Helyismereti wiki oldalak

Árvízszint-emléktábla (Szolnok)(2000)

A súlyos károkat okozó 2000. évi tiszai árvíz április közepén tetőzött Szolnokon 1041  centiméteren. Az akkori  árvízszintet megörökítő emléktábla a közúti Tisza-híd lábánál.

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Lovas Attila: Árvíz a Közép-Tisza vidékén 2000 tavaszán  = Víztükör 11. évf. (2000.) 4. sz. 18. p

Szebeni Péter

ny. cs. törzsőrm. * 1879. Oláhlápos. Az asztalosipart tanulta, a p. ü. őrség kötelékébe lépett, 1904-ben cs. lett. Őrshelyei: Nagytarna, Munkács, Alsóverecke, Szolyva, Aknasuhatag, Mármarossziget, Bárna, Bonchida és Apahida voltak. 1919-ben lett törzsőrm. 1929-ben vonult nyugalomba. Kiváló magatartásáért dicsérő okiratot kapott. - Felesége: Csillik Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bognár Károly

postaügynök * 1884. Fegyvernek. Kovácsipart tanult, 15 évig volt segéd New Yorkban, 1921 óta 40 hold földjén gazdálkodik. 1928-ban átvette a Fegyvernekhez tartozó Szapárfalu-puszta postai ügynökségét. - Felesége: Rebmann Regina, gyermekei: Károly, Irén és Zoltán.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bélády Gyula

közs. a. ü. jegyző * 1894. Tiszaföldvár. Közig. tanfolyamot 1921-ben Debrecenben végzett, 1915-től Tiszainokán gyakornok volt, 1922 óta Tiszakürtön a. ü. jző. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba esett. - Felesége: Tanay Mária, fia: Pál.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Alaxay

Mária Terézia 1790. év nov. 18-án nemesitette meg Alaxay Józsefet, nejét Tritz Viktóriát, gyermekeit: György-Józsefet, Mária-Anna-Klárát, Mária-Jozefa-Franciskát. A nemeslevél kihirdetve 1792. évben. (1792. év 613. sz. 643. jkl.)
A levéltárban őrzött armalis-másolat a czímert igy irja le: Kékkel és vörössel jobb haránt vágott pajzsban 3 szikla, melyen az egész pajzsot elfoglaló arany griff áll s felemelt jobb lábával ezüst irótollat tart; sisakdisz: a pajzs-alak növekvően; takarók: arany-vörös, arany-kék.
Lásd még: K. K. LV. 313.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Novák János

kocsmáros * 1892. Tiszaföldvár. 1923 óta gazdálkodik 18 holdas birtokán, kocsmáját 1931-ben nyitotta. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült, fogságba esett. - Felesége: Major Zsuzsanna, leánya: Rózsi.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kovács Andrásné (1937-?)

Magyartanár, színjátszó rendező, drámapedagógus

Alpár, 1937. December 23.-

Édesapja, Dávid Antal a második világháborúban elhunyt. Édesanyja, Bugyi Rozália parasztasszony egyedül nevelte két leánygyermekét, Rozikát és Etelkát. A Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző Intézetben 1956-ban kapott tanítói oklevelet, és Arloba helyezték. Itt ismerkedett meg férjével, Kovács András magyar-orosz szakos tanárral, aki 1986-ban bekövetkezett haláláig igaz társként kísérte életét. Házasságunkból született Katalin és Tímea gyermekük, akik pedagógusként és népművelőként dolgoznak. Hat unokája van. 1962-től Szuhafőn, 1986-tól Domonyban tanított. Mindhárom településen a kultúra, a színjátszás meghatározó személyiségeként tevékenykedett. B külön kategóriás színházrendezői dipolomát szerzett. 1972-ben került a Kovács család Jászfényszarura, ahol elsős tanítónőként kezdett dolgozni. Oktató-nevelő munkájában elkezdte alkalmazni a drámapedagógia módszerét, amelyet ő maga is továbbfejlesztett. Szívügyének tekinti a néphagyományok örökítését. Elvégzete a magyartanár szakot. Több mint egy évtizedig megyei szaktanácsadóként is tevékenykedett. Megalapította az országos hírű, a mai napig működő Napsugár Gyermekszínpadot és a fiatalokat, felnőtteket összefogó Fortuna Együttest. Csoportjaival az országos színjátszó fesztiválok, versmondó versenyek állándó, sikeres résztvevője volt, számos arany minősítést szereztek. Színelőadásaikkal már a rendszerváltás előtt idők óta szerepelnek Kárpátalján és Erdélyben is. A kialakult kapcsolatoknak is köszönhető Jászfényszaru testvérvárosi szerződése a partiumi Bors és a kárpátaljai Gát településekkel. Az elmúlt 41 évben Jászfényszarun megyei színjátszómajálisokat, országos konferenciákat, pódiumokat szervezett. A város közéletének szerves részévé vált a színjátszó mozgalom. Szívós munkájának köszönhetően a nyolcvanas évek elejétől az elsők között tanítottak drámapedagógiát a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán, ahol – és még számos más főiskolán – szakmai kurzusokon dolgozott óraadóként. Nevéhez fűződik a Jászfényszarun 1990 és 2013 között 10 alkalommal megrendezett “Bakancsosok” nemzetközi drámapedagógus továbbképző tabor, valamint számos drámapedagógiai műhely megszületése Magyarországon és határainkon túl, ahová misszióként jár tanítani. Alapító és sokáig elnökségi tagja volt a Magyar Drámapedagógiai Társaságnak. Szakmai és közösségi munkájáért közel egy tucat elismerést kapott, köztük: Életműdíjas Drámapedagógus, Jászfényszaruért emlékérem, Magyar Kultúra Lovagja, Német László-és Csokonai-díj. Kovács Andrásné nyugdíjasként is a helyi művészeti iskola aktív pedagógusa, színjátszó rendzeő és a közösségi életet szervező egyedi jelenség.

 

Forrás: 

Tóth Tibor (szerk.): Elöljárók - Élenjárók. Választott és elismert személyek Jászfényszarun 1903-2013. Jászfényszaru, 2013

Kiss Antal (1895-?)

épület- és bútorasztalos m. * 1895. Mezőtúr. Bpesten volt segéd, 1923 óta önálló. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton, megsebesült, fogságba esett. Bronz vit., seb. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: K. Szabó Teréz, gyermekei: Ilona és Antal.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

1956-os emlékmű (Jászjákóhalma)

2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján avatták fel a Templom téren álló emlékművet.

Jászjákóhalma

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Kövér-feszület (Martfű)(1938)

1938-ban a martfűi nagybirtokos, Kövér János emelt kőkeresztet az eucharisztikus világkongresszus évében az oltáriszentség ünnepe tiszteletére Tiszaföldvár és Martfű között, a Vezseny felé vezető komplejárónál. 1953-ban politikai okok miatt ledöntötték. Kiss Ferenc helyi személy mentette meg a szobor darabjait Homokra az ottani templom kertjébe. 1983-ig feküdt a templomkertben. Akkor Tamási József atya új talapzattal újraállítatta 1985-ben.

2012-ben a feszület a martfűi római katolikus templom mellett került áthelyezésre.

Forrás:

Hetvenöt év után került haza  a feszület Homokról. Új Néplap (2012.04.25.): 5.