Helyismereti wiki oldalak

Simon Ferencné Kiss Márta

Kiss Márta 1939-ben született Szolnokon. 1959-ben kezdett dolgozni a Verseghy Ferenc Meyei Könyvtárban. A feldolgozó osztály csoportvezetőjeként számos kitüntetéssel ismerték el szakmai munkáját: Szolnok Megyei Tanács Elnöki Dicséret (1977), Kiváló Munkáért (1982), 25 éves szolgálatért emléklplakett (1984), Kiváló Munkáért (1989). 1994-ben vonult nyugdíjba.

Simonné Kiss Márta

Simonné Kiss Márta 1994

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002.

Schwendtner Ede

ny. jószágfelügyelő * 1872. Kolozsvár. A keszthelyi gazd. akadémiát 1892-ben végezte Gr. Nemes Vince uradalmában működött, 1918-tól főintéző 1920-tól jószág felügyelő, 1922-ben m. kir. gazdasági tanácsosi címet kapott, 1930-ban vonult nyugalomba. A vármegye életében tevékenyen részt vett, volt több községnek képviselőtestületi tagja, várm. thb. tag és számos egyesület tagja. - Felesége: Kiss Mária, gyermekei: Nelly (dr. Kovács Józsefné), Mária (dr. Király Lászlóné) és János (dr. szaktisztviselő.)

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kovách (1758)

(szendrői)
Czímerlevelet Mária Teréziától 1758. évi jun. 5-én nyert K. János. Kihirdette Zemplénmegye.
(K. K. XLIV. 590.)
Megelőzőleg Szendrőn lakott a család s származáshelye után vette fel az emlitett János a szendrői előnevet.
Az eredeti armalis Kovách Kálmán kir. műszaki főtanácsos egri lakosnál van. A szendrői előnevet Ő Felsége megerősitette 1903. évben.
Ezen családból János kapitány monostori lakos volt 1823. év előtt. Nejétől, urbanói Urbanovszky Erzsébettől, származott Imre nevű fia a pestmegyei Tázlár községbe költözött. (1823. év pp. 14. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Bagó Lajos

rk. el. isk. tanító * Jánoshalma. Oklevelét Kiskunfélegyházán szerezte 1925-ben, azóta r. tanító Tiszabőn. Lev. főoktató. - Felesége: Chikán Jolán, fia: Ferenc.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Barcza Gábor

gazdálkodó * 1873. Tiszaföldvár. Nemesi család sarja, nemességüket Mária Teréziától kapták. 1896. óta önállóan gazdálkodik. 25 hold földjét 37 holdra gyarapította. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, a német vaskereszt tulajd. Nagyatyja nemesek hadnagya volt, atyja résztvett a boszniai okkupációban. - Felesége: Czető Eszter, nevelt gyermekei: Czető Mihály-Gábor és Czető Erzsébet-Eszter.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Csergő István

Csergő István 1900. április 6-án született Szelevényen.

Részt vett az I. világháborúban mint hadapródjelölt tizedes.

1921-ben kezdte meg tanári pályáját Hódmezővásárhelyen, ahol 1940-ben iskolaigazgató lett. 1940:ig. Utazott Au-ban és Olaszo-ban.

A cserkészet ügyének előmozdítójaként tagja volt a M. Cserkészszövetség Országos Intézőbizottságának. a 112. sz. Hunok cserkészcsapat és az első vezetőképző táborok közül kettőnek is parancsnoka, a II. Cserkészker. ellenőrzője és vez. tisztje. "Fehérszarvas" cserkészkitüntetésben részesült.

1970-ben hunyt el Hódmezővásárhelyen.

Forrás:

Magyar Katolikus Lexikon, XVI. pótkötet. Budapest, 2013.
 
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.
 
A szócikk elkészítésében Lajkó Brigitta működött közre Iskolai Közösségi Szolgálat keretében.

Barta Ferenc

malomtulajdonos. * 1875. Csongrád. Csongrádon szabadult fel, főmolnár volt Szarvason, Kunszentmártonban. 1918-ban vette meg az Oláh István-féle malmot s azt 1927-ben újjáépítette. 55-60 HP olajmotorja van, őrlőképessége napi 120 q. - Felesége: Kállay Viktória, gyermekei: Viktória (Lovász Jánosné) és Erzsébet (Tóth Lászlóné).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy Gyula (1898-?)

főgépész * 1882. Hatvan. 1898-ban szabadult fel, lakatossegéd volt 1908-ig, azóta gépész volt a MFTR-nél, a Máv gépgyárában; főgépész volt Zagyvarékason, 1924 óta Karcagon. - A 4. hidász zalj. kötelékében harcolt a szerb és orosz fronton. - Felesége: Nagy Margit, fia: György, Ernő és Károly.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Dávid Ignác

gabonakereskedő * 1881. Kunszentmárton. Régi iparos-család tagja. Földmunkás volt, 1933-ban alapította üzletét. - A világháború alatt harcolt az orosz és olasz fronton, megsebesült, bronz vit. érem, K. cs. k., vöröskereszt érem tulajd. - Felesége: Szabó Mária, fiai: Mihály (tanító) és Pál (tisztviselő).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Horváth Miklós kúriája (Jászapáti)

A Horváth család házasság révén szerezett birtokot Jászapátin, amikor Horváth Gábor feleségül vette makfalvi Dósa Petronellát. A család kúriája 1902-ben épült historizáló stílusban. Horváth Gábornak Jászjákóhalmán is volt majorsága. Ott égették ki a kúria építésekor a HG-monogrammos téglákat. Halála után fiatalabb fia, Horváth Miklós örökölte az "öreg kúriát" (István király út 34.). Lánytestvérei pedig egy-egy házhelyet kaptak a kúria telkén, ahol Horváth Terézia és férje Borbás István 1920 körül egy másik kúriát, Horváth Viktória és férje pedig egy kisebb méretű lakóházat épített. A 2. világháború alatt német, majd orosz katonák használták a kúria épületét. Az államosítás után a szomszédos kúriával együtt a helyi gimnázium kollégiuma használta az épületet egészen 2000-ig. A kúria napjainkban üresen áll.

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.