Helyismereti wiki oldalak

Sivák István (1901-1926)

(Hidegpatak, Szepes vm., 1901 aug.31.-1947 e.?): lelkész.-1926. VI. 20: egri egyhm-s pappá szent. Arlón, 1927 : Tiszafüreden, 1929: Mezőkövesden, 1930: Törökszentmiklóson kp., 1931: Miskolcon hitokt., 1938: Nagybátonyban lelkész, 1939: Gyöngyösön hitokt., 1940: betegszabadságon Vámosgyörkön, 1942/43: tábori lelkész,1943: Jászberényben, 1945:Ózd Sajóvárkonyban kp. – Írásai: Egri Egyhm. Közl. (1943:70. ,,Egy m. szentember nyomában”)

Shem. Agriens. 1945:232- Puskás 1979:183.- Gulyás-Viczián XXV : (kz-ban)

Forrás:

Magyar katolikus lexikon. Budapest, 1993
 
A szócikk elkészítésében Lévai Martin működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.

Római katolikus plébániaház (Jászberény)

A Köztársaság téren álló plébániaépület barokk épülete 1760-ban épült, melyre egy emeletet emeltek 1894-ben eklektikus stílusban. A földszint homlokzata 1-3-1 tengelyes, a középső három ablak a rizaliton és a szabadon álló íves, kőkeretes kapu az eredeti épületre utal, amely alól egy 20. századi felújítás alkalmával előtűnt az ablakok régi formája. Az 1969-es restaurálása alkalmával került elő a levert vakolat alól a földszinti rész eredeti kiképzése, az ablakok kőkerete és ebben a régi formájában állították helyre.

Jászberény

Jászberény

Képeslapok

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Czirbusz János

pékmester * 1902. Szentes. 1919-ben szabadult fel, önálló 1930-tól Berettyóújfalun, 1934 óta Karcagon. Az Ipartestület tagja. - Felesége: Molnár Eszter, leánya: Piri.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Harsányi Pál

ref. esperes, a X. Daloskerület díszelnöke (Gyula) * 1881. Túrkeve. A debreceni theológia elvégzése után a kollégium seniora volt, majd Lipcsében folytatta tanulmányait. Innen hívták meg 1905-ben Olcsvaapátiba lelkésznek, 1907-től Gyomán, 1930 óta Gyulán működik. A Békés-bánáti ref. egyházkerület esperese, 1922 óta felsőházi póttag. A háború alatt tábori lelkész volt, a kor. arany é. k. tulajd. 9 - főleg egyházi vonatkozású - műve jelent meg nyomtatásban. A gyulai ref. énekkar díszelnöke. - Felesége: Teleki Janka, gyermekei: Janka, tanító (Nagy Sándorné), Margit (tanár), Katalin (tanító) és Márta.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Székely Mihály-dombormű (Jászberény)

A Székely Mihály Általános Iskola 1968-ban vette fel a jászberényi születésű operaénekes nevét. Ez alkalommal leplezték le az iskola bejárata mellett Székely Mihály (1901-1963) bronzdomborítással készített arcképét, mely Tősér János jászárokszállási szobrász alkotása.

Horváth Antal, vitéz

Vitéz Horváth Antal Pusztakengyel

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Bársony

(lovasberényi). György 1675-78. években egri püspök.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Nagy (1657)

(inarcsi)
1657. évben András szelefarmosi birtokos.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

2. világháborús emlékmű (Jászfelsőszentgyörgy)

A 2. világháborús harcok során a szovjet csapatok 1944. november 15-én foglalták el a községet. Háborús károk nem keletkeztek a faluban, de a hajtai tanyasi iskola szinte teljesen elpusztult. Jászfelsőszentgyörgy háborús hősei emlékének a rendszerváltás után állított emléket római katolikus templom előtti parkban 2000. november 1-jén.

Jászfelsőszentgyörgy

A mészkőből és gránitból készült alkotás  Tóásó Tibor munkája.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. Szekszárd, 1998.

Farkas Kristóf Vince -  Fodor Istán Ferenc: Második világháborús emlékművek a Jászságban. In: Jászsági évköyv. Jászberény, 2015.: 33-40.

1. világháborús emlékmű (Jászkisér)

1930. június 29-én avatták fel a jászkiséri hősi emlékművet, amelynek leleplezésénél Hothy Miklós kormányzó és felesége is jelen voltak. A bronzszobor Telcs Ede (1872-1948) szobrászművész, a hartaszti kő lábazat pedig Andreotti Géza kőfagaró alkotása. A talapzatot  Kotál Henrik (1874-19?) építész tervezte. A kompozíció Hungáriát ábrázolja, amint egyy elesett katonát emel fel, a másik kezében pedig egy babérkoszorút tart. A talapzat hátsó oldalán található márványtáblán a helyi hősök neve áll. Elöl pedig a Nagy Háborút jelző évszám alatt a Szózat egy sora olvasható: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért". Az emlékművet 16 oszlopon függő lánckerítés veszi körbe.

Az emlékmű talapzatának eredileg két mellékalakja is volt: Horthy Miklós kormányzó és Tisza István domborműve. A domborművek alatt egy-egy felirat volt olvasható: "Vérével védte és romjaiból újra építette a hazát", valamint "Hazájáért élt és halt vértanú halált". 1945-ben távolítottak el a reliefeket, majd négy évvel később a rájuk utaló feliratokat is levésték.

Jászkisér

Jászkisér

Jászkisér

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Farkas Kristóf Vince-Fodor István Ferenc: I. világháborús emlékművek a Jászsában. In: Jászsági Évkönyv, 2014.: 201-213.

Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk, 14. Szolnok, 1999. pp. 369-411.