Helyismereti wiki oldalak

Sepsi András

ny. cs. törzsőrm. * 1897. Tiszakeszi. A csendőrség kötelékébe 1922-ben lépett, az altiszti iskolát 1927-ben végezte. Állomáshelyei voltak: Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Emőd, Kiskunhalas, Rákóczifalva, Tiszaszentimre, Abádszalók, Kunhegyes, Túrkeve és Cegléd. - A 12. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, olasz és román fronton, megsebesült. II. o ez., bronz vit. érem, K. cs. k., seb. és háb. emlékérem, szolg. kereszt tulajd. - Felesége: Kiss Mária, fia: Attila.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Református templom (Nagyrév)

A nagyrév egyházközség 1609-ben alakult meg. A községben 1659-től folyamatosan működnek református papok a török kiűzéséig. 1697-ben egy tatártámadás következtében a falu elnéptelenedett. A 18. század eljén, a kuruc idők elmúltával, újratelepülést községben indul meg újra az egyházi élet. 1721 után épült imaháza a közösségnek, 1764-től rendelkeztek egyházi haranggal. 1772-ben épült fel az első torony nélküli templom, amelyet vályogból emeltek. A nádtetős templomhoz a Tiszaföldvártól megvásárolt fatornyot állították fel, amelyet később lebontottak és haranglábat építettek a templom mellé.

A napjainkban is látható kőtemplomot Mikolay József nagyrévi lelkész tervezte 1833-ban. A templom több fázisban épület fel a nagyrévi hívek áldozatos munkája nyomán. 1847-ben már állt az épület. Ezt az évszámot őrzi a a főbejárat felett olvasható római szám. A torony tetején álló szélkakas pedig  a templom szentelésének 1853-as évszámát őrzi. A 2. világháború alatt a tornyot többször érte találat. A templom orgonáját pedig szovjet katonák pusztították el. A 2000-es nagy tiszai árvíz a templom épületét is megrongálta, amelyet azután felújítottak.  2001. szeptember 1-én adták át a belülről felújított templomot és a parókiát.

Nagyrév

Nagyrév

Nagyrév

Az 1996-ban a Millecentenáriumi ünnepségek keretében felavatott emléktábla, amelyen egy biblia idézet olvashaó "Boldog a nép, amelynek Istene az Úr..." (Zsolt 33, 12), valamint Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének harmadik szakaszának első két sora: "Értünk Kúnság [Kunság] mezein / Ért kalászt lengettél [..]."

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Tálas Lajos

törvénybíró, gazdálkodó * 1870. Nagyrév. 1895 óta gazdálkodik önállóan, 1932 óta a község törvénybírája. Az Olvasókör választmányi tagja. - Felesége: Pabar Julianna.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Mihályi András

Dr. Mihályi András, vitéz
Mezőtúr

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Dobray László (1859-19??)

Dobray László 1859. augusztus 3-án született Karcagon. Középiskoláit szülővárosában, Debrecenben, Késmárkon és Kiskunhalason, jogi tanulmányait Nagyváradon és Budapesten végezte. 1910-ben ügyvédi oklevelet.
1893-ban mint községi jegyző Tiszaderzsen működött, innen Karcagra került, ahol mint városi aljegyzői, majd főjegyzői hivatalt töltött be. Később a Karcagi Városi Takarékpénztár vezérigazgatója lett, amelynek létesítését ő maga kezdeményezte és az intézet megalapításától egészen 1919-ig vezérigazgatója volt.
Nevéhez fűződik a boritaladó és a húsfogyasztási adó megváltása, szerepe volt Karcag váltóadósságának költségvetési úton való kifizetésében is. Közutak létesítése, kőút, aszfaltjárda, villamos világítás, városi jéggyár felállítása is fűződik a nevéhez.
Nyugalmazásáig 43 éven át tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, amelyben mint választási elnök működött.
Az országgyűlési képviselőválasztásoknak 1883-tól volt jegyzője, illetve elnöke.
A Tisza István Tudományegyetem előkészítő bizottságának, a karcagi református főgimnázium igazgató tanácsának, a református presbitériumnak tagja volt. A karcagi adófelszámolási bizottságban is vezető posztot töltött be.

Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Református templom (Tiszaderzs)

A 18. század végén épült a református templom Tiszaderzsen. A fő úton található épületet a Tisza-tavi Templomok Útján projekt keretében újították fel. A beruházás keretében újult meg a tető és a kerítés is.

Tiszaderzs

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Márki

1803. évi tanuvallomások szerint a szabolcsmegyei Berczelről Poroszlóra költözött Istvánnak fiai voltak György, Péter és István.
Györgytől származott Mihály, ettől András.
A család nemessége kihirdetve nem lett.
(1803. év 914. sz. 907. jkl. 1805. év 961. sz.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Jakabffy Guido

bankigazgató * 1890. Lugos. Középiskoláit 1908-ban Temesváron végezte, 15 évig működött a Pesti magyar kereskedelmi banknál Bpesten, majd a központ delegáltja volt Szombathelyen és Pécsett, 1929-től pedig Szolnokon. 1930 óta a Szolnoki hitelbank rt. ü. v. igazgatója. A Csónakázó egy. elnöke, a Rotary club titkára. - Felesége: Krauss Margit.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kupai András

lakatos m. * 1864. Mezőtúr. Régi mezőtúri családból származik. 1894 óta önálló, a város egyik legrégibb iparosa, a város legnevezetesebb épületein végezte a lakatos munkákat. Az ipartestületi lakatosszakosztály vizsgáltató biz. elnöke. - Felesége: Rácz Julianna, gyermekei: Endre (hentes és mészáros), Piroska (Lestyán Istvánné), Lajos (gépész-lakatos), Ferenc (géplakatos), Gyula (keresk.).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy (1659)

(runyai)
1659. évben Nagy Márton táblabiró.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.