Helyismereti wiki oldalak

Czupp Pál (1956-)

Czupp Pál fafaragó 1956. október 6-án született Kunhegyesen.

Forrás:

Víg Márta: Kunhegyes első népi iparművésze. In: Kunhegyesi Nagykun Kalendárium, 2008. Kunhegyes : [Kunhegyesi Önkormányzat], 2007. 182. p.

Szolnok dicsőségére (Szolnok)

1997 májusában avattak a szolnoki Damjanich-uszoda fedett medencéjének épületében. A VI. Kanizsa Tivadar vízilabdatorna keretén belül került sor egy márványtábla felavatására, amely a szolnoki vízilabda sport magyar bajnokainak nevét őrzi meg az utókor számára.

Szolnok

Archív felvétel - Jászkun Krónika

Az uszoda elbontása után a Tiszaligetbe került át az emléktábla.

Az emléktábla felirata és a sportolók névsora: "Szolnok dicsőségére. A víziladba sport magyar bajnokai 1954 Dr. Boros Ottó, Dr. Hasznos Ferenc, Hegmann György, Kanizsa Tivadar, Károlyi Tibor, Kelemen József, Pintér István, Földes László /  1957 Dr. Boros Ottó, Brinza István, Dr. Hasznos Feren, Hasznos IStván, hegmann György, Kanizsa Tivadar, Kelemen József, Koncz István, Kuczora Ferenc, Pintér István, Goór István / 1958 Dr. Boros Ottó, Brinza István, Dr. Hasznos Ferenc, Hasznos István, Hegmann György, Kinizsa Tivadar, Kelemen József, Koncz István, Kuczora Ferenc, Pintér István, Szegedi Varga Kázmér, Goór István / 1959 Dr. Boros Ottó, Brinza István, Hasznos István, Hegmann György, Kanizsa Tivadar, Kelemen József, Koncz István, Kuczora Ferenc, Pintér István, Szegedi Varga Kázmér, Goór István / 1961 Dr. Boros Ottó, Brinza István, Hasznos István, Hegmann György, Kanizsa Tivadar, Kelemen József, Koncz István, Kuczora Ferenc, Pintér István, Stabó János, Szegedi Varga Kázmér, Czapkó Miklós / 1964 Dr. Boros Ottó, Kanizsa Tivadar, Katona Gábor, Koncz István, Kuczora Gyula, Pintér István, Urbán Lajos, Szegedi Varga Kázmér, Czapló Miklós"

Forrás:

Kanizsa Tivadar [...]. Jászkun Krónika (1997.05.20.): 5.

Makay

(makói és geleji)
Egyik tagja, Makay Dezső m. kir. közigazgatási biró, a családjáról irt kimeritő tanulmányában a Csanád nemzetségből származtatja le.
(Turul 1896. év 27., 75.)
Újitott czímert és nemességmegerősitést II. Rudolf király 1581. évi apr. 15-én adott M. György, Ferencz, János és Anna testvérek s György neje Katalin és leányaik Anna és Erzsébet részére.
Kihirdették 1586-ban Biharmegye és 1606. évben Zemplénmegye. A czímerszerző György 1582. évi máj. 10-én Makón egy nemesi kúriát kapott Rudolf királytól, innen a makói előnév; fia volt György, ezé András, ezé pedig azon János, a ki 1722. évben megszerezte a geleji birtokrészt, erre a nádortól 1723. évben megerősitő oklevelet nyert, - innen a geleji előnév.
(1752. év 171. sz. Zemplénm. lev. 109. sz. jk. 815. 1. Fasc. 5. N. 656. Egri kápt. A. M. jk. 285. A. L. jk. 302.)
A hevesi ágat az 1581. évi czímert szerző György fia János fia István pásztói lakos s az emlitett János fia Ferencz fia János tiszafüredi lakos alapitották.
Nemességüket Zemplénmegye bizonyitványával 1792. évben igazolták István fia László fiai: József és Ferencz besenyőteleki és János hejczei lakosok.
(1783. év 134. jkl. 1792. év 246. jkl.) Ez utóbbi később már mint Hevesvármegye főadószedője és táblabirája szerepelt, Dessewffy Rozállal való házasságából származtak Bertalan, Ágoston, Antal és Lajos, kik 1810. évben nemesi bizonyságlevelet nyertek.
(1810. év 10. sz. 23. jkl.)
Az 1581. évi armalis hiteles másolata Zemplénmegye levéltárában van.
Az élőnemzedék származási adatait a M. Nemz. Zsebkönyvben találjuk.
(II. r. I. 426.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Szentesi Sámuel

gazdálkodó * 1884. Tiszasas. Régi gazdálkodócsalád sarja. Saját birtokán gazdálkodik, haszonállatokat tenyészt. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba esett. - A község pénztárosa, a Ref. egyház képviselője, a Közbirtokosság jegyzője, a Hangya szöv. és a Gazdakör pénztárosa. - Felesége: Csató Julianna, gyermekei: Sándor és Margit.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bartók Béla-emléktábla (Újszász)

1918-ban Bartók Béla népzenei gyűjtőútján járt a településen. Munkájának eredménye 155 lejegyzett népdal lett. A centenáriumra emlékezve az Újszászi 4H Egyesület a 25. Dalostalálkozó alkalmával avattak emléktáblát az újszászi művelődési ház falán.

Forrás:

Pál Brigitta: Dalos találkozó = Újszászi Híradó (2018.10.): 27.

Szűcs (P.) Ferencné

özv. gazdálkodó * 1889. Dévaványa. 25 hold földön gazdálkodik. Férje közs. képv. test., Gazdaszöv. tagja, Ref. egyh. presbiter s 3 évig a közs. főbírája volt.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Liszkay Miklós

Olasz-liszkai Liszkay Miklós ügyvéd, író Selmecbányán született 1882. január 6-án. Apja olasziliszkai Liszkay Gusztáv, a Selmecbányái m. kir. bányászati akadémia európai hirü tanára, anyja várbogyai Bogya Ilma.

A selmeci ev. líceumban és a rimaszombati egy. prot. főgimnáziumban végezte a középiskolát.Az ügyvédi vizsga letétele után Szolnokon nyitott ügyvédi irodát. Több egyesület ügyésze volt. A város társadalmi és politikai életében tevékeny szerepet játszott.

Liszkay Miklós

 

Az első világháborúban tartalékos cs. és kir. 82. gy. e. főhadnagya veit részt, és harcolt az északi fronton Stary-Sambornál.

A világháború után Szolnokon nyitott irodát és azóta itt folytat ügyvédi gyakorlatot, és kiváló szónoki képességével, mint kriminalista tett jó névre szert.

Több egyesület ügyésze. A város politikai és társadalmi életében részt vesz. Szabad idejét a költészetnek szenteli.

Forrás:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928

Római katolikus templom (Jásztelek)

A település templomáról már 1699-ből van feljegyzés. A templomot 1733 körül kibővítettek. A mai barokk  stílusú tornyát 1759-ben emelték fel, majd 1765-ben megmagasították. 1824-ben díszes sisaktorony készült, melyet Homályossy Ferenc tervezett. Az épület az 1868. évi földrengés alkalmával jelentős statikai károkat szenvedett. 1870-ben készültek el a boltozat,  karzat és a tető újjáépítési munkálatai. Az orgonakarzat ión oszlopfőin a csigavonal díszítés közepén gyermekarcú szárnyas angyal mellképe látható.

A Főoltárképet Peski Antal festette 1862-ben, amely Szent Márton püspököt, a templom névadóját ábrázolja alamizsnaosztás közben. A bejárat bal és jobb oldalán a Szent Kereszt és a Szeplőtlen fogantatás tiszteletére emelt mellékoltárok láthatók. A hajót a szentéllyel összekötő falon angyalok tartotta felirat olvasható: Dicsőség a magasságban Istennek. A falkép ismeretlen festő alkotása. A díszesen aranyozott barokk stílusú szószék  hangvetőjén a juhászok védőszentjének, Szent Vendelnek szobra áll. A templom orgonája késő barokk és klasszicista stílus jegyeket is magán hordoz.

Jásztelek

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Jásztelek

Nepomuki Szent János szobra a főhomlokzaton a főbejárat feletti fülkében

Jásztelek

A Föld alakjának, méreteinek és nehézségi erőterének, ezek időbeli változásának tanulmányozásához és geodinamikai célokra létrehozott nemzetközi hálózat része a magyarországi gravimetriai alaphálózat. A gravitációs pontokkal kapcsolatos karbantartási és korszerűsítési munkákat hazánkban az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet végzi. A templom lábazatán található fémtábla jelzi a földbe süllyesztett pont betontömbjének helyét.

(Károly Nóra felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Farkas Kristóf Vince - Pető István: Zarándokúton a Jászságban. Jászfényszaru, 2009.

Tisza-híd (Tiszafüred)

Az Örvény átkelőhely a Tiszán már az Árpád-korban is fontos volt, mert két fontos főútvonalat kötött össze: Debrecen -Erdély, valamint az Eger-Kassa közötti országutakat. A török hódoltáság alatt a rév vámbevétele csökkent. A török kiűzése után annak ellenére, hogy a postaút elkerülre a Poroszló-Örvény közti részt, a komp jelentősége nőtt.

1834-ben Pankotay család szerezete meg az átkelőhely haszonbérletét hídépítési kötelezettséggel. Pankotay Józsa György 34 ezer pengőforintból emeltette a hidat Balthasár János királyi mérnök tervei szerint. 1845-ben egy jeges árvíz, majd a meginduló gőzhajózás miatt építették újjá a híd szerkezetét. A szabadságharc idején, 1849 júliusában a hidat felgyújtották.

Önálló közúti híd 1965-ben épült újra. Ez volt hazánkban az első hegesztett, rácsos, a vasbeton pályalemezzel együttdolgozó hídszerkezet, amelynek illesztéseiben nagyszilárdságú feszített csavarokat alkalmaztak.

Forrás:

Tóth Ernő: Hazánk, Magyarország ismert és rejett hídjai. Budapest, 2015.

Öregtemetői kereszt (Jászjákóhalma)

Jászjákóhalmán az 1770-es években nyitották meg az öreg temetőt. Közel két évszázad után, 1963-ban számolták fel. Ma lakóházak állnak a helyén és utcanév emlékeztet a terület korábbi funkciójára. A feszület az eredeti helyén, az egykori temető bejáratánál áll. Ez napjainkban nem közterület, hanem a Kiss Ernő utca 1. sz. ingatlan hátsó udvara.

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: Belterületi szakrális emlékek Jászjákóhalmán. In: Jászsági Évkönyv. Jászberény, 2014.: 270-275.