1678. évi máj. 25-én nyertek czímeres nemeslevelet G. Balázs, neje Balogh Judit, gyermekei Mihály, Sándor, Ferencz, Borbála, Klára és Szigethy Ferencz.
Kihirdettetett 1679. évben. 1709. évben Balázs pásztói lakos.
(1679. év 367. jkl. 1709. év 456. jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Csepelen született 1924. július 31-én. 1943-ban vas- és fémesztergályos segédlevelet szerzett. 1943-tól 1953-ig Csepelen dolgozott a szakmájában. 1953-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti műszaki egyetemen. 1954-től a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár főmérnöke, 1955-64-ben igazgatója. 1964-től a Fémnyomó- és Lemezárugyár és a budapesti hűtőgépgyár egyesítésével létrejött, Jászberénybe telepített új Lehel Hűtőgépgyár igazgatója, 1968-tól vezérigazgatója. 1967-től haláláig országgyűlési képviselő, 1980-tól az országgyűlés ipari bizottságának elnöke. Fontos szerepet játszott a nemzetközi színvonalú magyarországi hűtőgépgyártás megteremtésében.
1975-ben Állami Díjat kapott, 1985-től Jászberény díszpolgára. 1976-tól a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alelnöke volt.
Jászberényben hunyt el 1987. február 10-én, s a Fehértói temetőben helyezték örök nyugalomra.
Forrás:
Új Magyar Életrajzi Lexikon. 2. kötet. Budapest, 2001.
közs. pénztáros * 1899. Csépa. Középiskolát végzett Szentesen, atyja birtokán gazdálkodott, 1931 óta áll a község szolgálatában. - A 68. gy. e.-ben harcolt a román és olasz fronton, fogságba esett. Az ÖTT szakaszparancsnoka.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
A Dózsa György út mentén található Kálvária a város belterületén fekvő kunhalmon került kialakításra. Az egykori Szőlő-halom a régi kertkultúra emlékét idézi. A 15. századi kápolna-maradványok köré épült késő barokk kálvária miatt nevezik Kálvária-dombnak. 1851-ben avatták fel a fakeresztekkel és kőstációkkal díszített emlékdombot az 1848/49-es szabadságharc hőseinek emlékére. A kultúrjellegű halom tetején körlakban elhelyezkedő képfülke-építményekből álló stációs Kálvária. A domb csúcsán három nagyméretű fakereszt és egy ugyancsak fából készült harangláb magasodik. A hanargláb mellett feszület található, lábánál Mária-szoborral. Az 1990-es évek elején újították fel a 140 éves emlékműegyüttest.
Képeslap
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
Forrás:
Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.
Épület
Nagykun Református Általános Iskola klasszicista épületét 1813 és 1814 között emelték. A főtere lezáró egyemeletes épület udvar felőli belső homlokzata árkádos kiképzésű. Eredetileg földszintesnek épült 6-1-6 árkádnyílásos tornáccal, középen erősen előugró rizalittal. 1818-ban húzták rá az emeletet már alacsonyabb ívű árkádokkal és cseréptetővel. Az épület Kossuth téri főhomlokzatát több alkalommal átalakították, de udvari, emeletes, árkádos homlokzatat ma is az eredeti állapotot tükrözi.
(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Valószinüleg az emelet ráépítése idején készült el az iskola körüli kőfal is a tornyokkal, a téglakerítés sarkain kis tornyokban elhelyezett csengőkkel. Ezekkel szólították iskolába a tanulókat. Innen kapta a Csengős iskola nevet. A tornyokat 1927-ben újjáépítettek, 1996 tavaszán pedig felújították.
A műemlék haranglábak avatására Györfi Sándor szobrászművész elkészítette az 1879-es dátumot viselő csengő hasonmását, amely korábban megrepedt.
Forrás:
Sisa Béla: Karcag építészeti emlékei. Karcag, 2000.
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
Jászfényszaru központjában áll a Szent Családot ábrázoló szobor, amely a település második legrégebbi építménye. A templomkertben található tagolt, szögletes alaprajzú talapzaton álló korinthoszi oszlop, amely vulkáni tufából készült, 4,5 méter magas. A kőszobor 1769-ben Szalmás József költségén készült barokk stílusban. A Szalmás család valószínű fogadalomból vagy hálából állíthatta a szakrális szobrot. 2012-ben a főtéri felújítási munkálatok alatt sorkerült a szobor restaurálására is. A Jászfényszarui Római Katolikus Egyházközség és a Fényszaruiak Barári Egyesülete a Leader-programon nyert pályázat segítségével újítatta fel a műemléket. A munlákatokat Konkoly György kőszobrász és Egri Hunor kőszobrász-restaurrátor végezték. Új horganyból készült aranyozott díszeket helyeztek a szoborra, kőszínű védőréteggel látták el. Hitelesen restaurálták a talapzat feliratát.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára
Forrás:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár
Megújult a Szent Család-szobor = Új Néplap 2012. október 4. 4.p.
Megújult a Szent család szobra Jászfényszarun = Új Néplap 2012. október 20. 5.p.
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
(Gyászjelentés - Verseghy Ferenc Könyvtár Aprónyomtatvány-tára)
(A letéti állományt digitalizálta a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, 2013-2014)
Nemes Gerzson (1902-1988) vízépítő mérnök születésének 100. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a Tisza Szálló és Gyógyfürdő hátsó homlokzatán, a díszkút mellett. A márványtáblán található dombormű Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása.
(Kósa Károly felvételei, 2002 - VFMKMI)
Forrás:
A vízért, a víz ellen : A Tisza-völgy múltja, jelene és jövője : Tudományos tanácskozás a 100 éve született Nemes Gerzson emlékére. Szolnok, 2002.
Mesterszállás északi határában 1987-ben emelt feszületet a helyi római katolikus egyházközség. Az úgynevezett K. Kiss Mátyás-féle keresztet 2014-ben felújították a mesterszállási Gazdakör elnöke, Nagy Sándor javaslatára. A korpuszt Virágh László mezőtúri festőművész készítette el.
Forrás:
[K. Kiss Mátyás-féle keresztet] = Falufigyelő (2015. január-március) pp. 18-19.
A szócikk elkészítésében Vass Bálint működött közre az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.