Helyismereti wiki oldalak

Szabó Elek

földbirtokos * 1879. Jászberény. 1919 óta gazdálkodik 20 holdas öröklött birtokán, a fősúlyt az állattenyésztésre helyezi. - A világháború alatt a tábori csendőrségnél szolgált. - Közs. képv. test. tag. - Felesége: Vögyi Mária, fiai: Elek és János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Horváth Tibor (1938-2015)

Horváth Tibor matematika-fizika szakos középiskolai tanár 1977 és 1988 között a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet igazgató-helyettese volt. Az újonnan alapított Ecseki úti oktatási intézmény igazgató-helyettese lett 1988. őszén. 1991. december 3-án a Város Önkormányzata a már Széchenyi István nevét viselő Gimnázium élére.

2015. november 15-én, 77 évesen hunyt el.

Horváth Tibor (1938-2015)

Forrás:

Búcsúzunk = Új Néplap (2015.11.25.): 10.

Riport az új igazgatóval = Gimirka (1991.12.): 7.

Küry Géza (1858-?)

id, ny. árment. társ. ellenőr * 1858. Jászkisér. Régi nemesi család sarja. Az egyetemet Bpesten végezte. 7 évig szolgabíró, 10 évig a helyi tkpt igazgatója volt. 1894-ben az ármentesítő társulathoz került, amelynek 1931-ig volt ellenőre. - Felesége: Győrffy Ida, gyermeke: Géza (árm. társ. ig. főmérnök), Irén (özv. Csermák Vilmosné) és Klára (Mikecz Pálné.)

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gachal Sándor

eölvedi, közs. főjegyző * 1883. Tiszafüred. 1901-ben lépett a közig. pályára Tiszafüreden, 1910-től Bugyin II. jegyző, 1916 óta Tiszaug főjegyzője. - A 60. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton. - Tiszahíd, a közs. iskola létesítése körül nagy tevékenységet fejtett ki. A helyi egyesületek működésében részt vesz. - Felesége: Hentz Irén, gyermekei: Anna, Emma, László, Margit, György és Irén.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Pázmány András (1863-1920)

szilasi és laki, ny. közs. főjegyző özvegye Nagy Gizella. Férje * 1863. Mezőtúr. Tiszainokán kezdte működését. 1885-ben jött Tiszaugra, 1909-ben vonult nyugalomba, megh. 1920-ban. Özvegye a tiszaugi postát 24 évig vezette. - Fia: Béla (tanár).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szovjet emlékmű (Kunszentmárton)

Az egykori piactéren, parkosított területen az 1950-es években emelt kisebb halomra 1960-ban Kecskés Ferenc tervei alapján egy közel 4 méter magas fehér márvány obeliszket állítottak. Aranyozott ötágú csillag és a Szovjetunió címere díszítette. 1992-ben, az emlékművet eltávolították. Helyére az 1948-ban, a szovjet megszállás alatt lerombolt Országzászlót helyezték el.

Kunszentmárton

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : "...Körös vizinek napkeleti partján..." Szolnok, 2008. 457-486. pp.

Simon (1821)

Túrkevén 1821. év körül sok ily nevű egyén lakott, kiknek nemességét csak tanuvallomások támogatják.
(1821. év 1072. sz. 1228. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Szovjetunióba Elhurcoltak Emléktáblája (Mezőtúr)

A Szovjetunióba elhurcolt mezőtúri lakosok emlékére márványtáblát avattak 2016. szeptember 1-jén. A 2. világháború végén elhurcolt 274 személy emléke előtt tiszteleg a mezőtúri városháza északi homlokzatán elhelyezett emléktábla.

Forrás:

Bodor Márti: II. Világháborús Bombázás Mezőtúri Áldozatainak Emléknapja = Mezőtúr és Vidéke (2016.09.09.): 3.

Goda

G. Gáspár, neje Szabó Erzsébet, gyermekeik István, Gergely és Erzsébet 1689. évi jul. 1-én czímerlevelet nyertek, mely ugyanazon évben ki is hirdettetett.
(1689. év 348. jkl.)
Az 1724. évi investigatió idején István és József gyöngyösi lakosok.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Bölcskevi

(tasnádi).
Károly gyöngyösi postamester Udvarhelyszék bizonyitványával 1845. évben igazolja nemességét.
(1845. év 601. sz. 863. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.