyei Merse Társaság tavaszi tárlatán Virágcsendélet c. képével kitüntető elismerést nyert.
1928-tól dolgozott a szolnoki művésztelepen haláláig. A Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a szolnoki kiállításokon szerepelt rendszeresen alkotásaival. Munkássága teljes egészében Szolnokhoz kötődik.
Azon művészek közé tartozott, akik télre sem hagyták el Szolnokot. Részt vett a művésztelep és a város közös programjainak szervezésében, kiállított, előadásokat tartott különböző művészeti témákban. Az 1936-os, Nemzeti Szalonban megrendezett szolnoki művésztelepi kiállításról írott kritikák mint a „leheletfinom költői hangulatok lírai festőjét” említik.
Budapesten hunyt el 1945-ben. Síremléke a szolnoki izraelita temetőben áll.

Révész Péter Pál síremléke.

(Kósa Károly felvétele)

Forrás:
A magyar társadalom lexikonja. Budapest, 1930.
Révész Péter Pál kiállítása. = Szolnoki Újság (1932. december 18.) p. 2.
 

Hajdu Ignác (1884-?)

dr. ügyvéd * 1884. Mezőtúr. Az egyetemet Bpesten végezte, ügyvédi vizsgát 1910-ben tett. Ügyvédjelölt, majd irodavezető volt, 1912-ben nyitotta irodáját. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és román fronton. K cs. k. tulajd.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Rózsa téri kereszt (Jászfényszaru)

Bedekovich Lőrinc 1781-ben a településről készült térképén már látható egy kőkereszt, amely az 1960-as években összedőlt. Fényszarui hívek adományából állították fel annak helyén Szilágyi Dezső fafaragó - népi iparművész alkotását 2001-ben. A keresztfa Kurucz András helyi asztalosmester munkája.

Forrás:
Tóth Tibor: Jászfényszaru bel- és külterületén szobrok, egyházi emlékek, keresztek, emlékművek, táblák és fák [Kézirat]

Kiss Antal (1895-?)

épület- és bútorasztalos m. * 1895. Mezőtúr. Bpesten volt segéd, 1923 óta önálló. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton, megsebesült, fogságba esett. Bronz vit., seb. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: K. Szabó Teréz, gyermekei: Ilona és Antal.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ravasz

Nyitramegyében kihirdetett armalisát II. Rudolftól 1598. évi márcz. 12-én nyerte a család.
A nemességszerzőket név szerint nem ismerjük.
Pál fia Pál fiai Mihály egri, István és Pál halimbai, végre András adonyi lakos testvérek részére Veszprémmegye által 1797. évben kiadott bizonyságlevél kihirdettetett 1798. évben.
(1798. év 56. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.