Sajó Sándor (1868-1933)

Sajó (Heringer) Sándor 1868. november 13-án született Ipolyságon. Szülei: Heringer János szabómester és Rossnagel TerézIskolás éveit Ipolyságon kezdte. A Selmecbányai Evangélikus Lyceumban érettségizett, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar-latin szakon. 1890 őszén önkéntesként bevonult a budapesti Károly laktanyába. Egy év múlva hadnagyként a 68. számú gyalogezredtől a császári és királyi 26. gyalogezredbe rendelték.

Bár tanári diplomáját 1895-ben szerezte meg, ám 1891-től a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában, majd 1893-tól az újverbászi gimnáziumban tanított. 1897 és 1903 között a jászberényi főgimnázium rendes tanára volt. 1904-ben a fővárosi III. kerületi állami főgimnáziumba helyezték.

14 év után, 1918-ban a budapesti Szent Lászó Gimnázium igazgatójává nevezték ki. A kommün alatt ideiglenesen megfosztották vezetői székétől. 1921-től 1930-ig tankerületi főigazgató címet viselte.

1898-ban Jászberényben jelent meg Fiatal szívvel című második verses kötete, amely országos visszhangot váltott ki. Az 1920-as évek népszerű szerzője volt. Számos értekezése jelent meg a jászberényi főgimnázium értesítőjében. Az MTA levelező tagja.

1902-ben Jászberény város képviselőtestületének megbízott tagja lett. 1903 tavaszától a helyi Nőegylet titkári teendőit is ellátta.

1933. február 1-jén hunyt el Budapesten. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:

Emlékezés régi jászberényi tanárokra = Redemptio (2018.08.): 2-8.

UMFT