Helyismereti wiki oldalak

Kopjafa (Pusztamonostor)

Emlékoszlopot állítottak a pusztamonostorai nemzetőrök és Eperjesi Ferenc egykori lelkész tiszteletére 2010-ben. A kopjafa Balogh Bertalan alkotása, amely a helyi általános iskola előkertjében kapott helyet.

Forrás:

Kopjafa készül Pusztamonostoron = Új Néplap (2010.03.16.): 5.

Nagy János (1894-?)

fűszer- és vegyeskereskedő * 1894. Kecskemét. A földművelésügyi minisztériumban és a postánál szolgált; az állami szolgálatból végkielégítéssel távozott. Üzletét 1925-ben nyitotta. Borügynökséggel, sertéshízlalással és terménykereskedéssel is foglalkozik. - A 38. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, orosz, olasz fronton, megsebesült, a II. o. a vit., a seb. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Ogrizek Ilona, gyermekei: Ilona, Sára és János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Csák József

ny. máv pályaőr, * 1866. Besenyszög. 1897-ben lépett a Máv Szolnok-Ujszászi vonalon, Marospetresen szolgált; 1921-ben ment nyugdíjba: - Felesége: Krupinca Erzsébet, gyermekei: Imre, József, Julianna (Bagi Jánosné), és Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935

Trigala István

Kenderesen született 1906-ban. A 2. világháború után szociáldemokrata képviselőként tagja volt az 1945. február 9-én megalakult a nemzeti bizottságnak Tiszaroffon. 1961-ban kezdett dolgozni a tiszaroffi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet fiókkönyvtárában. 1972-ban Miniszteri Dicsérő Oklevelet kapott.

Trigala István

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Adatok Szolnok megye történetéből, 2. köt. Szolnok, 1989.

Szabó István (1880-?)

ny. máv vizsgáló-főkalauz * 1880. Szolnok. 30 évet meghaladó szolgálat után 1924-ben vonult nyugalomba. Városi képviselő, a Szegényügyi bizottság, a Keresztény szoc. és gazd. párt, a Kath. kör, a Szt István egylet és a NEP tagja, a Rk. egyházközs., képv. test. tagja, a Szt László temetkezési egylet pénztárosa és házigondnoka, a Méhészegylet ellenőre. - Felesége: Fehér Mária, leánya: Anna

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Sebestyén András (1870-1904)

máv mozdonyvezető özvegye, Németh Gizella. Férje * 1870. Szolnok. Iskolái végeztével lépett a Máv kötelékébe, megh. 1904-ben. Az özvegynek 1911 óta a vasútállomás épületében dohánytőzsdéje van. Gyermekei: Mihály (ügyvéd), Mariska (el. isk. hitoktató) és Sándor (rk. káplán).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gávay Imre

gávai, fűszer- és csemege keresk. * 1908. Törökszentmiklós. Régi Szabolcs m. nemesi család sarja. Vezető cégeknél tanult, 1924-ben vette át atyja régi üzletét. A Magyar cserkész szöv. vármegyei főbizományosa. A Move tagja, a cserkészcsapat tisztje. - Felesége: Molnár Jolán.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Centrum Áruház-emléktábla (Szolnok)

A megyeszékhely központjának,  az ún. "Centrum-saroknak" az egyik meghatározó épülete volt több mint 40 éven át a Nerfeld palota. A Nerfeld Ferenc Bankház neobarokk épülete 1925 körül épült a Kossuth Lajos utca sarkán. A két emeletes igazán impozáns épületegyüttes 1969 tavaszán azonban leégett.

Szolnok

Képeslap

Szolnok

Szolnok

Szolnok

(Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Az épületben lakókat nemcsak a szolnoki, hanem a Jászberényből, Mezőtúrról és Törökszentmiklósról érkező tűzoltók mentették. A tűzeset 45. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a palota helyén álló ún. Árkád  épület falán. A lánglovagokat Varga Béla ezredes és Szabó Ferenc ezredes képviselte az avatási ünnepségen.

Szolnok

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár)

Az emléktábla szövege: "1969. április 11-én pusztító tűzben ezen a/ helyen megsemmisült egy épület, amelynek/ oltása során a hős szolnoki tűzoltók/ huszonöt ember, köztük hat gyermek életét/ mentették be./ A beavatkozás 45. évfordulója alkalmából/ állította a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei/ Katasztrófavédelmi Igazgatóság/ Szolnok 2014- április 11."

Forrás:

Kaposvári Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984.

Szilvási Zsuzsa: Emléktáblát avattak a hősök tiszteletére = Új Néplap (2014.04.17.): 1, 3.

Lehel huszárok zászlaja

A Jász Múzeum 1875-ben egy értékes emlékhez jutott: egy zászlómaradvány, amely feltehetően a Lehel-huszárezredé volt, s amely sok viszontagságnak volt kitéve a szabadságharc leverése utáni időkben.

Jászberény

Jászberény

Forrás:

A Jászberényi Jászmúzeum évkönyve, 1938-1943. Budapest, 1943.

Szabó Szabolcs (1927-2003)

Jászjákóhalmán született 1927. június 2-án. 1931-ig éltek itt. Átmeneti besenyszögi élet után költöztek Debrecenbe, ahol alsóbb tanulmányait folytatta. 1946-1949-ig az Iparművészeti Főiskola hallgatója, grafikus szakon. 1952-től a Híradó és Dokumentum Filmgyár rajzosztályának kifestője, majd rajzolója volt. 1956-tól - egy év megszakítással - a Pannónia Filmstúdió munkatársa volt: 1958-1964 között tervező, 1964-1988 között rendező. 1982-1983 között Sydneyben a Yoram Gross és Burbank gyermekfilmstúdiók tervezője volt. 1988-ban nyugdíjba vonult.

Kezdetben Macskássy Gyula filmjeiben dolgozott tervezőként és animátorként. 1963 óta önálló rendező. A Tyúkanyó meséi című, szándékosan didaktikus filmjét kifejezetten kisgyerekek, elsősorban óvodás korúak számára készítette. Leginkább a Vízipók-csodapók című, 39 epizódból álló televíziós rajzfilmsorozat tervező-rendezőjeként ismerik. 1986-ban Balázs Béla-díjat kapott.

Budapesten hunyt el 2003. augusztus 30-án. Szülőfaluja 1998-ban díszpolgárrá választotta, majd 2003-ban emléktáblával jelölte meg szülőházát.

Forrás:
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben. Bp. 1983.
Fodor István Ferenc: A Vízipók alkotója. In: Jászsági évkönyv 2000. Jászberény, 2000. pp. 22-26.