Helyismereti wiki oldalak

Szentmiklóssy Gyula

építési vállalkozó * 1880. Nagyszalonta. Kőmivesmesteri vizsgát tett 1921-ben Veszprémben. Vezető pallér volt nagyobb városokban, a szombatságrogozi iparvágánynál, a hollódi vasútépítésnél; 1921 óta önálló. Munkái: szolnoki magánépítkezések és a zagyvarékasi rk. templom tornya, a gr. Károlyi család bályoki s magócsi kastélyának kibővítése stb. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt a szerb, olasz, orosz fronton, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Matkovics Ilona, leánya: Rózsika, nevelt leánya: Szatmári Gizella.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Díszkút (Tiszakürt)

Papi Lajos (1921-1987) szobrászművész Madáritató című alkotása a Tiszakürti Arborétum főbejáratával szemben található. A mészkőből faragott díszkút 1985-ben készült.

Tiszakürt

Tiszakürt

(Károly Nóra felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Tiszakürti Arborétum. Tiszakürt, 2006

 

Kiss Lajos (1865-?)

ny. székesfővárosi alkalmazott * 1865. Kisújszállás. 1901-ben lépett a főváros szolgálatába, a központi vásárcsarnok alkalmazottja volt. 1924-ben vonult nyugalomba. A Fansz tagja. - Felesége: Balázsi Eszter, gyermekei: Lajos, Róza és Kálmán.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Simon Lőrinc

kászonjakabfalvi, kántortanító * 1877. Marosvásárhely. Ősrégi székely család sarja. Oklevelét 1897-ben Csíksomlyón szerezte. Szolgált Kiskunmajsán, Püspöklelén, Kiskunfélegyházán és Moholon, ahol a szerbek 1918-tól 1922-ig mint túszt fogvatartották. - 1914-ben bevonult a 6. h. gy. e.-hez, harcolt a szerb fronton, betegsége miatt 1916-ban leszerelt. A Dalárda karnagya. - Felesége: Tolmácsy Flóra, gyermekei: Jenő (dr szfőv. s. fog.), László (okl. kántor) és Irén.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Veres Lajos

ny. máv altiszt * 1873. Kenderes. 1900-ban lépett a Máv szolgálatába, 1919-ben vonult nyugalomba. Az Iparos- és a Kath. kör tagja. - Felesége: Gödei Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Makay-kúria (Tiszainoka)

Az 1800-es évek második felében épült fel makói és geleji Makay Gábor tiszainokai kúriája. A birtok Makay Júlia és férje, dr. csengerujfalusi O'sváth Albert tulajdonába került. A két oldalszárnnyal ellátott U-alakú kúria tetején huszártorony állt. A hátsó homlokzatán tornác futott végig, amely egy kis parkra nézett. Az 1900-as évek elején Kocsis Imre, helyi gazda vette meg a kúriát a családtól. Házasság révén a kúria Zsoldos Zsigmond tulajdona lett. 1908-ban renoválták az épületet és lebontották az északi szárnyat, így L-alakú lett a kúria. Az 1940-es években a másik oldalszárnyat is, és ezután alakították ki a ma látható négy oldalon körbefutó tornácot. A 2. világháború idején orosz katonák rendezkedtek be az épületben. A háború után a család tuljadonában maradt az ingatlan, akik az 1960-as évek végén a Szolnok Megyei Tanácsnak ajánlották fel. A kúria azonban a tiszainokai tanács kezelésébe került át, amely raktárként használta. A rendszerváltást követően a helyi önkormányzattól magánszemély vette meg az épületet, és lakóházként újították fel.

A szabadon álló, földszintes épület téglalap alaprajzú. Kéttraktusos elrendezésű. A két eredeti búboskemencéből egy napjainkban is látható. A régi gerendás famennyezet szintén fennmaradt az egyik szobában. A kúria egy része alatt pince húzódik.

Tiszainoka

Tiszainoka

Tiszainoka

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. köt. Budapest, 2005.

Borsos Gerzson

földbirtokos * 1899. Jászkisér. Régi jász család sarja, ősei tevékeny részt vettek a község vezetésében. 75 hold földjén gazdálkodik. Felesége: tányi Csomor Róza, gyermekei: Rózsa, László és Ferenc.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Huszár szobor (Cibakháza)

Az 1849-es tavaszi hadjárat cibaki eseményei előtt tisztelegve avattak lovas szobrot Cibakházán az egykori híd közelében.

Cibakháza

A huszár alakja a cs. kir. 8. huszárezred egyenruháját viseli.  Az ezred már a kezdetektől az ún. "Zöld" ezredek közé tartozott. A birodalom hadseregében a huszárezredek kék vagy zöld felsőruházatot (dolmány - mente). A kék felsőhöz kék nadrágot viseltek de a zöld felsőhöz buzérvörös nadrág tartozott. 

A 8. huszárezredet az 1848-as forradalom Galíciában érte. A legénység zöme Felvidék nyugati részéről származó szlovák nemzetiségű volt. 1848 október- novemberében a magyarországi események ismeretében gyakorlatilag az egész ezred hazaszökött. A hazatérő ezredet elsősorban alacsonyabb rendfokozatú tisztjei vezették. A huszárok hazatérése után az ezred átszervezésre szorult. Bersek József őrnagy lett a vezetője.

1848 decemberében az ezred egy százada Bem erdélyi hadseregébe került. Ott is harcolta végig a szabadságharcot. Az ezred többi része 1848-49 telén a Klapka által vezetett 1. hadtestbe került Bersek vezénylete alatt, aki ekkor már alezredesi rendfokozatban volt. 1849. február 27-én a verpeléti lovasharcban kitűnően helytálltak. A tavaszi Hadjárat végén egy századukat a Bácskába vezényelték. A többi az 1. Hadtestnél maradt ekkor már Új Imre alezredes vezénylete alatt.

Cibakháza

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Papp Ferenc: Rövid ismertető a cs.kir. 8. huszárezredről [Kézirat]

 

1956-os emléktábla (Kunmadaras)

A Polgármesteri Hivatal homlokzatán áll az 1956-os forradalom áldozatai emlékére felavatott emléktábla. Az 1994 októberi megemlékezések keretében került sor a márványtábla elhelyezésére.

Kunmadaras

(Archív felvétel - Új Néplap)

Kunmadaras

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

2. világháborús emlékmű (Jászfelsőszentgyörgy)

A 2. világháborús harcok során a szovjet csapatok 1944. november 15-én foglalták el a községet. Háborús károk nem keletkeztek a faluban, de a hajtai tanyasi iskola szinte teljesen elpusztult. Jászfelsőszentgyörgy háborús hősei emlékének a rendszerváltás után állított emléket római katolikus templom előtti parkban 2000. november 1-jén.

Jászfelsőszentgyörgy

A mészkőből és gránitból készült alkotás  Tóásó Tibor munkája.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. Szekszárd, 1998.

Farkas Kristóf Vince -  Fodor Istán Ferenc: Második világháborús emlékművek a Jászságban. In: Jászsági évköyv. Jászberény, 2015.: 33-40.