Helyismereti wiki oldalak

Fekete László emléktábla (Tiszafüred)

A tiszafüredi Fekete László Zeneiskola névadójának Fekete László (1916-2003) karnagy tiszteletére áll emléktábla az intézmény hangversenytermének falán.

Forrás:

Ujvári László: Új helyen folytatja a zeneiskola = Új Néplap (2018,04.23.): 5.

Kócsi Sebestyén János

fazekas m. * 1879. Mezőtúr. Régi nemesi család sarja. 1904 óta önálló. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, orosz, olasz fronton, fogságba esett. II o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. Az Ipartest. szakosztály vál. tagja. - Felesége: Polgár Mária, 4 gyermeke van.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ádám Ferenc

dr. ügyvéd * 1875. Mezőtúr. Régi nemesi család sarja. Ügyvédi vizsgát Bpesten tett, 1901-ben nyitotta irodáját Mezőtúron. - A 29. népf. e. kötelékében harcolt a szerb és montenegrói fronton, mint szds szerelt le. SL (a kardokkal) tulajd. Várm. thb. tag, a Tiszántúli mezőgazd. kamara ig. vál. tagja, a Mezőtúri mezőgazd. biz. elnöke, a Hangya szöv egyik alapítója, a Vadásztárs., a PLE elnöke.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Racskó Béla

okleveles táncmester * 1894. Jászárokszállás. 1920-ban tett Bpesten táncmesteri vizsgát, azóta működik Jászárokszálláson. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román fronton. K. cs. k. tulajd. - Felesége: Tóth Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Katalin, Magdolna és Júlia.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Donkó János

ny. közs. a. ü. jző * 1857. Jászladány. Redemptus jász család sarja. A közig. tanfolyamot 1891-ben Szolnokon végezte. 1885-től gyak., majd pénztári ellenőr és s. jző, 1914-től a. ü. jző. 1928-ban vonult nyugalomba. - Résztvett a boszniai okkupációban. A IV. oszt. polg. magy. érdemkereszt tulajd. - A Kaszinó és Takarékpénztár alapító tagja volt. - Felesége: Kovács Róza, leánya: Ilona (Tuboly Jenőné).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Halász Gyula

kereskedő * 1902. Jászárokszállás. Gyöngyösön tett érettségit, atyja üzletében tanult s azt 1934-ben átvette. - Felesége: Weisz Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szőlőkereszt (Jászjákójalma)

Jászjákóhalmán, az egykori szőlők területén állt egy kereszt, amelyet az 1970-es években összetört egy kombájn.A rendszerváltozás idején a helyi honismereti szakkör elhatározta, hogy megpróbálja helyreállítani. Az összetört kereszt felirata nem került elő, csak a feszület néhány darabja. Lékó István és Lékó József vezetésével betonnal pótolták a hiányzó részeket.

Az akkori plébános pedig készítetett mellé egy másik keresztet, azzal a szándékkal, hogy le kell bontani a régit. A szakkörösök azonban presztízskérdésnek tartották, hogy megmaradjon a régi, az egyik egyháztestületi tag – Tóth Gáspár – pedig közölte, hogy az régi tájékozódási pontként szerepel a térképen, annak ott kell maradnia. Ezek után a plébános nem mert hozzányúlni, és ma is egymás mellett áll a két kereszt, úgy, hogy a Mária-relief a régiről át lett téve az újra. Mögötte áll egy lakott kis tanyaszerű épület. A régi kereszten eredetileg fel akartuk tüntetni, hogy helyreállíttatta a Horváth Péter Honismereti Szakkör, de csak odáig jutottak el, hogy szereztek egy alkalmas fémlapot, amire nem került írás.

Az új keresztre a plébános által fogalmazott szöveg került: HELYRE ÁLLÍTVA A MÁSODIK PÁPALÁTOGATÁS ÉS A MILLE CENTENÁRIUM ÉVÉBEN. Ez nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen ez az 1996-ban, Mohácsi János temetőgondnok által készített feszület. A Jászberényből kijáró Hórvölgyi László plébános szentelte fel a kereszteket.

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: A jákhalmi határ szakrális emlékei. In: Jászsági évkönyv, 2013. Jászberény, 2013.: 283-289.

Hoppál Lajos

hentes m. * 1887. Törökszentmiklós. Szolnokon szabadult fel, itt volt segéd, 1932 óta önálló. - A világháború alatt a vasút és távíró ezredben az orosz-lengyel fronton szolgált. - Felesége: Pozderka Erzsébet, gyermekei: Margit (Fábián Pálné) és Magda (Malackov Károlyné).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nógrády Magda, balatongyöröki (1904-1973)

Szolnokon született 1904-ben. Óvónői és tanítónői diplomát szerzett. 1924-ben kezdett festeni, főképen aquarelleket a Balatonról, anélkül, hogy tanult volna. Déri Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója fedezte fel s vitte képeit a Nemzeti Szalon kiállítására, ahol feltűnő sikert aratott. Déri Béla művészi vezetése alatt tehetsége tovább fejlődött s hamarosan olajra tért át. A Balaton szerelmese, melyet körülbelül 200-szor festett meg. Állandó kiállítója volt a Nemzeti Szalonnak. 1928-ban a Szinyei Társaság tavaszi tárlatán, 1929-ben a Képzőművésznők Egyesülete keretében a Műcsarnokban szerepelt balatoni olajfestményeivel. Részt vett a Nemzeti Szalon vidéki városokban rendezett kiállításain. 1926-ban Balatonfüreden, a Balatoni Szövetség által rendezett kiállításon ezüstéremmel tüntették ki. Ott dr. Ováry Ferenc felsőházi tag, a Balaton Szövetség elnöke és a Vas megyei múzeum megvásárolta egy-egy balatoni képét. Tagja volt a Nemzeti Szalonnak s a Képzőművésznők Egyesületének. Az atyja, dr. Nógrády László író, a legkiválóbb gyermekpszichológus által szerkesztett Család és Gyermek című lap illusztrációit készítette.

1973-ban hunyt el, s Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Magyar Asszonyok Lexikona. Budapest, 1931.
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. Budapest, 1941.

Simon Ignác

gimn. igazg. * 1875. Jászapáti. Zalacsány. Oklevelet 1900-ban Bpesten szerzett. Működését a bpesti VII. áll. főgimnáziumban kezdte, 1918-tól a tordai áll., 1917-től a jászapáti kir. kath. gr. Széchenyi István reálgimn. igazgatója. A Közs. isk. szék elnöke, a Kath. iskolaszék tagja, a Jössze sportegy. tb. vál., a testnev. biz. tagja.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.