Forrás:
Jászberényben született 1870-ben. A felső leányiskola elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán nyert rajztanári képesítést, ahol a növendékkiállításon két ízben aranyéremmel tüntették ki. Növendéke volt Székely Bertalannak, Lotz Károlynak és Deák-Ébnernek. Diplomája megszerzése után a Műcsarnok tárlatán kezdett szerepelni, ahol különösen portréival és figurális képeivel tűnt ki. 1896-ban a Nemzeti Szalonban megnyerte a Képzőművésznők első díját. Díjakat nyert még Bécsben s kiállított Parisban és Londonban is. Művészete erősen impresszionista. Tagja volt a Képzőművésznők Egyesületének.
Forrás:
Magyar Asszonyok Lexikona. Budapest, 1931.
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka. Jászberény, 2002.
A magyar legújabb kor lexikona. Budapest, 1930.
(runyai)
másk. Zsoldos
A Hervay családdal közös eredetű eme régi gömöri családból levéltárunkban elsőnek azon ifj. runyai Soldos István van emlitve, a ki Gombos Györgygyel és Trombitás Istvánnal együtt a férfiágra s ennek kihalása esetén a női ágra is a nádortól 1662. évben adományt nyert Püly, Peczer, Ságh, Nagy-Szelind zarándmegyei, Galla békésmegyei birtokokra.
(1662. év 2. sz.)
1667. évben ugyancsak nádori adományozás folytán beiktatja az egri káptalan S. Istvánt és Miklóst s Makay Györgyöt Tisza-Szőllősön és Igaron 7-7 jobbágytelekbe és Tiszaörs felébe, melyeket nevezettek Balika Mátyás magvaszakadtával nyertek.
(Egri kápt. Pr. Q. pag. 320.)
1755. évben Poroszlón élt Mihályról csak annyit tudunk, hogy János fia volt.
(1755. év 71. sz. 14. jkl.)
Az 1782. évben Császon lakott András és ürményi Nagy Mária gyermekei voltak Eszter, Imre, Júlia, András, Károly, Mária, Pál.
(1819. év pp. 29. sz. 1771. év pp. 947. sz. 1782. év pp. 2264. sz.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Kisújszállás és környéke zsidó közösségeinek ártatlanul elhurcolt és legyilkolt tagjainak állították az 1964-ben eladott, majd lebontott zsinagóga helyén épült áruház falán 2009-ben. Az egykori zsinagóga előcsarnokából megmentett két márványtábla, mely az épület létrehozásában közreműködők neveit őrzi, valamint a Városháza pincéjéből előkerült 1. világháborús izraelita emlékmű tábláját is újraavatták ebben az évben a zsidó temetőben kialakított új emlékhelyen. Az emlékhely Oláh László műköves mester munkája.
dr. ügyvéd * 1888. Deáki. Az egyetemet Bpesten végezte. A bpesti tvszéken volt joggyak. és eln. titkár, a közp. jb.-tól vonult nyugatomba. Ügyvéd volt Bpesten, 1922 óta helyben működik. 1933 óta várm. tb. főügyész. A Lev. egy. és NEP elnöke, a helyi tkpt felügy. biz. tagja, iparbiztos és presbiter. - Felesége: Haber Mária.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Ágfay Antal 1956. május 5-én született Hidvégardó településen. 1981-ben szentelték pappá. Több Jász-Nagykun-Szolnok megyei település (Törökszentmiklós, 1982; Tiszaörs, 1985; Tiszafüred, 1992) plébániáján szolgált. 1999-ben belépett a kapucinus rendbe, majd 2000-ben az egri egyházmegyébe lépett át. 2005 őszén bekövetkezett haláláig Dorogháza plébánosa volt.
Forrás:
Magyar Katolikus Lexikon, XVI. pótkötet. Budapest, 2013.
A szócikk elkészítésében Lajkó Brigitta működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.
Veres Henrietta Katalin 1981. február 24-én született Karcagon. A helyi Kováts Mihály Általános Iskolában kezdte, majd a Gábor Áron Gimnáziumban érettségizett. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát.
Pedagógiai asszisztensként, napközis nevelőként kezdte pályafutását a Kiskulcsosi Általános Iskolában, majd a az iskola közösségének meghatározó alakja lett. A diákönkormányzat vezetőjeként tartalmas szabadidős tevékenységekbe vonta be az iskola szereplőin kívül a városi szervezeteket, óvodákat. Fontosnak tartotta a jó együttműködést, a közösségépítést, az összefogást, egymás segítését, az iskolai hagyományok erősítését, a kultúra iránti érdeklődést. Éveken keresztül kísérte táborokba és erdei iskolákba tanítványait. A tanulókat más oldalukról is megismerve, bátrabban fordultak hozzá tanácsért, segítségért az iskolai időszak alatt is.
Ő szervezett először városi meseillusztrációs rajzversenyt, melyre nagyon büszke volt. Ezzel sikerült még jobb kapcsolatot ápolni a város más intézményeivel. Bemutató órákat tartott az elsős tanulókkal a város óvodáiból érkező óvónőknek, akik érdeklődve figyelték kis óvodásaikat, hogy mennyit fejlődtek az iskolás hónapok alatt. Iskolanyitogató programok szervezésében, megvalósításában és lebonyolításában is részt vett, ahol foglalkozásokat és bemutató órákat tartott nagycsoportos óvodások részére. Ezáltal ismerkedhettek meg a szülők, a gyermekek az iskolával, a leendő elsős tanító nénikkel. Az intézményünk képviseletében bekapcsolódhatott egy nemzetközi bábkészítő verseny szervezésébe, melynek célja az európai integráció erősítése, a testvérvárosaink gyermekeinek bevonása, a bábok készítése közbeni készségek, képességek fejlesztése volt.
2021. november 4-én hunyt el.
Forrás:
In memoriam Veres Henrietta Katalin. Karcagi hírmondó (2021.11.12.)
Leopold Carl Müller bécsi festőművész Pettenkofen után az első, aki felkereste Szolnokot. 1853-ban, 1860-ban, 1861-ben, majd 1870-ben látogatott a városba és itt alkotott.
(L. C. Müller: Szolnoki motívum)
Forrás:
Kaposvári Gyula: Leopod Carl Müller festőművész szolnoki látogatásai. Vasárnap (1991.10.20.): 24.
Pákász emlékmű a Milléren. Szolnok megyei Néplap (1981. augusztus 15.): 8.
nyug. máv főkalauz * 1867. Szolnok. 1890-ben lépett a Máv szolgálatába, 1919-ben vonul nyugalomba. A Máv s. tiszti és altiszti kör, a Máv nyugdíjasok otthonának tagja. - Felesége: Rácz Mária, gyermekei: Mária (Solti Lajosné), József (vitéz; p. ü. tisztviselő), István (leventeoktató), Imre, Erzsébet, Anna és Ilona.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.