Helyismereti wiki oldalak

Illgen Gyula (1882-?)

városi alszámvevő özvegye Bubla Gizella. Férje * 1882. Szolnok. 12 évet töltött a város szolgálatában, a városi képviselő-testület tagja volt. - Gyermekei: Mária (sámsondi Kiss Béláné) és Magdolna (városi tisztviselő).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Cseh Andrásné Szívós Éva (1926-2011)

Szívós Éva 1926. július 20-án született Szolnokon. Édesapja, Szívós Antal pénzügyigazgatósági tisztviselő volt, édesanyja Petricsek Jolán a család háztartását vezette.
Elemi iskolai tanulmányait az izraelita iskolában végezte, majd a Bánffy Katalin Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. A Debreceni Tudományegyetemen szerzett természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát 1950-ben.
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban helyezkedett el. 1952-től rövid ideig a Szolnok Megyei tanács Művelődési Osztályán tanulmányi felügyelőként is dolgozott.
1954-ben kötött házasságot Cseh András pedagógussal.
1957-ben egykori alma matere, a Varga Katalin Gimnázium igazgatójává nevezték ki, amely 1962-ig működött az irányítása alatt. Ekkor kapott megbízatást a Tiszaparti Gimnázium vezetésére. Igazgatóként mindent megtett, hogy megalapozza az új középiskola hírnevét.
1981-ben vonult nyugdíjba.
Számos kitüntetéssel ismerték el szakmai munkáját: Egészségügy Kiváló Dolgozója (1977), Törzsgárda jelvény arany fokozata (1980), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1981).
2011. október 19-én hunyt el.

Forrás:
Pedagógusok arcképcsarnoka, 12. köt. Debrecen, 2013.

Simon István (1968-1928)

ny. vár. kataszt. nyilvántartó özvegye, Hay Franciska. Férje * 1868. Jászberény. 23 évet töltött a város szolgálatában. A városnak közszeretetben álló polgára volt. Megh. 1928-ban. Gyermekei: István (rk. lelkész), Mária (tisztv.) és Pál.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Csempe kereszt (Jászjákóhalma)

A kapitányréti erdő sarkán a 31-es út mellett áll. Műkőből van. Az elnevezés csalóka, mert csempének gondolnák, de az a mellette lévő tanya lakójának ez volt a beceneve. Szövege: DICSÉRTESÉK A JÉZUS KRISZTUS ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA ÖZV. HORVÁTH KÁROLYNÉ LÉKÓ MÁRTA ÉS LEÁNYA MÁRIA LÁSZLÓ JÁNOSNÉ SAJÁT BIRTOKÁN 1906 Bali Gy. Jberény

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: A jákhalmi határ szakrális emlékei. In: Jászsági évkönyv, 2013. Jászberény, 2013.: 283-289.

Anisics Sándor

ifj. szijgyártó és nyerges m. * 1913. Cegléd. Gimn. végzett Pécsett. Atyjánál szabadult fel, ott volt segéd, 1933 óta önálló. A Magy. könyvbarátok szöv. és a NEP tagja. - Felesége: Gálfy Julia.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szász Ferenc

vitéz ny. csendőr * 1894. Marosugra. 1918-ban lépett a csendőrség kötelékébe, 1922-ben vonult nyugalomba. - Az 50. és 138. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, szerb, olasz fronton. I. és II. o. ez., bronz vit., háb. emlék érem, K. cs. k. tulajd. 1923-ban avatták vitézzé. - Felesége: S. Nagy Rebeka.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Wittman Tibor (1923-1972)

Wittman Tibor Jászberényben született 1923. január 15-én. A budapesti egyetemen - az Eötvös Kollégium tagjaként - történelem–latin szakos tanári diplomát szerzett 1946-ban. Pécsett és Budapesten kezdett tanítani, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanára lett (1957–1958). 1959-től a szegedi egyetemre került. A középkori egyetemes történeti tanszék vezető docense lett. 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár.
A kandidátusi fokozatot 1955-ben, a tudomány doktora fokozatot 1962-ben érte el. 1966-ban a bolíviai Tomás Frias Autonóm Egyetem dísztoktorává fogadta.
Az 1963/64-es tanévben dékánhelyettesi megbízást is vállalt, 1964–1967 között pedig az oktatási rektorhelyettesi posztot is betöltötte. 1967-ben ő alapította a Latin-Amerika története tanszéket (a mai Hispanisztika Tanszék).
Tagja volt a Magyar történelmi Társaságnak. Az MTA Történettudományi Bizottságában, a TMB Történelemtudományi Szakbizottságában és az MTA Acta Hist. Hung. szerkesztőbizottságában is tisztséget töltött be.
Legfőbb kutatási területe a magyar reformor, a 17. századi Habsburg-ellenes erdélyi függetlenségi harcok nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata, a harmincéve háború, illetve mellett a nyugat-európai történelem, többek között Németalföld aranykora. Az árforradalom, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet gazdasági kérdései. Sok időt szentelt a "harmadik világ", azon belül is Latin-Amerika és Kuba történetének.
1972. július 31-én hunyt el Szegeden. A Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Szegedi egyetemi almanach. Szeged, 1996.

Szent István-szobor (Szajol)

Györfi Sándor alkotását 2000-ben avatták fel a szajoli Rózsák terén. Az egész alakos bronz szobor 220 cm magas süttői mészkőből készült talapzaton áll.

Szajol

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

1848-as emléktábla (Kunmadaras)

A községháza bejáratánál 1948-ban felavatott centenáriumi emléktábla.

Kunmadarasl.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Ducza Ignác

fűszer- és csemegekeresk. * 1881. Túrkeve. 10 évig volt Hangya szöv. ü. v. 1920 óta önálló. Keresk. egy. választm. tagja. - Felesége: Kalmár Eszter, fia: Ignác.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.