Helyismereti wiki oldalak

Bottlik Bálint

földbirtokos * 1876. Törökszentmiklós. Régi vezető birtokos család sarja. 1903 óta gazdálkodik önállóan 26 holdról 170 holdra gyarapított birtokán. - A világháború alatt a 29. h. gy. e. kötelékében 3 évig szolgált. - Felesége: Geley Zsuzsanna, gyermekei: Imre, István, Bálint, Ferenc és Zsuzsánna.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tóth Antal (1879-?)

ny. várm. kórházi díjnok * 1879. Újszász. 1932 óta van nyugdíjban. - A 29. h. gy. e.-ben orosz és román fronton harcolt, megsebesült; bronz vit. érem tulajd. - Felesége: Nyilas Franciska fűszerkeresk., gyermekei: Károly, Antal és Mária (Rapka Béláné).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gerse

1691. évben G. András mezőtúri lakost nemes embernek ismeri el a vármegye.
(1691. év 142. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Ferenczi Albert (1894-?)

hentes- és mészáros m. * 1894. Dés. Felszabadult Marosvásárhelyen, Erdély több városában volt segéd. Szolnokon önálló mester volt, iparát már nem folytatja. - A 23. h. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, 3 1/2 évig fogságban volt, 1918-ban szökve jött haza. - Felesége: Willner Erzsébet (sütő m.), fia: Károly és István.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Simon István (1897-?)

várm. mérnök * 1897. Nagykőrös. Gépészmérnöki oklevelét 1925-ben Budapesten szerezte.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ducza Ignác

fűszer- és csemegekeresk. * 1881. Túrkeve. 10 évig volt Hangya szöv. ü. v. 1920 óta önálló. Keresk. egy. választm. tagja. - Felesége: Kalmár Eszter, fia: Ignác.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kitelepítettek emléktáblája (Jászboldogháza)

2013. szeptember 14-én avattak emléktáblát Jászboldogházán a budapesti kitelepített és a helyi befogadó családok tiszteletére a vasútállomás falán.

Forrás:
60 éve szüntették meg a kitelepítéseket: képes összeállítás az emlékünnepségről = Boldogházi hírek 14. évf. 5. sz. (2013. november) pp. 9-10.
Papp Izabella: Hatvan éve szűntették meg a kitelepítéseket : emlékünnepség Jászboldogházán = Redemptio 20. évf. 5. sz. (2013. október) pp. 6-7.

Árpási András

ny. máv lakatos * 1876. Szentes. 1913-ig szolgált a Máv-nál, balesetből folyólag nyugbért élvez, 1920-ban felesége nevén fűszerüzletet nyitott. - Felesége: Pohl Margit, fiai: Géza (bérautós), István (keresk. segéd).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Papp Alice (1919-2008)

Kővágóörsön született 1919. július 23-án, de szüleivel Szatmárnémetiben éltek. A trianoni határmegvonás után Magyarországra menekült a család, s édesapja Mezőtúron kapott tanári állást a Teleki Blanka Gimnáziumban. Alice Mezőtúron kezdte meg középiskolai tanulmányait. 1937-ben - mint kitűnő tanulót - felvették a Pázmány Péter Tudományegyetemre, de szembetegsége miatt nem kezdhette el tanulmányait. Végül a debreceni egyetemen szerzett tanári diplomát német-magyar szakon.
1959-től a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban magyart, majd német nyelvet oktatott. Író-olvasó találkozókat szervezett, világirodalmi szakkört vezetett. Tizenöt évig a Szolnoki Főiskolán óraadó tanárként németet és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán irodalmat tanított. Húsz évig egyetemi előkészítőt vezetett.

1990-ben történt nyugdíjazása után is tanított. 2001-ben vette át aranydiplomáját. 2002-ben megkapta Szolnok Város Pedagógiai Díját.

Szolnokon hunyt el 2008. júl. 23-án, s a helyi református temetőben alussza örök álmát.

Forrás:

A pedagóguspályának szentelte életét. = Új Néplap (2006. szeptember 7.) p. 4.
Eltávozott, mégis köztünk él = Új Néplap (2008. augusztus 15.) p. 12.
 

Tarnóczy

Nyitrából jött megyénkbe.
1838-ban Ignácz táblabiró és Szabó Polixena fiai Ignácz és Sándor bizonyságlevelet nyertek. (1838. év 3133. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.