Helyismereti wiki oldalak

Naneth Zsigmondné, Szabó Rozália

özv., gazdálkodó * Ókécske. 200 hold földön gazdálkodik, a malma bérbe van adva. - Gyermekei: Linus, Zsigmond és Rozália (Kovács Gergelyné).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Karkecz Lajos

férfiszabómester * 1902. Szolnok. 1920-ban szabadult fel, segéd volt Bpesten és Szolnokon, 1921 óta önálló. 1925 óta konfekciós munkát készít a helyi szabómesterek részére. - Felesége: Timár Rozália, gyermekei: Rózsi, Éva, Erzsébet, Lajos és Gyula.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Stern Jenő

gyárigazgató * 1891. Mezőberény. A gyomai házi szövőgyárban volt társtulajdonos és vezető, 1922 óta a Mezőtúri Szövőgyár rt. műszaki és ü. v. igazgatója. Harcolt az orosz és olasz fronton, fogságba esett. K. cs. k. tulajd. Hitközs. képv. test tag.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Prusinszky

(prusinai)
Trencsénmegyei czímeres nemes család. Ferencz fia József bácsmegyei származású csányi lakos Trencsénmegye bizonyitványa alapján kihirdettetett 1769. évben.
(1769. év 290. A. sz. 298. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Lukács (1646)

1646. évben, nyertek nemességet Lukács Imre, neje Tóth Ágota, gyermekeik Balázs, Péter, Benedek, Anna, Orsolya, Margit, Dorottya, Ilona, továbbá testvére Jakab, neje Koós Anna, fiai Albert és Balázs, leányai Anna, Erzsébet és Zsófia. A Borsodban kihirdetett armalis jelenleg Lukács György aranyosmaróthi kir. törvényszéki biró tulajdonában van. A család Sikátorról származik s innen vette az újabb időben használt sikátori előnevet. Az 1724. évi investigatió alkalmával a nemességszerző Imre fia Benedek fia János gyöngyösi és a nemeslevélben megnevezett Jakab fia Márton fia Imre egri lakosok igazoltattak. Ennek fia volt az 1776. évben Egerben élt Mihály.
(1776. év 35. A. sz.)
János leszármazóit az alábbi táblázat mutatja:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/167.htm


Imre feldebrői lakos fia József nagytobai (Torontálm.) jegyző igazoltatik 1842. évben.
(1745. év 197. sz. 1842. év 1892. sz. 1559. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Zirzen Janka (1824-1929)

Jászberényben született, ahol 1824. május 23-án tartották keresztvíz alá. Hét éves korától Pesten és Egerben tanult. 1840-ben hazatérve szülőházában egy kis leánynevelő intézetet nyitott. Ekkor már nem éltek szülei, vállalkozása felemésztette kis vagyonát, s elment Egerbe nevelőnőnek. 1846-ban hazahívták, és ismét megnyitotta intézetét. Ez 1849-ig működött. Ezután ismét nevelőnő lett Aradon, majd Jászberényben. 1866-tól Pesten élt, 1867-től báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter munkatársaként vezető szerepet játszott a nőnevelés szervezésében. 1869-től a budai tanítóképző intézet, 1873-tól az ebből fejlődött polgári iskolai tanítónőképző intézet (a későbbi Erzsébet Nőiskola) igazgatója volt 1896-ban történt nyugdíjazásáig.

Zirzen Janka. Hirsch Nelli rajza.
Hirsch Nelli rajza (Vasárnapi Újság)

Budapesten, 1904. december 28-án bekövetkezett halála után a Kerepesi temetőben kísérték örök nyugalomra. Síremlékéré méltán vésték: "Szívének melegével, lelkének nagy erejével egész nemzedéket nevelt a magyar hazának, gazdag volt élete munkában és küzdelemben." 1929-ben Jászberényben (szülőházán), 1933-ban és 1971-ben Budapesten állítottak táblát emlékére.

Forrás:
Császtvai István: Zirzen Janka, a magyar tanítónőképzés úttörője. = Jászkunság (1955. június) pp. 7-10.
Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 2003. pp. 251-252.

 

Papp Varga János (?-1933)

ny. cs. th. özvegye Bracsok Ilonka. Férje mint a tiszaroffi őrs parancsnoka ment 1927-ben nyugdíjba, megh. 1933-ban. Több kitüntetés között az I. o. kat. szolg. érem tulajd. A fronton József főherceg személyes védelmére volt beosztva. 3 árvája maradt.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Serény János

nyug. cs. törzsőrmester * 1874. Aldoboj. Katonaságtól lépett 1900-ban a csendőrséghez Csucsán, 1906-ban a brassói kerületben szolgált, a háború alatt határszéli szolgálatot teljesített, 1919-től Szolnokon, 1920-tól Dévaványán szolgált, 1929-ben vonult nyugalomba. - Felesége: Farkas Katalin, gyermekei: Erzsébet, Géza és Béla.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Horváth Sándorné Fülöp Ilona

Fülöp Ilona 1935-ben született Jászjákóhalmán. 1964. március 10-től dolgozott a jászberényi Városi-Járési Könyvtárban. Az olvasószolgálat csoportvezetőjeként 1974-ben Szocialista Kulturáért elismerésben részesült és 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetést kapott.

Horváth Sándorné

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Szolnok megyei kitüntetett könyvtárosok albuma. Szolnok, [1980]

Szentpéteri Géza (1937-2012)

Budapesten született 1937-ben, de egész gyermek- és ifjúkora Kisújszálláshoz kötötte. 1961-ben kapta kézhez villamosmérnöki diplomáját. A Medicor Művek Röntgengyárában helyezkedett el tervezőmérnökként.

Nős. Felesége Bartoss Mária. Két gyermekük született: Mária és Zsolt.

Nyugdíjazása után családkutatása révén mélyült el Kisújszállás helytörténetében. 2004-ben jelent meg első munkája ,,Adatok Kisújszállás régi nyelvéről, nyelvjárásáról” címmel. 2010-ben adta ki Prédikátoraink, Kisújszállás református lelkészpásztorai 1717-től napjainkig” című munkáját. Publikált a Kisújszállási nagykun kalendáriumban is. H
 
2012. április 17-én hunyt el. 75 évet élt.
 
Városához való ragaszkodásáért, a városért végzett fáradhatatlan helytörténeti gyűjtőmunkájáért  posztumusz Pro
Urbe díjjal jutalmazta a város önkormányzata.

Forrás:

Ducza Lajos: Emlékezés Szentpéteri Gézára. In: Kisújszállási nagykun kalendárium. Kisújszállás, 2013.: 191.