Helyismereti wiki oldalak

Kossuth-emléktábla (Tiszafüred)

A Kiss Pál Múzeum falán 1902. szeptember 14-én, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmból leplezték le az emléktáblát. A fekete márványba vésett felirat annak állít emléket, hogy 1849. március elején Kossuth Lajos és Görgey Artúr Tiszafüreden tartózkodott.

Tiszafüred

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár)

Forrás:

Füvessy Anikó: Kossuth Lajos Tiszafüreden = Szolnok megyei Néplap (1989. március 8.): 4.

Balogh (1726)

A család czímerlevelét, melyet III. Károly 1726. év jun. 23. adott Balogh János és Mihály részére, 1727. évben Nógrádmegye hirdette ki. 1784. 1825. és 1839. évben történt kihirdetések (1784. év 370. jkl. 1825. év 396. sz. 564. jkl. 1839. év 1659. sz. 952. jkl.) alapján a következő táblázat állítható össze:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/016.htm


Czímere: Kék pajzsban, zöld mezőn, vörös ruhás, arany sujtásos, sárga csizmás, fekete czobolyprémes s 3 strucztollas (ezüst-fekete-arany) kalpagos magyar vitéz, jobbjában kardot, baljában üstökénél fogva levágott törökfőt tart; sisakdisz: vörös-ruhás kar karddal, melyen törökfő van: takarók: ezüst-vörös. (K. K. XXXV. 501.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Pap Béla-emléktábla (Karcag)

Pap Béla (1907-1957) református pap 1942-től haláláig a Karcag lelkipásztora volt. Az 1950-es évek elején püspöke és az Egyházügyi Hivatal intése ellenére is küzd a református iskoláért. Ezért koholt vádak alapján, 1942. előtt a református sajtóban megjelent írásai ürügyén. A váci börtönbe kerül. 1956-ban szabadult. A forradalmi légkörben püspöknek jelölik, amit nem fogad el. Mégis emiatt nem kap munkát a forradalom leverése után. Halálát rejtély övezi, 1957- ben nyomtalanul tűnt el a bakonyi erdőkben. A lelkipásztor tiszteletére a emléktáblát állítottak a karcagi református templomban.

Karcag

(Kósa Károly felvétele)

Forrás:

Fazekas Mihály: Karcag 1944 őszén. In: Karcagi kalendárium, 2000. Karcag, 2000. 98-105. pp.

Karcag a magyar művelődés történetében. Karcag, 2001.

Kovács Balázs

földbirtokos * 1893. Jászárokszállás. Régi jász család sarja, 1920 óta gazdálkodik 32 holdas birtokán; az 1933. évi állatkiállításon 3 díjat nyert szarvasmarháival. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a szerb és orosz fronton, fogságba került. - Képv. test. virilis tag, a Közbirt., tűzoltó test. tagja. - Felesége: Kovács Mária, fia Balázs.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bartha Jakab

ny. máv pályamester * 1884. Törökszentmiklós. 1899-ben lépett a Máv kötelékébe az aradi ü. vezetőségnél, két évig volt hivatalos tanulmányúton Ausztriában, Olaszországban, Svájcban és Németországban, 1921-ben lett pályamester Fegyverneken, 1933-ban vonult nyugalomba. Működése alatt felsőbb hatósága több ízben részesítette írásbeli és pénzbeli elismerésben. Vasuti hadi szolgálataiért a koronás ezüst érdemkeresztet kapta a vit. érem szalagján. Az Orsz. pályamesteri csoport választmányi tagja. - Felesége: Gergely Anna, leánya: Lujza.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Jászapáti)

A Jászság első gimnáziuma Jászapátin jött létre a 18. század második felében. Makfalvi Dósa Pál jászkapitány javaslatára nyílt meg az ún. kétosztályos kisgimnázium 1767. november 5-én. Littkey Máté plébános volt az iskola igazgatója, amelyet 1780-ban, Mária Terézia rendeletére, áthelyezték Jászberénybe. Ez az intézmény volt a jelenlegi Lehel Vezér Gimnázium jogelődje.

Egy századdal később megnőtt az igény egy Jászapátin létesítendő középiskola iránt. A gimnázium felépítéséhez Jászapáti város képviselőtestülete építési területet és 150 ezer koronát is biztosított. Az építkezésre a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium pedig 700 000 koronát irányzott elő. A Jászapáti Királyi Katolikus Gimnázium, a mostani intézmény 1912. szeptember 7-én nyitotta meg kapuit. A gimnázium épületét 1914 májusában adták át, amelyet Fábián Gáspár műépítész tervezett.

Fábián Gáspár a legapróbb részletekre is odafigyelt, beleértve a tanulók szekrényeit is. Gondosan ügyelt az arányokra, a pillérekre, a stukkókra, a teraszok kiképzésére, a mellvédekre és a kovácsoltvas virágtartókra. Vallásossága is megjelent építészetében. A kapubejárat kőpillérein ifjúsági szentek szobrait helyezte el, amelyek Szent Imrét és Szent Szaniszlót ábrázolják. A főhomlokzat oromcsúcsán lévő keresztet a Rákósi-korszakban lebontották, helyét a mindenkori államcímer vette át. A magasföldszintet és az első emeletet összekötő lépcsősor fordulójának talapzatán álló szobrokat a második világháborút követően helyezték el. Vörösmarty Mihály és Arany János hőseit: Szép Ilonkát és Toldi Miklóst Jankó János szobrászművész formálta meg.

Jászapáti

Jászapáti

A három és fél holdon elterülő iskolakomplexum díszudvarral és hátsó udvari parkkal

Jászapáti

1925-től Tassy Ferenc volt az iskola első főállasú hitoktatója, aki elhivatottan foglalkozott a diákok vallásos nevelésével. A dísztermet átalakította egy kápolna számára. Az iskola harangot és Jézus Szíve oltár kapott.

Az 1924. XI. tc. alapján az iskola reálgimnáziummá alakult. 1925-ben vette fel az intézmény a reformkori politikus Gróf Széchenyi István nevét. 1948-ban az iskolát államosították. 1951-ben új nevet kapott a gimnázium. 2012 nyaráig Mészáros Lőrinc, az 1514-es parasztháború egyik vezéralakjának nevét viselte az intézmény. 1963 óta mezőgazdasági szakképzéssel is bővült az iskola. 1998-ban készült el az iskola modern, korszerű kollégiumépülete.

Jászapáti

Az iskolapalota épülete az ezredfordulót követően újult meg egy közel egy milliárd forintos beruházásnak köszönhetően. A felújított impozáns iskolaépület és az újonnan épült tornacsarnok ünnepélyes átadására 2006. február 10-én került sor.

Jászapáti

(Képeslapok)

Forrás:

100 éves a jászapáti gimnázium. Jászapáti, 2012.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola értesítője az 1987-94. évekről. Jászapáti, 1994.

Ambrus István

közs. főjegyző * 1869. Besenyszög. Szolnokon tett jegyzői vizsgát 1896-ban. Működött 1893-tól Tiszasülyön. 1897-től Jászapátin, 1899-től Nagykörüben, 1901 óta Tiszabőn. A Hitelszöv., a Rk. iskolaszék, a Testnev. biz. és a PLE elnöke. - Felesége: Tóth Erzsébet, fia: István (bpesti Fehér Kereszt kórh. orvos).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gyökeres Sándor

gazdálkodó * 1894. Karcag. Ősrégi kun család sarja. 1921 óta gazdálkodik önállóan 40 holdas birtokán. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a román és olasz fronton. - A Kisbirtokosok körének tagja. - Felesége: Csókai Erzsébet, fia: Sándor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szűcs Gyula (1928-1995)

Szűcs Gyula 1928. március 25-én született Naszvad településen (ma Szlovákia). 16 éves gimnazista leventeként Németország területén szovjet fogságba esett. Három és félév hadifogság után került vissza Magyarországra 1948 júniusában.
Félbemaradt tanulmányait munka mellett fejezte be a pécsi Nagy Lajos Dolgozók Gimnáziumában. 1951-ben felvételt nyert a Közlekedési Műszaki Egyetemre. Üzemmérnökként 1958 elején kezdett el dolgozni a szolnoki MÁV-állomáson. Közben elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem mérnök-közgazdász szakát is.
A szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Technikum tantestületének tagja lett, ahol igazgatóhelyettesi feladatot is kapott. 1970-ben pedig a megyeszékhely új Vegyipari, Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolájának igazgatásával bízták meg. A sikeres pályának egyre súlyosbodó szívproblémái szabtak gátat, 1981-ben leszázalékolták.
Nevelő-oktató munkáját számos kitüntetéssel ismerték le: Kohó- és Gépipar Kiváló Dolgozója (1967), Miniszteri Dicséret (1968, 1973, 1974), Városi Tanács Társadalmi Munkáért ezüst fokozat (1974), haza Szolgálatáért Érdemérem, Szakszervezeti Munkáért Kitüntető Jelvény ezüst fokozat (1978), Munka Érdemrend bronz fokozat (1982).
1995 őszén hunyt el Szolnokon.

Forrás:
Pedagógusok arcképcsarnoka, 12. köt. Debrecen, 2013.

Káplár József (1939-2019)

Káplár József Szolnokon született 1939. május 3-án született. Már fiatalon sportolt. Atletizált és kézilabdázott, majd 14 éves korában kosárlabdázni kezdett Horváth János edzőnél a Véső úti pályán. A Verseghy Gimnáziumban Bíber Pál volt a testnevelő tanára. Frizzi Lajossal, Patay Istvánnal és másokkal megyei középiskolás bajnokságot nyertek. Középiskolásként a MÁV csapatában játszott, majd 1958-ban vasutas ifjúsági válogatott lett.

Érettségi után a Pécsi Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait. Ott is kosarazott. A diploma megszerzése után, 1963-tól 1980-ig a Szolnoki Olajbányászban játszott. Ezután edzőként a szolnoki MTE női kosárlabda csapatának edzője volt. 
Káplár József
Archív felvétel - Szolnok megyei Néplap

1978-ban a dolgozók általános iskolájának igazgatója lett. 1980-ban került a szolnoki Újváros Általános Iskola élére. Testnevelési órák mellett szervezte a Kispolitikusok vitakörét.1988-ban átadott Eötvös József Általános Iskola igazgatójává nevezték ki a Széchenyi lakótelepen.

Káplár József

Káplár József a Hild Könyvtár egyik rendezvényén 1993-ban - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

Szolnok város közéletében is aktív szerepet játszott. Tagja volt az MSZMP-nek. A városi párt-végrehajtóbizottságban tevékenykedett.1966-től 1978-ig a városi tanács művelődési osztályán dolgozott, több évig osztályvezetőként. Felelős szerkesztője volt a A Szolnok Városi Tanács V.B. művelődési osztály pedagógiai kiadványának, amely Műhely címmel jelent meg .

A rendszerváltás után az MSZP frakcióvezetői tisztségét is betötötte. 1998-ban a párt polgármester-jelöltje volt a helyhatósági választásokon. Szolnok Megyei Jogú Város önkormányzati képvieselői, kulturális tanácsnok, valamint a vagyongazdálkodási bizottságának szocialista elnöki feladatait is ellátta.

Emellett többféle társadalmi megbízatása volt: TIT városi szervezetének elnöke volt, a pedagógus szakszervezetnek és a NEB-nek tagja volt.

2013-ban Arany Díszoklevél kitüntetésben részesült pedagógiai végzettsége megszerzésének 50. évfordulója alkalmából.

79 éves korában hunyt el. 2019. május 10-én a szolnoki temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:

Bálint: Növelni kell a tudományos ismeretterjesztés rangját = Szolnok megyei Néplap (1986.12.15.): 5.

Berki Imre: Jelöltek lesznek a szolnoki pártértekezleten = Szolnok megyei Néplap (1989.02.09.): 3. 

Búcsúzunk, emlékezünk = Új Néplap (2019.05.06): 13.

Káplár József. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kosárlabda Szövetség [elektronikus dokumentum]

Káplár József: Ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása Szolnok város általános iskoláiban = Szolnoki Közélet (1974.02.): 23–29.

Palágyi Béla: Nemcsak emlékezni kell a szépre = Szolnok megyei Néplap (1978.12.24.): 15.