Helyismereti wiki oldalak

Szendy György

ny. máv alkalmazott * 1871. Budakeszi. 1898-ban lépett a Máv szolgálatába, 1922-ben vonult nyugalomba. Vonatkísérők orsz. otthonának tagja. - Felesége: Bátskor Mária, gyermekei: György, Béla és Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Mátrai-ház (Kunszentmárton)

A késő eklektikus stílusú polgári lakóház a 20. század elején épült Mátrai László téglagyáros részére. A 2. világháborút követő államosítás után a Járási Pártbizottság használta az épületet. Jelenleg a Városi Bíróság működik falai között.

Kunszentmárton

Képeslap

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.

Gyárfás István, léczfalvi (1822-1883)

Dömsödön született 1822. július 17-én. 1840-41-ben jogot, 1841-43-ban teológiát végzett a debreceni református kollégiumban. Történetet Pesten, Horvát Istvánnál tanult. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1843-tól Eperjesen joggyakornok, 1844-től jurátus a pozsonyi ítélőtáblán. 1847-48-ban Kiskunhalason ügyvéd és a Jászkun kerületek aljegyzője. 1848-49-ben részt vett a szerbek ellen harcoló csapatok szervezésében, majd a kormánybiztosok egyes megbízásait teljesítette, végül tagja lett a rögtönítélő bíróságnak. Emiatt 1849 augusztusától bujdosni kényszerült, de 1850 elején megszüntették ellene az eljárást. 1850-től a Jászkun kerület törvényszékén működött, 1851-től kiskunfélegyházi járási alkapitány, 1854-től gödöllői szolgabíró, 1862-től Kiskunhalason kerületi táblabíró. 1871-től Szabadkán ügyész, 1873-tól budapesti ítélőtáblai bíró.

Műveiben a jászkunok történetére vonatkozóan gazdag levéltári anyagot gyűjtött össze. Fő műve A jászkunok története. I-IV. (Kecskemét, 1870-85; reprint kiadása Budapest, 1992). Emellett kertészkedéssel és gyümölcsnemesítéssel is foglalkozott. 1878-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Történelmi Társulatnak fennállása óta választmányi tagja volt.

Kiskunhalason hunyt el 1883. július 16-án, s a város régi református temetőjében nyugszik. A városban emléktáblát és szobrot is állítottak tiszteletére.

Forrás:
A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai. 1. kötet. Budapest, 2003.
Magyar Életrajzi Lexikon. 1. kötet. Bp. 1967.
 

Tóth Béla (1907-?)

sütő m. * 1891. Jászberény. 1907-ben szabadult fel, segéd volt Hatvanban és Bpesten, üzemét 1920-ban alapította. - A háború alatt a cs. és kir. élelm. raktárnál szolgált; a szolg. ez. é. kereszt tulajd. A Keresk. egy., az Ipartest., a Kath. kör tagja. - Felesége: Hagyó Rozália, leányai: Gábriella és Valéria.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szentgyörgyi

Vármegyénk közgyülése 1715. évben hirdette ki az azon évi apr. 12-én id. Sz. István gyöngyösi lakos s neje Gomba Erzsébet, ifj. István egri lakos s neje Antal Erzsébet részére adományozott nemeslevelet. (1715. év 668. jkl.)
Id. István Jászberénybe távozott, mig fiai közül Imre Gyöngyösön maradt, Sándor Zemplénben az Almásy család tisztje lett, a harmadik fiu Farkas utód nélkül halt meg.
Imrétől származtak Antal és Imre, ez utóbbitól szintén Imre és József.
Sándor fiai: Lajos, István, Sándor és a Miskolczon lakott Sámuel;
ezéi pedig Sámuel, József, János és László voltak.
(1773. év 146. sz. 154. jkl. 1807. év 781. jkl.)
Ifj. István egri lakos 1747-ben végrendelkezett s János, Mihály, Katicza (Szeles Mihályné) és Erzsébet (Kaszap Mátyásné) közt felosztotta Egerben levő házát, pinczéjét, szőlejét. Gábor (sz. 1732.) nevű fia is volt, de ez bizonyára kiskorában meghalt, ugyancsak utód nélkül maradt János (sz. 1712.) vármegyénk adószedője is. Mihálynak (sz. 1729.) és kishindi Bunyik Annának fiai:
Ferencz (sz. 1750.), József (sz. 1768.), Mihály és Lázár.
Józseftől származtak:
János, József, István, Pál és az 1832-ben bizonyságlevelet nyert Ferencz.
(1747. év 11. sz. 1829. év 1378. sz. 2342. jkl. 1832. év 311. sz. 473. jkl. 1831. év 3204. jkl. 1811. év 497. sz. 605. jkl. 1812. év 73., 85., 310., 823., 883. sz. 74., 93., 219., 574., 660. jkl. 1822. év 1087. sz. 773., 1339. jkl. 1823. év 610. sz. 891. jkl.)
Az armalis meglevő másolata szerint az adományozott czímer:
Kékben zöld mezőn korona felett nyakán nyillal átlőtt fekete sas; sisakdisz: kiemelkedő ezüst egyszarvú; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
(1773. év 146. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Haraszti-kúria (Tiszainoka)

Az épült eredetileg intézői lakásának épült a 19. század első felében a széki gróf Teleki család birtokán. Vajai báró Vay Béláné széki Teleki zsófia grófnő halála után a korábbi bérlő, a szelevényi Haraszti család vásárolta meg a birtokot az örökösöktől 1897-ben. Az 1940-es évek második felében államosították az épületet, amelyben kulturházat és helyi mozit rendezték be. A kultúrház és a községi könyvtár napjainkban is az épület egyik részében működik. Az épület másik fele magántuljadonban van.

Tiszainoka

A főhomlokzat egykori üvegezett tornáca, 5+1 kosáríves árkáddal, a nyolcszög öt oldalából kialakított bejárati rész félköríves záródású volt

Képeslap

Tiszainoka

Napjainkban a negyedik és hatodik árkád alsó része be van falazva, a bejárati részt is befalazták, az ajtót kicserélték, de félköríves ablakok eredeti állapotukban maradtak meg

Tiszainoka

A baloldali oldalhomlokzat előtt fából ácsolt tornác húzódik

Tiszainoka

A kert tömör téglakerítésének egy szakasza fennmaradt

Tiszainoka

A volutás díszítésű gyalogkapu

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. köt. Budapest, 2005.

Rácz István, B

B. Rácz István közgazdász Túrkevén született. A budapesti Széchenyi István Gimnáziumba járt, majd a fővárosban járt egyetemre. A kolumbiai egyetemre került tudományos munkatársként 1960-ban. New York-ban telepedett le.

Forrás:

Hungarians in America. New York, 1966.

Burka Mátyás

vendéglős * 1889. Alattyán. 1925-ben nyitotta meg a község legszebb vendéglőjét. - 1914-ben bevonult a 68. gy. e.-hez, az orosz fronton megsebesült és 3 évig hadifogoly volt. - A Tejszövetkezet ig. tagja. - Felesége: Kiss Ilonka, leánya: Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy (B.) János

városi vágóhidi mester * 1874. Szolnok. 1880-ban szabadult fel, segéd volt Szolnokon, Cegléden, Gyöngyösön, Abádszalókon, 1912 óta van a város szolgálatában. - A 29. és 31. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton. K. cs. k. tulajd. - Felesége: Szőke Julianna, fia: János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Vajda János-emléktábla (Kisújszállás)

2016. július 22-én  avattak emléktáblát Vajda Lajos (1892-1927) híres hipnotizőr egykori lakóházánál. Az emléktábla Pintér Attila kisújszállási szobrászművész alkotása, amelyet a család állítatott az I. világháború 100. évfordulója alkalmából. Az avatási ünnepséget a Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület szervezte.

Forrás:

Daróczi Erzsébet: Hipnotizőrként gyógyította a sérült katonákat = Új Néplap (2016.07.29.): 4.

Vajda Lajos a hipnotizőr emlékére [video]. Kisújszállás, KisújTV, 2016.07.29.