Tanácsköztársaság

Bencsik Károly (1893-19??)

Bencsik Károly Kunszentmártonban született 1893. november„3-án. Mészárossegédként dolgozott a proletárdiktatúra kikiáltása előtt.

Bede Mátyás (1898-1920)

Bede Mátyás 1898-ban született. Születési helye ismeretlen. Szolnokon Tabánban lakott. Halász segédmunkásként dolgozott a proletárdiktatúra kikiáltása előtt. 
A proletárdiktatúra idején vöröskatona volt. 1919. május 3-án, Szolnokon agyonlőtte dr. Szikszay György volt szolnoki királyi törvényszéki elnököt, aki a családja után a tanyára akart menekülni. Újabb adatokat közölt 1953. január 8-án Bedéről Lambert Ernő a Szolnok megyei Tanács Végrehajtóbizottsága nevében az „1919.

Zrumetzky Viktor (1880-1925)

Zrumetzky Viktor 1880. április 25-én született Jászberényben. Apja Zrumetzky Béla ügyvéd. Szolnoki Főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1897-ben tett érettségi vizsgát.  Apja nyomdokaiba lépve Kolozsvárott szerzett jogi diplomát. Szolnokon királyi közjegyző-helyettes lett.

Tanácsköztársaság emlékkő (Szolnok)

Szolnokról az Aboyn felé vezető úton 1969-ben állított egy emlékkövet a Tanácsköztársaság emlékére a KISZ Szolnok Városi Bizottsága.

Németh István felvétele

Háy László (1891-1975)

1891-ben született Jászberényben. A fővárosban járt egyetemre. 1914-ben szerzett orvosi oklevelet.

Tanácsköztársaság emléktábla (Törökszentmiklós)

A törökszentmiklósi Városi Tanács székházának előcsarnokában állt a Tanácsköztársaság mártírjainak emléktáblája.

Preisich Kornél (1869-1955)

Preisich Kornél gyermekorvos 1869. június 15-én született Szolnokon. A budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd asszisztens lett, később a Stefánia-gyermekkórház főorvosává választották. 1905-ben szerezte meg magántanári képesítését.

Aktívan részt vett a Proletárdiktatúra egészségügi munkájában 1919-ben, így menesztették. 1921-től a Weiss Manfréd Kórház gyermekosztályát vezette.

Tanácsköztársaság emléktábla (Kunszentmárton)

Kunszentmárton lakossága 1919. március 23-án tartott népgyűlésen kapott hírt a proletárdiktatúra hatalomra kerüléséről. Hamarosan a településen is megválasztották a munkás- és paraszttanácsot, majd a kilenc tagú direktóriumot. A román intervenciós csapatok 1919. április 30-án szállták meg Kunszentmártont. A Kádár-korszakban a Tanácsköztársaság kikiáltása hivatalos ünnepnek számított. Az állami évfordulók mellett helytörténeti munkák is születtek adott település 1919-es eseményeinek feltárására. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50.

Tartalom átvétel
UMFT