Helyismereti wiki oldalak

Szovjet katonai síremlék (Törökszentmiklós)

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949. számú alispáni iratanyagban található kimutatás tanúsága Törökszentmiklóson a református temetőben egy közös sír található. A temetés ideje, a sírban fekvők száma, neve, rangja ismeretlen.

Törökszentmiklós

Magyar János, az MSZMP városi titkára az avatási ünnepségen
(Könyvillusztráció)

1969. október 24-én avatták fel a törökszentmiklósi temetőben a két nyelvű katonai síremléket.

Forrás:

Hétköznapok sodrában. Törökszentmiklós, 1970.

Cseh Géza: "Piros fejfák" = Jászkunság (1985.03.): 16-20.

Alexander Imre-emléktábla (Szolnok)

Alexander Imre (1883-1969) vármegyei alispán emléktáblája a Megyeháza (Szolnok, Kossuth Lajos út 2.) épületében.

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Nagy (Z.) Ferenc

ifj. földbirtokos * 1899. Dévaványa. Polg. iskolát végzett, részben örökölt, részben szerzett 106 holdas birtokán gazdálkodik. Bevonult 1917-ben a 38. h. tüz. e.-hez, harcolt az orosz és olasz fronton. II. o. ez., bronz vit. ér. és K. cs. k. tulajd. A Gazdaszöv., a Független kisgazdapárt elnöke, u. e. párt orsz. nagyvál. tagja, járási mezőgazd. biz. s a közs. képv. test. tagja, a közs. mezőgazd. biz. alelnöke. - Felesége: Mauszt Zsuzsanna, gyermekei: Ferenc és Magdolna.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ragettli János (1883-1970)

Törökszentmiklóson született 1883. március 28-án, s ugyanitt töltötte gyakornoki idejét. 1905-ben gyógyszerészi oklevelét szerzett a budapesti tudományegyetemen. Pályáját előbb szülőhelyén, majd Nagyváradon kezdte. A békési Isteni Gondviselés gyógyszertárat 1910-től az államosításig vezette. Ebben az időben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békés megyei kerületének választmányi tagja volt. 1950 után Okányban, Békéscsabán, végül pedig ismét Békésen volt gyógyszertárvezető illetve alkalmazott gyógyszerész az 1968. december 31-i nyugalomba vonulásáig. Számos fiatalt nevelt a pályaszeretetre.

Békésen hunyt el 1970. december 2-án, s a város temetőjében nyugszik.

Forrás:
Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. Budapest, 2003.

Ferenczy (1632)

Az oklevelek azt sejtetik velünk, hogy a F. Mihály, neje Anna, testvérei Márton és Benedek, leányai Anna és Erzsébet részére adományozott nemeslevelet 1632. évben Hevesmegye hirdette ki.
Benedektől származott Pál pásztói iskolamester, ettől Pál szintén pásztói iskolamester, ettől pedig Mihály 1747. évben pásztói lakos és Ferencz, a ki 1760. körül a pozsonymegyei Nagy-Pakára költözött.
(1747. év 98. jkl. 1760. év 70. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Paluska

(maróthi)
Az 1701. évben nemeslevelet, 1719. évben a maróthi előnevet nyert s ma már kihalt ezen barsmegyei családból Keresztély báró szerepelt megyénk 1764. évi főnemesi összeirásában.
(K. K. XXV. 443. XXXIII. 54.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

1848-as emléktábla (Tiszakürt)

A községháza falán helyezték el 1948-ban a centenárium alkalmából készített márványtáblát.

Tiszakürt

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Kőkereszt (Jászjákóhalma)(1853)

A jászjákóhalmi temetőben több feszület is található. Az egyik régi kereszt vélhetően a Szőkehalom legmagasabb pontjára készült 1853-ban.

Ez a dátum egyben az első sír hantolásának ideje is az új temetőben. A rendelkezésre álló hely és a nagy méretű betűk miatt a szöveg sokszor tördelt, illetve elválasztott:

AZ/ISTEN/DICSŐS-/SÉGÉRE/ÁLÍTAT-/TA/SZÖLLŐ-/SI DÁ-/VID/1853.

Forrás:

Ézsiás Adrienn, Horváth Brigitta, Kalló Brigitta: A jászjákóhalmi temető. In: Jászsági évkönyv. Jászberény, 2015.: 194-202.

Arborétum (Tiszakürt)

Bolza Péterné Tige Mária grófnő a családi kúria 1860-as évekbeli kibővítésekor telekcserével fogott az angolpark kialakításához a rezidencia és a templom közötti területen. A tiszakürti parkot, Bolza Péter (1824-1881) apja, Bolza József (1780 – 1862) szarvasi arborétumának mintájára alakították ki. A főkertész Tompa Mihály segítségével sikeresen használták fel a helyi ártéri erdő adottságait a park kiépítése során. majd pedig fia, József folytatta ezt a munkát 1940-ig.

Az arborétum fái is megsínylették a 2. világháborút, több fát fűtési célokra kivágtak. A háborút követően a park gondozása szünetelt. 1951-ben gyermekotthonná alakították át az egykori kúriát és a park területén színpadot és futballpályát emeltek. A Szolnok Megyei Tanács és a község vezetése 1961-ben fogott a pusztulásnak indult terület megmentéséhez. A megmaradt fa- és cserjefajok mellé még több száz fajt telepítettek. E munkának köszönhetően 1971-ben természetvédelmi területté nyilvánították az arborétumot. 1990-től vált önálló intézmény, a megyei önkormányzat fenntartásában. 2001-től a park területe Országos Természetvédelmi Terület. 2006-ban kilátó és új fogadóépület épült az arborétum területén. Az új főépületben konferenciák és erdei iskolai foglalkozások számára is alkalmas konferenciaterem található.

Tiszakürt

Tiszakürt

Tiszakürt

Képeslapok

Tiszakürt

A szolnoki Átér Műterem által tervezett kilátó, amelyet 2006-ban adtak át a közönségnek

Tiszakürt

Tiszakürt

Tiszakürt

Tiszakürt

Az arborétumban számos faragott szobor látható, amelyek az 1974-1982 között iitt működő alkotótábor alatt készültek

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Fejlesztik a tiszakürti arborétumot = Magyar Hírlap 6. évf. 168. sz. (1973. június 20.) 9. p.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Tiszakürti Arborétum. In: Szép magyar kertek : botanikus kertek, arborétumok, kastélykertek.[Budapest], cop. 2005. 72-73. pp. Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. köt. Budapest, 2005.

Farkas Pál

balatoni, bankigazgató özvegye, Melegh B. Ilona. - Férje * 1880. Jászárokszállás. Közs. ellenőr volt, a Gyöngyösi Bank Jászárokszállási fiókjának könyvelője, 1926-tól igazgatója. - A 29. népf. gy. e. kötelékében harcolt a szerb fronton, a K. cs. k. tulajd. Volt közs. képv. test. és várm. thb. virilis tag, az Önk. tűzoltó egy. parancsnoka, Kaszinó pénztárosa, a Közbirt. elnöke. 1932-ben. 70 holdas birtoka bérbe van adva. Gyermekei: Miklós, Pál, Zoltán, József és János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.