Helyismereti wiki oldalak

Tóth Alajos

közs. pénztárnok * 1880. Jászárokszállás. Atyja mellett gazdálkodott, 1911 óta önállóan vezeti 25 holdas birtokát. 1920 óta közs. pénztárnok. - A 29. h. gy. e. kötelékében szolgált 1914/17-ben Több helyi egy. vezetőségi tagja - Felesége: Ferenc Angela.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Neugebauer Antal (1858-?)

id. hengermalomtulajdonos *1858. Szolnok. Szakvizsgák letétele után atyja üzemét, az Első mezőgazd. gépműhely és rézöntődét vezette. Több találmány tulajdonosa. Kiállításokon kitüntetésekben részesült. 1910-ben építette gőzmalmát, 120 HP félstabil gőzgéppel, napi őrlőképessége I20 q. 54 év óta önálló mester. Városi képv. test. tag, a R. kath. kör II. elnöke. - Felesége: Márvány Etel-Mária, gyermekei: Margit (tanító), Mária (rajztanár), Erzsébet, Antal, Etel (gyógyszerész), Béla, Gizella és Katalin (tanító).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Karkecz János

ifj. cipészmester * 1908. Szolnok. 1923-ban szabadult fel, segéd volt Tiszaföldváron és Bpesten, 1928 óta önálló. - Felesége: Szabó Róza, gyermekei: János, Etus és Klára.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Polgáry

II. Ferdinandtól 1630. évi jan. 3-án P. Ambrus, Imre és Lukács nyerték a nemeslevelet, melyet 1633. évben Gömörmegye hirdetett ki. Lukács fia Gáspár 1709. évben egerfarmosi birtokos volt, az 1724. évi investigatió is ott találta s 1727. évben János nevű fiával együtt nemességi bizonyitványt nyert. Elvétve Polgár néven is előfordul. (1709. év 486. jkl. 1727. év 128. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Kovács József (1950-2013)

Kovács József néptáncpedagógus 1950. június 21-én született Hatvanban. Iskolát szülővárosban és Budapesten végezte. Egerben elvégzett egy "C kategóriás" néptáncoktató tanfolyamot, amelyet később több szakmai képzéssel egészített ki. 2002-ben, 52 évesen, diplomát szerzett a szombathelyi Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógusi szakán.
1973-1977 között Boldogon (Heves megye) tanított. Megházasodott, majd a fia születése után a család Szolnokra költözött. Ekkor marósként dolgozott a Mezőgépnél, mellette pedig Martfűn (1978-1980) tanított, majd 1981-től a Tallinn Körzeti Általános Iskola néptánccsoportjának művészeti vezetője volt 1991-ig.
1991 és 2003 között a szandaszőlősi általános iskola néptáncpedagógusaként dolgozott. 2003 ősztől nyugdíjazásáig pedig főállású táncpedagógusként a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben dolgozott Rákóczifalván, amely az ő művészi munkájának eredményeként Kiválóra Minősített Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény címet szerezhetett 2007-ben.

Forrás:
Pedagógusok arcképcsarnoka, 12. köt. Debrecen, 2013.

Csató Gyula

ifj. dr. ügyvéd * 1889. Szolnok. Régi szolnoki család tagja, egyetemet Bpesten végzett, ügyvédi oklevelet 1913-ban nyert és azóta Bpesten ügyvédi gyakorlatot folytat. A 19. h. gy. e.-ben harcolt az orosz és albán fronton, megsebesült mint népf. hgy szerelt le. Két SL (a kardokkal), seb. é., K. cs. k. tulajd. - Felesége: Bodánszky Terézia, gyermekei: Zsuzsánna és János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy (1648)

Az 1648. évi aug. 20-án N. Ádám, neje Baranyai Anna, fiai Pál és István, fivére András, ennek neje Várkonyi Erzsébet részére adományozott nemeslevél 1649. évben megyénk hatósága előtt lett kihirdetve.
Az 1724. évi investigatió idején Mátyás és András testvérek Jászárokszálláson, István pedig Jászberényben laknak.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Rátkay Sándor

szabó m. * 1901. Törökszentmiklós. 1922-ben szabadult fel, 4 évig volt segéd Szolnokon, 1927 óta önálló. Műhelyében készruhát is tart raktáron; az Ipartest., Népház, Önk. tűzoltótest. tagja. - Felesége: Gátfalvy Judit, leánya: Mária-Judit.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szabó (P.) István

özvegye Varga Zsuzsanna földbirtokos. Férje régi karcagi család sarja, várm. thb. tag, városi képviselő, a Ref. egyház presbitere, Tkpt választmányi tag és a Gazdák egyesületének tagja volt.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kónya Albert (1917-1988)

Szolnokon született 1917. június 14-én. Az alsó- és középfokú iskoláit is itt végezte. 1935-ben érettségizett kitűnő eredménnyel a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 1939-ben a Szegedi Egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett, s tanársegéd lett ugyanott.

1942-45-ig katonai szolgálatot teljesített, mely rövid hadifogsággal végződött. 1945-től a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, majd intézeti tanára volt. 1950-52 között a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Fizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, 1951-52-ben a miskolci Gépészmérnöki Kar dékánja. 1952-54-ben oktatásügyi miniszterhelyettes, 1954-55-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tudományos, oktatási és kulturális osztályának vezetőhelyettese, 1954- 56-ban az MDP KV póttagja. 1956-ban oktatásügyi miniszter, a Nagy Imre-kormányban is. Ezután 1957 tavaszáig oktatási kormánybiztos. Ettől kezdve nem vett részt a politikai vezetésben, de számos magas tudománypolitikai pozíciót töltött be. 1957-1988 között a Budapesti Műszaki Egyetem fizikai tanszékének professzora, 1974-től a Fizikai Intézet igazgatója.

Az MTA főtitkárhelyettese (1964-70), a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) elnöke (1972-83). A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) társelnöke, majd alelnöke 1972-től, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára volt. Atomhéjfizikával és a szilárdtestek fizikájával, felületfizikával, kvantumkémiával foglalkozott.
Budapesten hunyt el 1988. március 16-án, s a Kerepesi temető akadémiai parcellája rejti földi maradványait.


Forrás:

Füstöss László: A műegyetemi fizika tanszék 150 éve. = Fizikai Szemle (2004. december) p. 415. 
A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai. II. kötet. Budapest, 2003.