Pintér Kálmán (1854-1902)

1854-ben születtt Tiszavárkonyban. Édesapja Pintér Ferenc a község jegyzője volt. Édesanyja Képes Julianna. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd Kecskemétre a piarista gimnáziumba került. 1871-ben belépett a piarista rendbe. Vácott töltötte a próbaévét, majd visszakerült Kecskemétre.

Első állomáshelye Veszprém volt. 1878-ban tette le fogadalmát. Áldozopappá szentelték. Részt vett a Veszprém, illetve  a Veszprémi Közlöny című társadalmi és szépirodalmi hetilap szerkesztésében.

Négy év múlva a budapesti rendházba költözött át. A Budapesti Katolikus Kör szervezésében kapott szerepet Lévay imrétől. Alelnökként tíz évi vett részt a kör munkájában.A katolikus írók  és az olvasóközönség összefogására hívta fel a figyelmet. 1901-ben lemondott tisztségéről. Tevékenysége elismeréseként örökös tiszteletbeli elnöknek választották meg.

 

1881-ben tette le a tanári vizsgát. Kecskemétre került. A tanítás mellett részt vett a város kulturális életében is. A zenekör és a felolvasó társaság tagja volt. Írásai jelentek meg a Kecskeméti Lapokban is. 1888/89. tanévben Budapestre helyezték. 1900-ban rendfőnöki titkárrá nevezték ki.

Számos irodalomtörténeti tanulmánya maradt az utókorra. A költők, elsősorban Vörösmarthy Mihály kedvelője volt. Emellett maga is költő volt és a drámaírással is megpróbálkozott. Prózai írásai az újságokban kerültek az olvasók kezébe.  A nevelés ügyét pedig tankönyvíróként is szolgálta.

1902. november 8-án hunyt el 49 éves korában.

Forrás:

Ongrádi József: Pintér Kálmán. In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Budapest, 1942.: 301-311.

UMFT