Helyismereti wiki oldalak

Gots János

közs. s. jegyző * 1903. Csegöld. A közig. tanfolyamot 1929-ben Nyiregyházán végezte, 1924-től Szamossályiban gyakornok volt, 1929 óta Nagyréven s. jegyző. A Gazd. ism. iskola elnöke, az Olvasókör ü. v. alelnöke, a Tűzoltó testület társparancsnoka.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Medvés Sándor

vendéglős * 1873. Sepsiszentgyörgy. Fűszerkereskedő szakmát tanult, segéd volt Kézdivásárhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Köpecen, Felvincen. Székelyudvarhelyen végrehajtó és rendőrfelügyelő volt. 1921-től Szolnokon forgalmiadó-ellenőr volt. 1932-ben vette át a Tulipán vendéglőt. - Felesége: Mátyás Eszter.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Székely Mihály (1882-?)

ny. cs. őrm * 1882. Mezőtúr. Régi mezőtúri család sarja. 1907-ben lépett a csendőrség szolgálatába, altiszti tanfolyamot Szegeden végzett. 1912-ben vonult nyugalomba.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szeberényi György (1921-1991)

1921. április 24-én született Cibakházán Szeberényi György fotóművész. Szülei dr. Szeberényi Gyula és Kováts Irén. A gimnázium elvégzése után jogot tanult, majd beíratkozott egy művészeti iskolába. A Hunnia Filmstúdióban dolgozott 1940 és 1943 között. Tulajdonosa volt a Kereskedelmi Filmstúdiónak egy évig, majd 1947 és 1950 között plakátokat készített. Műszaki rajzolóként és fényképészként is dolgozott 1956-ig. Majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.
 
Forrás:
Hungarians in America. New York, 1966.

Nagy László (1908-?)

babocsai, gyógyszerész * 1908. Cibakháza. Oklevelét 1931-ben a szegedi egyetemen nyerte. Gyakornok volt Szegeden és Rákóczifalván. 1933 óta önálló, személyjogon gyógyszertára van.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935

Cseuz Kálmán (1874-?)

vegyeskereskedő és malomtulajdonos * 1874. Kunszentmárton. Erdélyi örmény család sarja. 1889-ben szabadult fel, segéd volt Mosonban, Szentesen; katonai szolgálata után nyitotta üzletét, hengermalmát 1910-ben alapította. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt a szerb fronton, vas érdemkereszt, K. cs. k., jub. eml. é. tulajd. A Gazd. tkpt aligazgatója, a Kereskedelmi kör, az Uri kaszinó, az Iparoskör, az Ipartestület tagja. - Felesége: Füleki Mária, gyermekei: Kálmán (orvos), Gyula (malommérnök), Emilia (gyógyszerész) és Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Györffy István-dombormű (Karcag)

Györffy István (1884-1939) néprajztudós vörösmárvány reliefjét a múzeum bejáratánál 1974-ben avatták fel. A dombormű Papi Lajos szobrászművész alkotása, mely alatt Illyés Gyula 1939-ben született A magyar nép tudósa című írásából vett idézet olvasható: "A magyar nép tudósa volt. / Szeretném így is mondani: / a magyar nép lett tudóssá benne."

Forrás:

Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.

Tarródy

(németszecsődi)
Vasmegyéből ered, 1456-ban nyert új adományt Tarródfalvára.
Vármegyénkbe István a XVIII. század elején származhatott át.
Úgy őt, mint József nevü fiát, a ki 1751-ben Alatka, Karácsond, Ludas helységekre donatiót is nyert, vármegyénk alispáni székében találjuk.
A család hevesi ága a XIX. század elején Bertalannal kihalt.
(1724. év pp. 73. sz. 1738. év pp. 188. sz. 1739. év pp. 208. sz. 1748. év pp 367. sz. 1761. év pp. 690. sz. 1782. év pp. 2269. sz. 1793. év pp. 2436. sz. 1831. év pp. 10. sz. Turul 1900. év 186.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Katona (1682)

másk. Szabó
Szabolcs- és Hontmegyék bizonyságlevelei alapján János pétervásári lakos 1682. évben kihirdettetett.
(1682. év 144. jkl.)
Ugyancsak pétervásári lakos volt 1691. évben azon György, ki azt állitotta, hogy nemeslevele Fülek vára ostroma alkalmával pusztult el. Nála nem fordul elő a Szabó név. (1690. év 29. jkl. 1691. év 103. jkl.)
Más családhoz tartozhattak az 1716. évben nemesi bizonyságlevelet nyert Ferencz jászapátii és Mihály gyöngyösi lakosok.
Ez utóbbi az 1724. évi investigatió alkalmával is igazolta nemességét.
(1716. év 108. sz. 789. jkl)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Rózsa téri kereszt (Jászfényszaru)

Bedekovich Lőrinc 1781-ben a településről készült térképén már látható egy kőkereszt, amely az 1960-as években összedőlt. Fényszarui hívek adományából állították fel annak helyén Szilágyi Dezső fafaragó - népi iparművész alkotását 2001-ben. A keresztfa Kurucz András helyi asztalosmester munkája.

Forrás:
Tóth Tibor: Jászfényszaru bel- és külterületén szobrok, egyházi emlékek, keresztek, emlékművek, táblák és fák [Kézirat]