Helyismereti wiki oldalak

Római katolikus templom (Pusztamonostor)

Pusztamonostor már a középkorban templommal rendelkező település volt. A mai templom helyére Tassy Rozális helyi birtokos adományából épült egy kápolna 1723-ban, melyet az Angyalok Királynéja tiszteletére szenteltek fel. A ma látható barokk templom 1793-ban épült fel és Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel.

A főoltár Szűz Mária születsét ábrázolja. Művészi alkotás a díszes szószék és a copf stílusú márvány lábazatos keresztelőkád. A karzaton található orgona a pécsi Angster orgonagyártól vásárolt 1912-es eklektikus stílusú hangszer. 1993-ban készült el a templombelső festése, amely Király József templomfestő munkája.

Pusztamonostor

Pusztamonostor

Az 1996-ban felújított kőkereszt a templomkertben (1904)

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Farkas Kristóf Vince - Pető István: Zarándokúton a Jászságban. Jászfényszaru, 2009.

Bárkányi János-emléktábla (Szolnok)

Zrinyi Ilona 1682-ben Bárkányi János ferences atyát nevezte ki udvari káplánjának Munkácson. Megbízta a pátert fiának, az akkor hatesztendős kis fejedelemnek tanításával. Bárkányi János ezután lett 1696-ban a szolnoki vártemplom plébánosa. Nevéhez fűződik a Kortonai Szent Margit Társulat megalapítása.
Kapcsolata a fejedelemmel az itteni években is megmaradt, Rákóczi figyelemmel kísérte kedves tanítója sorsát. Betegségében gondoskodott róla, majd élete végéig adományokkal segítette.
Bárkányi János 1710-ben hunyt el, hivatása gyakorlása közben. Pestises betegek között végezte munkáját és a kór őt is elragadta.

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A vártemplom Szent István téri plébániájának kapujában ma emléktábla áll Bárkányi János tiszteletére: "Itt lakott és itt működött II. Rákóczi Ferenc nevelője és kedves papja Bárkányi János 1696-1697".

 Forrás:

S: A város múltjából. Új Néplap (1991.09.14.): 5.

Pethes Imre emlékoszlopa (Jászárokszállás)

Pethes László  emlékoszlopát a Jászok Egyesülete emelte a színművész születésének helyén Jászárokszálláson. Születésének évfordulóján a helyi lokálpatrióták évente megemlékezéseket tartanak.

Jászárokszállás

(Kósa Károly felvétele -  Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Az emlékezés jegyében = Jászvidék (2014.11.28.): 1.

 

Czettler Jenő-emléktábla (Budapest)

A jászsági születésű dr Czettler Jenő akadémikus 1936-tól 1950-ig élt Budapesten a Köröndnél (VI. kerület, Andrássy út 83-85.) Tiszteletére emléktáblát állított a Jászok Egyesülete dr. Czettler Jenő egykori lakóházán 1991-ben.

Bányai Kálmán (1886-?)

ifj. ü. v. * 1886. Mezőtúr. 1903-ban szabadult fel, segéd volt Tamásiban, Hatvanban, Kiskunhalason, 1919 óta édesanyja kéményseprőüzemét vezeti. - A 4. lovas tüz. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton, megsebesült. Bronz vit. érem (4 pánttal), K. cs. k., vaskereszt (a vit. érem szalagján) tulajd.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Partos kápolna (Szolnok)

A Nyíl utca végében áll a Partos kápolna műemlék jellegű épülete, mely 1799-ben épült késő barokk stílusban. Huszártornya később épült. Egyhajós kápolna félköríves szentéllyel. Négyzetalaprajzú.

Jelentős szerepe volt a kis templomnak 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugati részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..."

Szolnok

Szolnok

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Jókai Mór: A két menyasszony. Budapest, 1967.

Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában : A szolnoki csata. Szolnok, 1973.

Izbéki Sándor (1821-1910)

"Duda" Izbéki Sándor a település egyik vagyonos és tekintélyes polgára volt. Több alkalommal töltötte be a községi bíró és a református gyülekezet gondnoki tisztjét. 1869-ben az ő adományából épült a református templom orgonája. Ekkor kapta a "Dudás" ragadványnevet.

Gyermektelenül halt meg. Végrendelete szerint vagyonából a község és a helyi református gyülekezet is részesült. Halála után a falu közelében lévő földjéből vásártér és temető lett.

Forrás:

Évszázados hagyományaink = Öcsödi Hírek (2018.09.): 10.

Bánkódó Krisztus (Jászjákóhalma)

A római katolikus templom előtt oszlopszerű talapzaton álló hiányos szobor Krisztust ábrázolja, amint a töviskoszorús fejét a tenyerébe hajtva ül. A rácsos vaskerítéssel övezett 18. századi szakrális műemléket a több évszázados időjárási viszontagságok jelentősen megrongálták.

Jászjákóhalma

(Bodor Miklós rajza - Thorma Miklós Múzeum)

1970-ben egy iparos állította helyre, majd 2010-ben a templom környékének rendezése során végeztek a szobron javításokat. Azonban nem sikerült az eredeti ábrázolást helyreállítani.

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: Belterületi szakrális emlékek Jászjákóhalmán. In: Jászsági Évkönyv. Jászberény, 2014.: 270-275.

Torba Alajos

ifj. szabó m. * 1904. Jászszentandrás. 1921-ben szabadult fel, segéd volt Kecskeméten, Jászdózsán, Jászfényszarun; 1926 óta önálló, kizárólag rendelésre dolgozik. Az Iparosok és kereskedők körének választmányi tagja, vigalmi biz. elnöke, másodpénztárosa, a Tűzoltó test. tagja. - Felesége: Tóth P. Ilona, leánya: Aranka.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Zászlótér (Kunhegyes)

Az Európai Uniós csatlakozás előestéjén, 2004. április 30-án avattak zászlóteret Kunhegyesen a Városháza melletti parkban, ahol az Országzászló is található. Az átadási ünnepség keretében Herbály Imre országgyűlési képvieslő és Kontra József polgármester avatta vonta fel a tizenkét csillagos uniós lobogót a zászlórúdon.

Kunhegyes

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár)

Forrás:

Európa-zászló Kunhegyesen = Kunhegyesi Híradó 14. évf. 5. sz. (2004. május) 6. p.