Helyismereti wiki oldalak

Bősz

(lindenfelsi).
1708. febr. 16-án nyert B. János-Jakab szolnoki alezredes czímerlevelet s előnevet. Kihirdette 1712. évben Nógrádmegye. Itt 1751. évben hirdettették ki nemességüket a czímerszerző fiai Ferencz szolnoki kapitány, továbbá Antal mármarosszigeti sóstiszt, László Prayzak ezredbeli hadnagy és Imre.
(1751. év 680. jkl.)
Ezek nemességükről 1764. évben, Ferencz fia János pedig, ki Békésmegyébe származott, 1792. évben nyertek bizonyságlevelet.
(1764. év 93 sz. 231. jkl. 1792. év 918. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Keresztelő Szent János-szobor (Nagyiván)

Nagyiván római katolikus templomát Kereszttelő Szent János tiszteletére szentelték fel. A névadó szent szobra a település közepén, a Piac téren állt, amely megsemmisült. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázata jóvoltából, amely az 1945 után eltávolított szobrok és emlékművek helyreállítására vonatkozott, a település eredeti helyén újraállította Keresztelő Szent János szobrát a Piactéren. A szoboravatásra és újraszentelésre 2000. június 25-én került sor. A szobor korhű rekonstrukciója Kampfl József budapesti szobrászművész alkotása, amelyet az eredeti talpazaton állítottak fel.

 

Nagyiván

Nagyiván

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok megyei millenniumi emlékkönyv. Szolnok, 2001.

Rósa

Mária Terézia 1756. évi ápr. 17-én Rósa Istvánnak, nejének Baró Annának, fiának Istvánnak a nemességgel a következő czímert adta:
Négyelt pajzs, 1. és 4. mező vörössel és aranynyal haránt metszve, benne középen arany-vörös rózsa, a 2. és 3. kék mezőben ezüst egyszarvú; sisakdisz: vörös-arany, illetve arany-vörös zárt szárny váltakozó szinű rózsával megrakva; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Az armalist kihirdették 1756. évben Borsod- és Heves, 1760. évben Szabolcsmegyék.
(1756. év 168. sz. 241. jkl.) Másolata levéltárunkban van.
István gör. kel. vallású egri lakos volt.
Fia Konstantin 1811. évben bizonyságlevelet nyert.
(1811. év 191. jkl. 1778. év 203. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Dósa Pál

makkfalvi, földbirtokos * 1897. Jászapáti. Régi nemesi család sarja. Középiskoláit Iglón végezte. 1928 óta gazdálkodik önállóan 170 holdas birtokán. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton. Bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. A városi képv. test. választott tagja, számos helyi egyesület tagja. - Felesége: Sárközy Margit.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Magyar Sándor

hentes- és mészáros m. * 1888. Jászfényszaru. 1904-ben szabadult fel Rákospalotán, segéd volt Jászberényben, Bpesten, Siófokon, 1921 óta önálló. Több helyi egy. tagja. - Felesége: György Jolán, gyermekei: Jolán, Irén, Sándor és László.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szűcs Jánosné

közs. szülésznő * 1903. Karcag. Oklevelét Szolnokon 1929-ben szerezte, 1931 óta közs. szülésznő Kuncsorbán. - Leányai: Erzsébet és Eszter.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Faragó Ignác

ékszerész és órás m. * 1897. Jászszentandrás. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt orosz fronton, megsebesült, fogságba esett. Iparát mint hadifogoly Oroszországban tanulta, Debrecenben tett mesteri vizsgát 1927-ben, azóta önálló. Az Iparoskör tagja. - Leánya: Magdolna.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Borsosné Ollé Mária

1944-ben született Fegyverneken. 1975-ben kezdett dolgozni könyvtárosként a Városi Központi Könyvtárban Szolnokon. 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült.

Borsosné Ollé Mária

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

 

Holokauszt emléktábla (Kunmadaras)

A haláltáborokból visszatértek már 1946-ban emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik a Holokauszt áldozataként vesztették életüket. Ezen az emléktáblán olvasható a kunmadarasi izraelita hitközség deportálásban és munkaszolgálatban elpusztult hozzátartozóik nevei.

Kunmadaras

Forrás:

Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete...Karcag, 1991.

2. világháborús emlékmű (Jászkisér)

Jászkisér főterén 1970. november 7-én avatták fel a Felszabadulási emlékművet. Ezt a korábbi, szovjet katonai emlékművet alakítottak át és avattak fel 1991. október 31-én a második világháború helyi hősei emlékére. Az égbe nyúló alkotás talapzatán feltüntették a jászkiséri háborús áldozatok nevét is.

2015-ben a települési önkormányzat úgy határozott, hogy az egykori felszabadulási emlékművet elbontatja. Az 1991-ben felállított márványtáblát a helyi ravatalozó falára kívánják elhelyezni, és tervbe vették egy új szobor elkészítését is.

Jászkisér

(Könyvillusztráció, 1993)

Forrás:

Jászsági évkönyv. Jászberény, 1993.

Megszabadulnának a Felszabadulási emlékművüktől = Új Néplap (2015.03.25.): 1.