Helyismereti wiki oldalak

Gergelyffy

1678. évi máj. 25-én nyertek czímeres nemeslevelet G. Balázs, neje Balogh Judit, gyermekei Mihály, Sándor, Ferencz, Borbála, Klára és Szigethy Ferencz.
Kihirdettetett 1679. évben. 1709. évben Balázs pásztói lakos.
(1679. év 367. jkl. 1709. év 456. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Gorjanc Ignác (1924-1987)

Csepelen született 1924. július 31-én. 1943-ban vas- és fémesztergályos segédlevelet szerzett. 1943-tól 1953-ig Csepelen dolgozott a szakmájában. 1953-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti műszaki egyetemen. 1954-től a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár főmérnöke, 1955-64-ben igazgatója. 1964-től a Fémnyomó- és Lemezárugyár és a budapesti hűtőgépgyár egyesítésével létrejött, Jászberénybe telepített új Lehel Hűtőgépgyár igazgatója, 1968-tól vezérigazgatója. 1967-től haláláig országgyűlési képviselő, 1980-tól az országgyűlés ipari bizottságának elnöke. Fontos szerepet játszott a nemzetközi színvonalú magyarországi hűtőgépgyártás megteremtésében.

1975-ben Állami Díjat kapott, 1985-től Jászberény díszpolgára. 1976-tól a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alelnöke volt.

Jászberényben hunyt el 1987. február 10-én, s a Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Új Magyar Életrajzi Lexikon. 2. kötet. Budapest, 2001.

Kornó István

közs. pénztáros * 1899. Csépa. Középiskolát végzett Szentesen, atyja birtokán gazdálkodott, 1931 óta áll a község szolgálatában. - A 68. gy. e.-ben harcolt a román és olasz fronton, fogságba esett. Az ÖTT szakaszparancsnoka.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kálvária (Karcag)

A Dózsa György út mentén található Kálvária a város belterületén fekvő kunhalmon került kialakításra. Az egykori Szőlő-halom a régi kertkultúra emlékét idézi. A 15. századi kápolna-maradványok köré épült késő barokk kálvária miatt nevezik Kálvária-dombnak. 1851-ben avatták fel a fakeresztekkel és kőstációkkal díszített emlékdombot az 1848/49-es szabadságharc hőseinek emlékére. A kultúrjellegű halom tetején körlakban elhelyezkedő képfülke-építményekből álló stációs Kálvária. A domb csúcsán három nagyméretű fakereszt és egy ugyancsak fából készült harangláb magasodik. A hanargláb mellett feszület található, lábánál Mária-szoborral. Az 1990-es évek elején újították fel a 140 éves emlékműegyüttest.

Karcag

Képeslap

Karcag

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.

Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Nagykun Református Általános Iskola (Karcag)

Épület

Nagykun Református Általános Iskola klasszicista épületét 1813 és 1814 között emelték. A főtere lezáró egyemeletes épület udvar felőli belső homlokzata árkádos kiképzésű. Eredetileg földszintesnek épült 6-1-6 árkádnyílásos tornáccal, középen erősen előugró rizalittal. 1818-ban húzták rá az emeletet már alacsonyabb ívű árkádokkal és cseréptetővel. Az épület Kossuth téri főhomlokzatát több alkalommal átalakították, de udvari, emeletes, árkádos homlokzatat ma is az eredeti állapotot tükrözi.

Karcag

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Valószinüleg az emelet ráépítése idején készült el az iskola körüli kőfal is a tornyokkal, a téglakerítés sarkain kis tornyokban elhelyezett csengőkkel. Ezekkel szólították iskolába a tanulókat. Innen kapta a Csengős iskola nevet. A tornyokat 1927-ben újjáépítettek, 1996 tavaszán pedig felújították.

A műemlék haranglábak avatására Györfi Sándor szobrászművész elkészítette az 1879-es dátumot viselő csengő hasonmását, amely korábban megrepedt.

Forrás:

Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Szent Család-szobor (Jászfényszaru)

Jászfényszaru központjában áll a Szent Családot ábrázoló szobor, amely a település második legrégebbi építménye. A templomkertben található tagolt, szögletes alaprajzú talapzaton álló korinthoszi oszlop, amely vulkáni tufából készült,  4,5 méter magas. A kőszobor 1769-ben Szalmás József költségén készült barokk stílusban. A Szalmás család valószínű fogadalomból vagy hálából állíthatta a szakrális szobrot. 2012-ben a főtéri felújítási munkálatok alatt sorkerült a szobor restaurálására is. A Jászfényszarui Római Katolikus Egyházközség és a Fényszaruiak Barári Egyesülete a Leader-programon nyert pályázat segítségével újítatta fel a műemléket. A munlákatokat Konkoly György kőszobrász és Egri Hunor kőszobrász-restaurrátor végezték. Új horganyból készült aranyozott díszeket helyeztek a szoborra, kőszínű védőréteggel látták el. Hitelesen restaurálták a talapzat feliratát.

Jászfényszaru

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Megújult a Szent Család-szobor = Új Néplap 2012. október 4. 4.p.

Megújult a Szent család szobra Jászfényszarun = Új Néplap 2012. október 20. 5.p.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Bácsi Józsefné Papp Rozália Eszter (1930-1985)

Törökszentmiklós, Gyászértesítők

(Gyászjelentés - Verseghy Ferenc Könyvtár Aprónyomtatvány-tára) 

(A letéti állományt digitalizálta a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, 2013-2014)

Nemes Gerzson-emléktábla (Szolnok)

Nemes Gerzson (1902-1988) vízépítő mérnök születésének 100. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a Tisza Szálló és Gyógyfürdő hátsó homlokzatán, a díszkút mellett. A márványtáblán található dombormű Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása.

Szolnok

Szolnok

(Kósa Károly felvételei, 2002 - VFMKMI)

Forrás:

A vízért, a víz ellen : A Tisza-völgy múltja, jelene és jövője : Tudományos tanácskozás a 100 éve született Nemes Gerzson emlékére. Szolnok, 2002.

Feszület (Mesterszállás) (1987)

Mesterszállás északi határában 1987-ben emelt feszületet a helyi római katolikus egyházközség. Az úgynevezett K. Kiss Mátyás-féle keresztet 2014-ben felújították a mesterszállási Gazdakör elnöke, Nagy Sándor javaslatára. A korpuszt Virágh László mezőtúri festőművész készítette el.

Forrás:

[K. Kiss Mátyás-féle keresztet] = Falufigyelő (2015. január-március) pp. 18-19.

K. Nagy János (1938-2007)

K. Nagy János Törökszentmiklóson született 1938. október 9-én. Édesapja gazdálkodó, majd tsz-tag volt, édesanyja háztartásbeli. Egy húga született. A család Kuncsorbán élt, egy olyan Szolnok megyei kis faluban, ahonnan csak kerékpárral vagy szekérrel lehetett eljutni a környező városokba. Osztatlan elemi iskolába járt. A felső tagozatot is a faluban végezte el. Ezután anyagi okokból nem tanult tovább, bár jeles tanuló volt. Egy év elteltével volt osztálytársai támogatásával jutott el a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumba. Nagy szorgalmával hamar leküzdötte a hiányosságokat. A falusi iskolában egyáltalán nem tanult orosz nyelvet. A gimnáziumban sikerült felzárkóznia. Az iskola légköre, kiváló pedagógusai hatottak rá a pályaválasztásában. 1958-ban jelesen érettségizett. Felvették a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–orosz szakára. 1963-ban kapott középiskolai magyar-orosz nyelvszakos tanári oklevelet.
 
1964-ben feleségül vette Dobó Éva magyar-francia szakos tanárnőt. Két gyermekük született: Dóra és Tamás.
 
Tanári pályáját a patinás szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban kezdte. Itt 1963. augusztus 1-től 1964. június 30-ig dolgozott. Családi okokból Debrecenhez kötődött, ezért áthelyezéssel nevelőtanár lett a Péchy Mihály Építőipari Kollégiumban 1964. július 1-től 1965. augusztus 30-ig. Majd a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolához került. Az 1965-ös tanévkezdéstől a szakjának megfelelő tantárgyakat tanította mind a nappali, mind a levelező tagozaton. Ekkor már az ÉVM átszervezte a Felsőfokú Építőgépészeti Technikumot főiskolává.
 
A főiskola tantestülete a szakközépiskola műszaki és más szaktanárainak áthelyezésével alakult ki. Így került át ő is az új intézményhez. 1966. augusztus 1-től 1972. június 15-ig a Nyelvi Lektorátuson volt, de a főiskola kollégiumában is vállalt nevelőtanári megbízást mellékállásban.
 
Kollégáival is jó munkakapcsolatot alakított ki, közülük többen óraadóként is tanítottak a szakközépiskolában.A szakközépiskolában újabb álláshelyek adódtak, ezért 1972. június 16-ával visszatért és nyugdíjazásáig ott tanított. Munkáját mindig pontosan, felelősséggel látta el. Moszkvában, majd Leningrádban volt tanulmányi úton. Egy-egy érettségi találkozón a volt diákok is (nappali és levelező tagozatosok) dicsérték segítőkészségét, emberségét és szakmai tudását.
Az iskola kihelyezett levelező tagozatainak szervezésében, a tapasztalatok átadásában, az oktatás jó színvonalának biztosításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Szolnok megyei ÁÉV és a budapesti székhelyű ÉPGÉP Vállalat vezetői is nagyra értékelték azt a munkát, amelyet technikusaik képzése érdekében végzett.Iskolai munkája mellett 1979-töl 1994-ig felnőttképzési, majd szakközépiskolai pedagógiai szaktanácsadó feladatok ellátására kapott megbízást. Sokrétű tapasztalatok birtokában ezeknek is eredményesen tett eleget. A szakigazgatási szervezetek több alkalommal elismerték és jutalmazták.K. Nagy János kolléga kiemelkedő tanári munkájának folyamatos gyakorlása mellett 1979 júniusától 1989 februárjáig felnőttképzési szakfelügyelő volt Hajdú-Bihar megye középiskoláiban, majd 1989 márciusától 1994 júniusáig ugyanitt középiskolai pedagógiai szaktanácsadó.
 
Eredményes és sikeres tanári, majd pedagógiai irányítói tevékenysége megvalósításában két középiskolának is fontos szerepe volt. A szakmai tapasztalatszerzés egyik terepe a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium volt, ahol – velem együtt - tanári pályafutását kezdte 1963-ban, a másik a debreceni Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola, ahol tanári tevékenységét sok éven át végezte. Mindkét intézményben sajátos arculatú, elismert minőségű pedagógiai munka valósult meg. igényes és emberséges iskolaigazgatók vezetése mellett.
 
K. Nagy János kollégánk szakfelügyelőként és szaktanácsadóként is igen értékes és maradandó emlékű munkát végzett.Kitüntetései: 1974. Az építőipar kiváló dolgozója (ÉVM), 1976. Emlékplakett a felnőttoktatás 30 éves évfordulójára (OM) , 1985. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény (MM), 1999. Pedagógus Szolgálati Emlékérem (OM)
 
Hosszú betegség után 2007. december 31-én hunyt el.
 
 
Forrás:
A szolnoki iskolák tanárai a pedagógusok arcképcsarnokában, 2002-2018. Nyíregyháza, 2018. 

A szócikk elkészítésében Vass Bálint működött közre az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.