Helyismereti wiki oldalak

Buday Péter-emléktábla (Szolnok)

Az emlékére készített plakettet 2010. január 22-én délután avatták a szolnoki VOKE Csomóponti Művelődési Ház falán.

Weisz Henrik

dr. orvos * 1890. Mezőtúr. Oklevelét 1914-ben Bpesten szerezte. A világháború alatt a 116. népf. munkászalj s Kisterenyén a bányászzalj. orvosa volt. Rendelőjét Mezőtúron 1920-ban nyitotta. - Felesége: Ritter Olga, gyermekei: Pál és Irma.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bajnay

II. Mátyás által 1615. év okt. 22. Bajnay Simon, neje Margit, fiai István, Pál, Ferencz, leányai Katalin, Erzsébet, Anna részére adományozott nemeslevelet 1616. évben Abaujmegye hirdette ki.
Hevesbe Ferencz származott át, 1676. évben már gyöngyösi lakos. (1676. év 193. jkl.) Ő alapította meg a család itteni ágazatát, melyet eme táblázat mutat:

http://vfek.vfmk.hu/00000108


Márton egri lakos 1777. évben, testvérei János-Pál pesti orvos és Mihály 1802. évben, (1802. év 696. sz. 734. jkl.), János pásztói seborvos 1823. évben (1822. év 1062. és 1086. sz. 1171. és 1337 jkl. 1823. év 69. sz. 134. jkl.), Antal nagykanizsai seborvos pedig 1826. évben (1826. év 222. sz. 339. jkl.) nyernek nemesi bizonyitványt.
Czímer az armalis másolata (1777. év 66. sz. 160. jkl.) alapján: Ezüst pajzsban 3 zöld halom felett jobbjában 3 liliomot tartó, ágaskodó farkas; sisakdisz: a pajzsalak növekvőn; takarók: fekete-kék, ezüst-vörös.
A család Kóczik néven is előfordul.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Szegedi Gyula-emléktábla (Újszász)

2012-ben avattak emléktáblát dr. Szegedi Gyula (1936-2013) akadémikus, immunológus szülőháza falán Újszászon (Kossuth út 20.).

Forrás:

Elhunyt dr. Szegedi Gyula = Újszászi Híradó 23. évf. 11. sz. (2013. november) p. 5.

Varga Ferenc: Végső búcsú prof. dr. Szegedi Gyula István professzortól = Újszászi Híradó 23. évf. 12. sz. (2013. december) pp. 7-9.

Csillag Vilmos

fűszer- és vegyeskereskedő * 1897. Makó. Egy évig biztosítási tisztv. volt Öcsödön, majd a cipőfelsőrészkészítő ipart tanulta, 1922-től Cibakházán volt önálló. Fűszerüzletét 1927-ben nyitotta. - A 101. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton, megsebesült, II. o. ez., bronz vit., seb. érem, K. cs. k. tulajd. A Kereskedők egyesülete, a 48-as olvasókör tagja. - Felesége: Magyar Mária, leányai: Mária és Éva.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szabó (1729)

1729. évben Nyitramegye bizonyitványa alapján kihirdettettek István, Márton és János. (1729. év 115. jkl.)
Márton 1731-43. években a vármegye ügyésze volt.
Tőle származott az 1785. évben bizonyságlevelet nyert János mónosbéli lakos (1785. év 61. sz. 47. jkl.), ettől János, ettől pedig származtak János, Keglevich Miklós gróf gazdatisztje, Pál és Miklós.
E három testvér 1838. évben bizonyságlevelet kapott.
(1838. év 969. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Mihálovics Rezső

közs. főjző * 1901. Léva. Középiskolát Léván 1919-ben, közig. tanfolyamot Egerben 1923-ban végzett. Jásztelken kezdte működését, 1923-tól Sashalmon a. ü. aljző, 1928 óta jászfelsőszentgyörgyi főjző. A Tűzoltó test., Testnev. biz., PLE, a Hitelszövetkezet felügy. biz., a Tejszöv. igazg. elnöke, a Stefánia szöv. ü. v. igazgatója. - Felesége: Kunéry Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kohner Adolf-szobor (Szászberek)

2017 júniusában leplezték le báró szászbereki Kohner Adolf (1866-1937) mellszobrát Szászberken. Az alkotás Szabó Imrefia Béla szobrászművész munkája.

Forrás:

F[odor].O[rsolya] : Szobrot avattak a település egykori főurának = Új Néplap (2017.06.06.): 3.

Kádár Gyula (1872-19??)

Kádár Gyula kormányfőtanácsos, vezérigazgató 1872. november 19-én született Abonyban. A kereskedelmi iskolát Budapesten végezte, utána Aradon, majd Velencén dolgozott. A selypi cukorgyár kereskedelmi vezetője volt, amikor 1912-ben elvállalta a szolnoki cukorgyár ügyvezető igazgatói állását. Ő szervezte meg az üzem adminisztrációját, érdemei elismeréseként a társaság igazgatósági tagjává választották. 1931-ban vezérigazgató lett.
A város ipartelepének igazgatóságának elnökeként az ő érdeme volt az ipartelep teljes átszervezése és kedvező anyagi helyzetének megalapozása.
1933-ban kapta a kormány főtanácsosi címet. A város társadalmi életének jelentékeny alakja, helyet foglal több bizottságban. Keresk. társ. elnöke, a Felső keresk. isk. felügy. biz. tagja, várm. thb. tag, a Szolnoki Hitelbank Rt. tagja, valamint a Csongrád m. cukorgyár rt. és több más vállalat ig. tagja volt.
Felesége: Moller Ilona, gyermekei: Margit (dr. Méri Emilné), Irén (dr. Révy Albinné).

Forrás:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Majláth János

hentes- és mészárosmester * 1889. Abádszalók. Erdélyi nemesi család sarja. Szakmáját Bécsben, Berlinben, Kassán, Temesváron, Aradon tanulta, 1913 óta önálló. - A 68. gy. e.-ben harcolt a szerb és olasz fronton, többször megsebesült, a bronz vit., seb. érem, K. cs. k. stb. tulajd. A Frontharcos csoport intéző biz., az Ipartestület előlj. tagja, a Rokkant egy. pénztárosa, a Kisgazdapárt alelnöke, az Egyházközs. képv. test. tagja. - Felesége: Luzsányi Etel, gyermekei: János, Irma és Irén.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.