Helyismereti wiki oldalak

Pap Béla-emléktábla (Karcag)

Pap Béla (1907-1957) református pap 1942-től haláláig a Karcag lelkipásztora volt. Az 1950-es évek elején püspöke és az Egyházügyi Hivatal intése ellenére is küzd a református iskoláért. Ezért koholt vádak alapján, 1942. előtt a református sajtóban megjelent írásai ürügyén. A váci börtönbe kerül. 1956-ban szabadult. A forradalmi légkörben püspöknek jelölik, amit nem fogad el. Mégis emiatt nem kap munkát a forradalom leverése után. Halálát rejtély övezi, 1957- ben nyomtalanul tűnt el a bakonyi erdőkben. A lelkipásztor tiszteletére a emléktáblát állítottak a karcagi református templomban.

Karcag

(Kósa Károly felvétele)

Forrás:

Fazekas Mihály: Karcag 1944 őszén. In: Karcagi kalendárium, 2000. Karcag, 2000. 98-105. pp.

Karcag a magyar művelődés történetében. Karcag, 2001.

Zágon István (1893-1975)

Tiszaszőlősön született 1893. október 30-án. Szülei: Z. Sándor Dezső, Baruch Irma.

A középiskolát Zentán végezte, majd a Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. 1919-ben az Andrássy úti Színházban mutatkozott be jeleneteivel, dalaival, s csakhamar népszerű kabarészerző lett. 1920-1923 között az Andrássy úti Színház, 1938-39,1940-41 és 1945-47 között a Vígszínház dramaturgja volt. 1928-33 között a Nemzeti Újság, később a Pesti Újság munkatársa. Operettlibrettókat is írt (XIV. René, Fekete Péter). Az ő művéből készítették a Hyppolit, lakáj című filmet, de maga is írt forgatókönyvet. Filmjei: Budai cukrászda (1935, forgatókönyv, Gaál Bélával), Légy jó mindhalálig (1936, dalszövegíró), Dunaparti randevú (1936, dalszövegíró), Szerelemből nősültem (1937, dalszövegíró).

Budapesten hunyt el 1975. január 10-én.

Forrás:
Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006.
Magyar színházművészeti lexikon. Budapest, 1994.
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. 3. kötet. Újvidék, 2003.
 

Mackó szobor (Szolnok)

Nagy István szobrászművész alkotását 1963-ban állították fel a Kassai úti Általános Iskola udvarán.

Szolnok

Szolnok

(Vona-Gődér Krisztina felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Zábrák János

ref. el. isk. tanító * 1873. Pápa. Oklevelét 1894-ben Nagykörösön szerezte. Decsen, Magyarittebén tanított, 1898-tól Kunhegyesen a közs., 1904 óta a ref. el. isk. tanítója. - Felesége: Cziriák Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Hajós Ferenc

vitéz, asztalos m. és temetk. váll. * 1891. Bpest. Bpesten, Monoron, Ókécskán és Szajolban volt segéd, 1924-ben itt alapította temetk. vállalatát s itt lett asztalosmester is. - A háborút végigküzdötte, kétszer sebesült, 1918-ban szerelt le, I. és II. o. ez., bronz vit., 2 seb. érem, K. cs. k. tulajd. - A NMV helyi vez. helyettese, levente főoktató. - Felesége: Hegedüs D. Ágnes, örökbefogadott gyermeke: Katalin.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kővágó Lajos

cs. őrm. * 1908. Ács. 1926-ban lépett a csendőrség kötelékébe, 1927-ben végezte Kaposváron az altiszti tanfolyamot. 1933 óta szolgál Abádszalókon.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tóth Béla (1907-?)

sütő m. * 1891. Jászberény. 1907-ben szabadult fel, segéd volt Hatvanban és Bpesten, üzemét 1920-ban alapította. - A háború alatt a cs. és kir. élelm. raktárnál szolgált; a szolg. ez. é. kereszt tulajd. A Keresk. egy., az Ipartest., a Kath. kör tagja. - Felesége: Hagyó Rozália, leányai: Gábriella és Valéria.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

1956-os kopjafák (Jászberény)

A Jászberényben életüket vesztett forradalmárok és a fővárosi összecsapásokban elhunyt mártírok emlékére avattak kopjafákból álló emlékművet a temetőben. A kopjafák előterében márványtábla, melyen az Új Ember 1956. novemberi számában megjelent elesett harcosainkért szóló imádság szövege olvasható: "Urunk, ki láttad őket akkor / az utcai sortüzek előtt  s a tűzzel / telt ködös ég alatt, te láttad / szívüket is, s tudsz és lemérsz / mindent, ami első eszméléseik óta / megtöltötte e fiatal szíveket. / Ismerted lelkük minden zugát / és mindazt, ami gyermekkoruk óta / történt velük azokig a pillanatokig / amikor önként adták életükért övéikért / és minden magyarért [...] Könyörülj rajtuk: értünk haltak meg."

Jászberény

(Archív felvétel - Új Néplap)

Jászberény

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Besenyi Vendel: 1956 emlékezete, III. rész = Redemptio 16. évf. 4. sz. (2009. augusztus) 8. p.

Kiss Sándor (1886-?)

urad. gazda * 1886. Szentes. 1906-tól Szobotka gazdaságában szolgált, 1924 óta Erődi-Harrach Tihamér zsigeri uradalmában gazda. - A 101. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton, II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Varga Teréz, gyermekei: Sándor, Ferenc, Imre, Rozália és Mihály.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Világháborúk emlékműve (Tiszafüred)

1942. szeptember elején több hullámban vonultak repülőgépek Tiszafüred felett. A front közeledtével egyre nőtt a fejetlenség. 1943 telén megindult a menekülés. A Tisza-vonalát 1944. március 21-én zárták le a németek. A tiszai hídfő biztonságát fontosnak tartotta a német katonai vezetés. 1944. október végén kemény harcok árán védték az előrenyomuló szovjet csapatokkal szemben. A híd előtti területet aláaknázták és német repülőraj bombázta Tiszafüredet. A november 6-i általános szovjet támadás újabb elkeseredett küzdelmet jelentett mindkét harcoló fél és a helyi lakosok számára is. A megye teljes felszabadításakor, november közepére hallgattak el a fegyverek a város környékén.
Az első világégés hősei emlékére emelt oszlopra utóbb a második világháború évszámait is felvésték.